Üdvözöljük a C-PRESS weboldalán! *** Magyarország és az Európai Unió a cigányokkal együtt egységes, értékes egész! *** O Ungriko Them thaj e Evroputni Unia e rromença kethane si ando jekhipo, thaj e rromença si barvali thaj intrego! *** A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás alkotmányos jog! *** A magyarországi cigányoknak is! *** C-PRESS *** Le manusa slobodes te den duma thaj slobodes te phenen so gindinen konstituto hakaj phenel avri! *** Vi le Rromenqe ando Ungriko Them! *** C-PRESS
C-Press
Eltüntették Farkas Flórián elnöki keretét *** Politikai nyomás alatt *** Vádat emeltek a Betyársereg roma családot fenyegető tagjai ellen *** NOVÁK KATALIN: HÁROM INTÉZKEDÉSSEL SEGÍTI A KORMÁNY JÖVŐRE A NAGYCSALÁDOSOKAT *** A gyerekek egy év jóságot, az anyukák két hét türelmet kaptak a csomag mellé a roma önkormányzat kar *** Rostás Winnetou, így cigányozott a jobbikos képviselő *** Drá­mai ti­tokra de­rült fény a 100 Tagú Ci­gány­ze­ne­kar múlt­já­ból *** Jogtalanul vegzálta a cigányokat az önkormányzat *** LMP: Kiállunk a Fálun Gong követői mellett *** Vádat emeltek az EU-pénzből házat építő polgármester ellen *** Rémhírterjesztés miatt a Jobbik feljelenti a nemzeti konzultáció hangadóit *** Már Bristolban is gecizik Orbánt *** A zsi­dó­tör­vé­nyek vissza­ál­lí­tá­sát kö­ve­teli a Job­bik ve­zető po­li­ti­kusa. Vona ma­gá­hoz *** Kihátrálás? - Fidesz: nincs bajunk Soros Györggyel *** Lemondathatják a Jobbik nyugdíjas tagozatának egyik vezetőjét rasszista megjegyzései miatt *** Farkas Flórián megszólalt, és nem szakadt rá a plafon *** Buszoztatott tömeggel mutatná meg erejét Farkas Flórián *** Csalók hitegettek kárpótlással idős embereket *** Tényleg 500 forint belépőjegyet kérnek a cigányoktól egy játszótéren? *** Összeálltak Váradiék ***
Advertisement
fbconnect_user6.jpg
donatehu2.png

Európai Roma Liga

euromaliga.jpg

GYEA

gyea.jpg

Economic Forum

forum_137.jpg

Partnereink

Webriport

Advertisement

Roma Tájház

tajhaz_137.jpg

Kethano Drom


kethanodromlogo.jpg

Hírszolgáltatás

feed image

Mohácsi Erzsébet: Én nem tudtam, hogy van különbség
2014-03-10 09:29
Betűméret:   Kicsi: Betűméret csökkentése  Nagy: Betűméret növelése
Biztos vagyok benne, hogy nem akarják a problémát érteni – mondja az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke. Mohácsi Erzsébet egyre kevesebb esélyt lát arra, hogy ne különítsék el a cigány gyerekeket, számukra csak a bíróság marad. A nyíregyházi Huszár-telepen működtetett iskoláról hozott bírói ítélet apropóján beszélgettünk.

Csík Tamás fényképe.

A bíróság első fokon önöknek adott igazat, a görög katolikus egyház megszegte a szegregáció tilalmát a nyíregyházi Huszár-telepen működtetett iskolájával. Balog Zoltán miniszter végig az iskolát és az egyházat támogatta. Az ítélethirdetés után azt nyilatkozta: „szomorú dolog, hogy ma Magyarországon egy bíróság kétségbe vonja a szülők szabad iskolaválasztását.” Az elmúlt évtizedben önök számos pert indítottak. Volt máskor is példa arra, hogy egy kormánytag önkéntes tanúvallomással beszálljon egy ügybe, illetve a bírósági ítéletet minősítse?

Eddig nem tapasztaltunk olyat, hogy miniszter avatkozzon be egy perbe akár csak nyilatkozati szinten is. Polgármesterekkel előfordult. Szita Károly Kaposváron például azt mondta, hogy az alapítvány nem nyerte meg a pert, miközben megnyertük. Olyan, hogy miniszter nyilatkozzon folyamatban lévő ügyben, vagy személyesen jelentkezzen tanúnak, még nem volt. Ez az első, és remélem, az utolsó alkalom.

