Csak az anyagárat és a járulékos kiadásokat fedezheti a határzárra elkülönített 6,5 milliárd forint – erről számolt be még keddi számában a Népszabadság, hozzátéve, hogy ez nem érintené a kivitelezési költségeket, igaz, a katonaság alakulatainak munkavégzése további költségekkel nem is járna. A korábbi hírekkel ellentétben nem négy, hanem három méter magas, 175 kilométer hosszú kerítésnek így méterára 37 ezer forint lehet, de ebből lejönnek persze a pluszköltségek. Kérdés, utóbbiak mennyiből jönnek ki, és mit is takarnak pontosan.

Szerbia felé néző pengék

Az építésért felelős Bv. Holding Kft. ügyvezető igazgatója, Nagy László nyugalmazott ezredes a Délmagyarnak nyilatkozott a határzárról, ez alapján egyelőre a következőket lehet tudni: két és fél méterenként helyezik el az oszlopokat, ezekhez pedig három szál feszítődróttal rögzítik a drótfonatot. A most építeni kezdett próbakerítésben 25 méteren át lesznek faoszlopok és 125 méteren keresztül fémoszlopok. Utóbbiak egy részét betonozással készítik, a másikat cölöpverővel. Szerbia felé néző, pengés drótokat telepítenek, amik Nagy közlése szerint „megakadályozzák, hogy a kerítésre másszanak, ám arra is alkalmasak, hogy a mászóknak sérülést okozzanak. De nem a sérülés okozása a cél, hanem a migrációs mozgás megakadályozása.” A kerítés és az oszlopok megmunkálása több büntetés-végrehajtási intézményben zajlik. A fémoszlopok készítése a Dunaújvárosi Acélszerkezeti Kft. segítségével a Bv pálhalmi telephelyén történik. Két kilométerenként lesz kis kapu, hat kilométerenként nagy kapu, ahol gépjárművek közlekedhetnek – ha esetleg magyar oldalról át kell menni kimenteni valakit.

 

Több kerítésépítő cégnél is utánanéztünk a méteráraknak, és nagyon különböző összegeket találtunk: van, ahol például a NATO-háló ára méterenként 479, illetve 449 forint körül alakul. Az S&J Maler Kft. is értékesít drótkerítést horgonyzott oszlopokkal, betonoszlopokkal is, itt a méterenkénti ár 3-4 ezer forint körül van. A Vteam Kft. közlése szerint négyzetméterenként 12 100 forintért építenek kerítést. A Kerítés Építés azt írja, egy folyóméternyi szakasz anyaggal és munkadíjjal együtt akár már háromezer forintból kihozható.

 

Érdeklődtünk több kerítésépítő cégnél is, mit gondolnak a déli határra épített fal paramétereiről, költségeiről. Az egyik cégtől azt a választ kaptuk: az építendő kerítésre vonatkozó szakmai kérdésekre nem kívánnak reagálni, a témában véleményt formálni. A MEVACO Kft. azt közölte: ez a típusú drótkerítés náluk nincs, „kerítésnek a hullámrácsot vagy a ponthegesztett rácsot szokták a partnereink vinni”. Kerner Anett, a cég munkatársa szerint az árakat így nem lehet összehasonlítani, mert teljesen más termékekről van szó.

„Olyan, hogy piaci ár, nincs”

Egy másik cég vezetőjétől azt a választ kaptuk: a kerítés anyagára függ attól, milyen az anyag és hány kézen megy keresztül. „A járulékos költség fogalomba minden belefér, tehát nehéz kikövetkeztetni, hogy mit takar” – tette hozzá forrásunk. Szerinte a járulékos költségek lehetnek magasak, ha felszámolják a kerítést építő rabok kiszállítási és egyéb költségeit, „plusz a katonák és a katonai munkagépek óradíját”.

 

A kerítésépítő vezetője elmondta továbbá: „Az biztos, hogy itt most nem a szakszerűség és a hibátlan munka a lényeg. Ha egy külső, kerítésépítésben járatos céggel szeretnék a munkát elkészíttetni, akkor ez a díj sok mindenre elég lenne, de a részletekben van az ördög. A reális méterárat akkor lehetne kikövetkeztetni, ha látjuk, hogy mit építenek, elkészül 1-2 kilométer kerítés. A 479-1000 forintos ár hülyeség egy ilyen kerítés esetében, nem szabad összehasonlítani a szamarat a lóval. Olyan, hogy piaci ár, a zöldség esetében van, egy építkezésnél minden az építtető szándékán múlik. A 3 sor feszítődrót kevés 3 méter magasság esetén. Minimum 5 szál kellene. Az oszlopok közül a legjobb a horganyzott fémoszlop, leveréssel gyorsabb, de ha rossz a talaj, akkor betonozni kell.” Elmondása szerint „bármilyen vastag drótot el lehet vágni, manapság bárhol lehet venni olcsón erővágót, ami hangtalanul dolgozik”. Hozzátette továbbá: „Amennyi menekült várható, ahhoz képest kevés a kerítés minősége, a gépfonat már rég elavult technológia, a NATO-háló (pengés drót) jó, csak a két sor kevés. Az egész kerítésre teljes terjedelmében kellene kifeszíteni.”