Balog miniszter nyilván azt gondolja, hogy joga van megszólalni, hiszen a Huszár-telepen mintaprogramot szeretne megvalósítani, ami egyszerre érinti a lakóhely rehabilitációját, a munkahelyteremtést és az oktatást.

Elmondta ezt nyilatkozatban és négyszemközt is. Tárgyaltunk vele az elmúlt három évben, amióta zajlik az eljárás. Lényegében azt közölte velünk, amit a bíróság az ítéletben is kiemelt, hogy a huszár-telepi iskolát a „felzárkóztatás fellegvárának” tekinti, ez egy mintamodell, a puding próbája az ő felzárkóztatási törvényéhez. Akár tetszik nekünk, akár nem, lesz ilyen törvény, tette hozzá, ebben szabályozzák majd, hogy kik kaphatnak felmentést a szegregáció tilalma alól. Neki ugyanis meggyőződése, hogy van jó és van rossz szegregáció. A rossz szegregációt szankcionálni, a jó szegregációt, amilyen a nyíregyházi, segíteni kell. Balog Zoltán számára azért volt fontos ez az ügy, mert a nyíregyházi iskolával a gyakorlatban akarta bebizonyítani, amit még senkinek sem sikerült, hogy van jó szegregáció. Ez arról szólna, hogy először felzárkóztatják a roma gyerekeket elkülönítve, aztán lehet őket integrálni.

Önök viszont azt állítják, hogy ha nem integrálják a gyerekeket, akkor nem lehet őket sikeresen felzárkóztatni.

Pontosan. Ezért jeleztük a miniszternek, hogy ha beleteszik az egyenlő bánásmód törvénybe azt a mondatot, amely felmentést ad bizonyos esetekben a szegregáció tilalma alól, akkor tiltakozó kampányt fogunk szervezni. Balog azt válaszolta, hogy vele lehet alkudozni, ha elállunk Nyíregyházán a pertől, akkor kiveszi ezt a mondatot a törvényjavaslatból. Kezet fogtunk azzal, hogy szívesen felfüggesztjük a pert azért, hogy peren kívüli egyezség születhessen a görög katolikus egyházzal. A peren kívüli egyezség lehetőségét egyébként minden perünkben felajánljuk. Balog készségesen vállalta a mediátor szerepet, és korrekten csinálta. Egy hét alatt sokszor találkoztunk, még éjszaka is beszéltünk. Mindez a tanúmeghallgatása előtt egy héttel történt. Ő bizonyára abban bízott, hogy nem kell eljönnie tanúskodnia. A végén mégsem lett megegyezés, mert az egyház nemhogy szűkítette volna az iskolai tevékenységét, hanem ellenkezőleg: kijelentették, hogy első osztálytól a szakiskoláig akarnak oktatási intézményeket működtetni a Huszár-telepen. Nyilvánvaló lett számunkra, hogy nincs miről egyezkedni. Ezt a miniszter rossz néven vette, elment tanúskodni, most pedig azt mondta: csak fokozza a harci kedvét, hogy olyan megoldást találjon a másodfokú bíróság, ami jó lesz a gyerekeknek. Megint üzent a bíróságnak.

Szerinte az ítélet nem jó a roma gyerekeknek sem. Amikor egyszer már bezárták ezt az iskolát szegregáció miatt, az addig odajáró gyerekeket nem sikerült integrálni a többi iskolába.

Mert senki semmit nem tett azért, hogy sikerüljön. Az önkormányzat azon kívül, hogy adott egy iskolabuszt, semmit nem csinált. Nem készítette fel a szülőket egyik oldalon sem. Sem a befogadó iskolába járó gyerekek szüleit, sem a roma szülőket. Az integráció kudarca egyértelműen az önkormányzat rovására írható, nem véletlenül neveztük meg elsőrendű alperesnek a perben. A városvezetők az energiáikat nem arra fordították, hogy az integráció működjön, inkább azt keresték, hogy milyen kibúvóval lehet visszapaterolni a cigánygyerekeket a telepre. Ennek egyik eszközeként megszüntették az iskolabuszt. A városvezetésen nagyon sok múlik. Hódmezővásárhelyen, ahol az integráció sikeresen működik, az önkormányzat az összes iskolát, szülőt, gyereket felkészítette arra, hogyan fogadják a cigánygyerekeket.

A miniszter a szabad iskolaválasztással nyilván arra utalt, hogy a roma szülők egy része inkább járatná a telepi iskolába a gyerekét, mint valamelyik városiba, az elkülönítés ellenére. Mintha arra célozna, hogy a romáknak is jobb így, a többségnek is, akkor minek felforgatni az egészet.

Fontos tény, amit a miniszter sem említ, hogy a telepi gyerekek hetven százaléka így is a telepen kívüli iskolákat preferálja. Egyébként egy más ügyünkben van egy ítélet arról, hogy a szabad iskolaválasztás akkor szabad, ha van miből választani. Ha anyagi kényszerből választanak az egy iskolából, az nem az. Nem tudnám megszámolni, hányszor jártam a Huszár-telepen, és hány családdal beszéltem. Ismerem a panaszokat. Tudjuk, hogy a görög katolikus cigányiskolában éppen a napokban megverték az egyik gyereket. Nem szóltak az anyának, hogy kórházban van a gyereke, a szomszédoktól tudta meg, amikor hazament a munkából. Az anyuka fel akarta jelenteni az iskolát, de mire a segítségére siettünk volna, meggondolta magát. Ezeket a történeteket azért nem szoktuk előhozni a bíróságon, mert a családoknak lesz belőlük káruk. Az egész közösségi munkát úgy kell végeznünk mindenhol, hogy a szülőket a megtorlás veszélye fenyegetheti minden egyes esetben. Ha rosszat mond az iskoláról, biztos, hogy a gyerek húzza a rövidebbet. A megfélemlítés sokkal erősebb lett mindenütt, mint néhány éve. Egy nagypapával videofelvételt készítettünk, aki elmondta, hogy szerinte rossz az iskola. Azonnal kaptam egy cinikus levelet a püspök úrtól, hogy azokat miért nem vesszük videóra, akik az iskola mellett állnak. Aztán állítólag az iskola munkatársa el is ment ehhez a bácsihoz, akinek mindenféle lakbérelmaradása van, hogy rávegye, vetesse le ezt a videót.

A fenntartó egyház azzal érvel, hogy egyéni fejlesztésekkel a továbbtanuláshoz is elegendő tudásanyaghoz juttatnák a gyerekeket.

A görög katolikus egyháznak van egy sokkal szebb és jobb másik iskolája a településen. Ezt a pedagógiai programot ott is meg lehet valósítani.

A per folyamán kaptak választ arra, hogy miért nem a belvárosi iskolájukba vitték a roma gyerekeket? Hiszen eleinte mindössze néhány kisgyerekről volt szó.

Most már ötven körül van a létszám a három évfolyamon, de amikor újraindult a telepi iskola, akkor tizenkét gyerek járt oda. A bíró megkérdezte az egyház oktatási referensétől, el tudja-e képzelni, hogy ezek a gyerekek bekerüljenek a városi iskolájukba. Azt válaszolta, hogy esetleg a tetőtérben ki lehetne alakítani számukra egy osztályt. Erre a bírónő láthatóan megdöbbent. Azt mondta, hogy pont ez a fajta elkülönítés a per tárgya. Rákérdezett újra: annak semmi esélyét nem látja, hogy a működő osztályokba helyezzék el a telepi gyerekeket? A referens azt válaszolta, hogy nem, mert az szerinte káros lenne.

Nyilván tiltakoznának a szülők. Nem is feltétlenül azért, mert romaellenesek, hanem mert attól tartanak, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek visszahúzzák a többieket a tanulásban.