 

Kerestük természetesen a kivitelező Bv. Holding Kft.-t is a kerítés kapcsán, és az intézmény munkatársa szerint továbbították is levelünket a vezetés felé, de válasz egyelőre nem érkezett.

Mórahalomnál tájékoztat Pintér és Hende

A Belügyminisztérium korábban kiadott egy nyilatkozatot is, melyben azt írta: egyelőre egy 150 méteres mintaszakaszt építenek. Ezt az 5. Bocskai István Lövészdandár, a 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred és a 86. Szolnok Helikopter Bázis honvédei végzik, és összesen 43 fő vesz részt a munkálatokban. Ennek a szakasznak a megépítését a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium szervei végzik. Kerestük a kerítésépítés körülményei kapcsán a Belügyminisztériumot és a Honvédelmi Minisztériumot is. Utóbbitól azt a választ kaptuk, hogy továbbították kérdéseinket előbbinek, míg a BM figyelmünkbe ajánlotta Pintér Sándor belügyminiszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő július 16-i, csütörtöki, Mórahalom külterületén tartandó sajtótájékoztatóját.

Nem fognak fennakadni

A kerítés kapcsán megkérdeztük Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt is, aki még június elején arról beszélt: a határon felhúzott szögesdrót megoldást jelenthetne a menekülthelyzet kezelésére. A június 8-i nyilatkozatban azt is mondta: amióta a bolgár–török határon is van kerítés, csökkent Törökország felől a bevándorlás Bulgáriába. Nógrádi az MNO-nak elmondta: rengeteg helyen van ilyen határzár a világban, Ázsiában, Izraelnél vagy az Egyesült Államok és Mexikó között. A bolgár–török határról elmondta: korábban 55 ezer ember ment át, ami radikálisan lecsökkent a kerítés megépítése után. Hozzátette: a tunéziai kormány is nemrég jelentette be, hogy falat épít a líbiai határnál. Ugyanakkor Nógrádi szerint egységes európai válaszra volna szükség, például el lehetne süllyeszteni a csempészhajókat az emberek kimenekítése után, de ez jogellenes lenne. Nógrádi szerint másrészt működő kormány kellene Líbiába, de ehhez is ENSZ-döntés szükséges.

 

A biztonságpolitikai szakértő szerint visszatartó ereje van a kerítésnek, és máshol sem szokott előfordulni, hogy a menekültek fennakadnának a NATO-szabványkerítésen és megsérülnének. Szerinte vagy át tudnak mászni, vagy nem, de fenn nem akadnak. Ugyanakkor a kerítés őrzése nélkül szerinte is kisebb a visszatartó erő, de „nyilván a kormány meg fogja tenni a megfelelő lépéseket”. Mint hozzáfűzte, a menekültek persze megkerülhetik a kerítést, de ebben az esetben nem Magyarországon keresztül lépnek majd be az Európai Unióba.

 

Idén kétszázezer ember jöhet be Nógrádi szerint, de „csak a töredék töredéke kap menekültstátuszt”. Ha ugyanis mondjuk Szíriából is jönnek, de nem háborús övezetből, akkor nehezen juthatnak menekültstátuszhoz.

 

 

Szavazás a www.c-press.hu weboldalon - kattints a linkre!

Egyetért-e azzal, hogy a kormány határozottan lépjen fel az illegális bevándorlókkal szemben?


Igen
Csak a gazdasági bevándorlókkal szemben
Nem

 

A C-PRESS fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkeket, a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap online változatában.

 

Kérjük, hogy kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a C-PRESS Hírügynökség facebook oldalát, a következő címen: http://www.facebook.com/hirugynokseg

 

- Kérjük, hogy a cikkhez itt szóljon hozzá!

- Nekünk minden "lájk számít, mert az is segíti a szerkesztőségünk működését és munkáját!

Köszönettel és barátsággal!

 

 

C-PRESS / MNO