A püspök úr ezt is kifejtette, miután megkérdeztem tőle, hogy elképzelhetőnek tartja-e a szülők meggyőzését. Azt mondta, hogy nehezen tartja elképzelhetőnek, mert az ottani szülők ugyanolyan elutasítóak, mint a város többi iskolájában. Hozzátette, a görög katolikusok sem szentebbek. Ezért sem értem, miért nem fogadja el a püspök úr azt a felajánlást, amit Hofher József jezsuita atya tett. A Párbeszéd Házában, amit a jezsuiták szerveznek, az egyik alkalommal a nyíregyházi egyházi iskola is szóba került. A hallgatók között többségben voltak azok, akik nem értettek egyet a görög katolikus püspökkel, mert úgy gondolják, hogy az iskolának ott a telepen nincs létjogosultsága. Hoffer atya felajánlotta, hogy végigjárja az összes nyíregyházi felekezeti iskolát – van evangélikus, katolikus, református is –, és segít meggyőzni az iskolavezetőket, hogy vegyenek fel telepi roma gyerekeket. Neki az a véleménye, hogy adja vissza a keresztlevelét, aki nem tud befogadni cigány gyereket az iskolába.

Önök az elmúlt tíz évben különböző színű kormányokkal és önkormányzatokkal álltak perben. Miért kapják meg mégis mindig, hogy valamelyik párt szekerét tolják?

Ez a nyíregyházi per alatt is így volt. A püspök úr többször hangoztatta, hogy politikai akarat áll az ügy hátterében, mögöttünk is politikai támogatás állhat. Bezzeg neki, akinek az érdekében maga a miniszter megy el tanúskodni, semmilyen politikai háttere sincs. Mivel érdemi érveket nem tudtak bemutatni a bíróságon, a lényeges kérdésekre nem tudtak válaszolni, ezekkel a spekulációkkal éltek. Rákosiztak, hogy őket, azaz az egyházat, ilyen támadás nem érte az ötvenes évek óta. Előkerült Pol Pot is. Aki látja az ügyeinket, tudja, hogy semmilyen párt nincs mögöttünk. Amikor a nyíregyházi ügy kezdődött, a város még szocialista vezetésű volt. A minisztériumot Hiller István vezette, amikor bepereltük. Miskolcon az első ügyünk a szocialista Káli Sándor polgármestersége alatt zajlott. Nem számoltuk, de könnyen lehet, hogy több szocialista város volt, mint fideszes.

Van jelentősége annak, hogy most elsőként volt egyház az alperes?

Nagyon nagy a jelentősége ennek, mert a kormányzatnak az a szándéka, hogy a valódi integráció helyett a „jó szegregációt” valahogy felmentse. Ennek két módszere van. Az egyik a nemzetiségi iskolák. Az Országos Roma Önkormányzatnak kiszervezik az elcigányosodott iskolákat. A másik megoldás a „felzárkóztatás” egyházi fenntartásban. Erre mondott most nemet a bíróság..

Nem csak elit iskolákat kapnak az egyházak?

Nem. Vagy a helyi elit, vagy a szegregált iskolát kapják. A kettő között pedig nincs átjárás. Szolnokon is működtet ez az egyház szegregált iskolát, de ott más a helyzet. Ők ugyanis készen kapták, és most megpróbálnak belőle kihozni valamit, a színvonalat megemelni, az oktatás minőségét javítani, valahogy vonzóvá tenni az iskolát, azért hogy a többségiek is járjanak oda.

Mi történik a jogerős végzésekkel? Most már nem lehet az önkormányzatokra mutogatni, hiszen az állam átvette az iskolákat. Ma már az állam felelőssége a szegregáció.

Kaposvárt újrapereltük decemberben. 2010-ben jogerős ítélet született arról, hogy felmenő rendszerben szüntessék meg a szegregált iskolát. Nem tettek semmit azóta sem. 2013 január elsejétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a fenntartó. Azóta ők nem csinálnak ezekkel az ügyekkel semmit. Több mint harminc település érintett perekkel, ahol a Klik a fenntartó.

Kovács Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár tárcaközi munkacsoportot alakított, a Klik és a minisztérium részvételével, hogy az alapítvány által jogerősen megnyert ítéletek végrehajtására kitaláljanak valamit.

Láttam a közleményt. A kaposvári kereset beadása után adták ki. A harminc, perrel érintett településen kívánják megoldani a szegregáció fenntartását. Ezeken a településeken mi az államosítás előtt és után is folyamatosan jeleztük, hogy valamit lépniük kell. A jó szó hasztalan. Egyetlen eszközünk maradt: a bíróság.

A kormány azzal indokolta az államosítást, hogy csökkenni fog az iskolák közötti egyenlőtlenség. Önök hittek benne?

Igen, hittünk benne. A legtöbb oktatási szakértő utálja az államosítást, de mi örültünk neki. Elhittük, hogy tényleg szolgálhatja az esélyegyenlőséget, ha úgy csinálják, ahogy hirdették. Ezen felbuzdulva, találkozót kértünk Marekné Pintér Arankától, a Klik elnökétől, aki kedvesen fogadott bennünket. Előadtuk az összes fájdalmunkat, felajánlottuk segítségünket, elmondtuk, hogy szívesen dolgoznánk együtt, megosztanánk a tapasztalatainkat. Megígérték, hogy erre nagyon odafigyelnek. Nem úgy lett. Elküldtük neki az ügyleírásokat, hogy mely településekre kell odafigyelni. Nem kaptunk választ se írásban, se szóban. Egyedül annyi mondható el, hogy amikor tényfeltárást végzünk egy-egy településen, és nem akarnak a tankerületi vezetők beengedni minket egyes iskolákba, akkor írok az elnök asszonynak, és azonnal bemehetünk.

Ön szerint nem értik a problémát, vagy nagyon is értik, csak nem akarják megoldani?

Először azt hittük, hogy nem értik, és mi a segítségükre lehetünk, hogy elmagyarázzuk, mit jelentenek a törvények, az uniós irányelvek, mit jelent az integráció. Az antiszegregációs kerekasztal már legalább a nyolcadik ülésnél tart, én a negyedikig bírtam, aztán kiléptem, és még mindig azt vitatják, hogy mit jelent a szegregáció. Definíció van róla. Nem lehet nemzetiségi hovatartozás alapján gyerekeket elkülöníteni, mit kell ezen még gondolkodni? Azt mondja az államtitkár, hogy hétköznapi értelemben mást jelent a szegregáció. A roma gyerekek elkülönítését jelenti hétköznapi értelemben is. És most már biztos vagyok benne, hogy nem akarják a problémát érteni. Úgy látszik, másképp akarják értelmezni a szegregációt. Hogy az nem is olyan, mint a nyíregyházi ügyben, vagy Piliscsabán. Ott végre létrejött az egyezség a polgármester és a többi iskola igazgatója között, hogy a szegregáló iskolát felmenő rendszerben kifuttatják, nem vesznek fel oda több gyereket. A Klik tavaly megkapta az iskolát, és azon nyomban újraindítottak egy cigányosztályt. Kovács Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár pedig elment az évnyitóra demonstrálni, hogy az mennyire jó kezdeményezés.

Újabb példa a „jó szegregációra”?

Amivel azt üzenik, hogy a szegregáció elfogadható. Viszont még egyetlen településen sem álltak ki, hogy na, ez viszont a rossz szegregáció, ezt nem szabad. Legalább azt látnánk, hogy mit tekintenek rossz szegregációnak! Még Gyöngyöspata vagy Jászladány esetében sem. Még ott sem állt ki Balog Zoltán, és nem mondta, hogy ez az, amit nem tűrünk. Szóvá is tettem neki, amire az államtitkár azt mondta, nekik nincs se felhatalmazásuk, se kapacitásuk, hogy ilyen jellegű kinyilatkoztatásokat tegyenek.

Mi az oka annak, hogy az integráció ügye ennyire nehezen mozdul előre?

Ha nincs kormányzati szándék az integrációra, az iskolák nem veszik komolyan. Elmarasztalja az iskolát a bíróság, de nem csinál semmit, mert nincs semmi következménye. Van egy ítélet, és akkor mi van? Ha a kormányzat efölött szemet huny, sőt, segíti is ezeket az iskolákat, akkor nem lesz felszámolva a szegregáció Magyarországon soha. Amíg Magyar Bálint volt a miniszter, volt egy sor intézkedés, ami segítette az integráció ügyét. Aztán jött Hiller István, aki nem foglalkozott ezzel a problémával. Azt nem mondom, hogy visszájára fordította, de megakasztotta az integráció folyamatát. A mostani kormány viszont visszájára fordítja.

Gyakran hangzik el az a vád, hogy önök dogmatikus jogvédők, akik nincsenek tekintettel egy-egy település tényleges helyzetére. Különben is, Budapestről könnyű beszélni.

Magyarországon mi vagyunk az egyetlen szervezet, aki számon kéri az egyenlő bánásmód törvényt az iskolákon. Valóban stratégiai pereket viszünk, hiszen az iskolák kb. harmadát lehetne elmarasztalni. De akik így beszélnek, semmit nem tudnak arról, milyen tapasztalati és szakmai tudás van a hátunk mögött. A munkatársaim nem a pénzért dolgoznak itt. Ha egy fillért nem kapnánk, akkor is végeznénk ezt a munkát, egyébként lassan ott tartunk, hogy egy fillért sem kapunk. Én magam háromdiplomás pedagógus vagyok, kis falusi iskolában nőttem fel, ahol román, magyar és cigány gyerekek együtt tanultak. Én nem tudtam gyerekkoromban, hogy van különbség gyerek és gyerek között. Hiszem, hogy csak így lehet gyerekeket nevelni, talán ezért is jelölte ki Isten ezt az utat nekem.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a C- PRESS Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et.
Kérjük, hogy szóljon hozzá itt!
http://www.facebook.com/hirugynokseg

C- PRESS / nepszabadsag.hu

 

 

 

AUTOBUS.HU

AUTOBUS.HU

Magic Team Kft hirdetései

magicteam.jpg

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész

almoskonyv_250px.jpg
 

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Értéktér - Infovideó

Get Flash to see this player.

 

 

Témajavaslata van?
Küldje el nekünk!

Tovább

Riportot rendelne?
Kattintson a részletekért!

Tovább

Szívesen lenne riporter?
Velünk kipróbálhatja magát!

Tovább

 

Pannónia Biztosító

Horoszkóp

Harmonet horoszkópok
Mindenkinek akinek lelke van
  • Pénteki HarmoNet horoszkóp 2019-07-19
    Ma örülünk neki, ha gondoskodhatunk családtagjainkról, gyermekeinkről. Szívesen vesszük őket körül a szeretetünkkel. Az idős rokonainkkal való törődés napja van, - látogassuk meg, vagy hívjuk fel őket! Ma a szénhidrátok napja van, így jobban kell vigyáznunk a súlyunkra is. Talán ma előnyösebb, ha teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret, vagy magos zsömlét eszünk. Az édességektől őrizkedjünk, jobb, ha ma nem eszünk süteményt.
  • Heti szexhoroszkóp 2019.július 19-től 25-ig
    Hódítás, csábítás, szakítás és szerelem. Erotika, és minden ami a randevúk és forró éjszakák világába belefér.
  • Csütörtöki HarmoNet horoszkóp 2019-07-18
    Ma nagyon örülünk egy könnyed, kötetlen bulinak a barátainkkal. Nem tűrjük a bezártságot, ha kedvesünk túl rövid pórázon tart, akkor biztosan fellázadunk. Ma szükségünk lehet egy szabad estére. Ma tartsuk szem előtt a mondást, miszerint: "lassan járj, tovább érsz". Ha kapkodunk, vagy túlságosan rohanunk, akkor könnyen idézünk elő közlekedési baleseteket. Különösen érzékeny a bokánk, megránthatjuk, meghúzhatjuk, vagy kificamodhat.
  • Heti anya és gyermek horoszkóp 2019.július 18-tól 24-ig
    Az anya-gyermek kapcsolatban nagyon fontos az érzelmi visszajelzés, mégpedig a gyermek részéről is.
  • Heti vagyonhoroszkóp 2019.július 17-től 23-ig
    Vagyoni helyzetre, lehetőségekre vonatkozó horoszkóp.
 

Bulvár hírek

Összeálltak Váradiék

2017. October 12.

article thumbnailTöbb mint négy év kihagyás után, néhány hete újra összeállt a Váradi Roma Café. Egyik legnagyobb slágerük klipjében gyermekek szerepeltek. Azóta sok idő telt el, a szereplők felcseperedtek, egyikük már...
Teljes cikk

Pápai Joci megszólalt a cigányozós címlapról

2017. May 19.

article thumbnailEzt egy újság nem engedheti meg magának - mondta Pápai Joci arról, hogy a Ripost propagandalap az eurovíziós döntő előtt a címlapon azzal biztatta, Hajrá cigány!
Teljes cikk

További hírek

Sport hírek

Magyarország felkészült a nyári sportesemények biztosítására

2017. July 05.

article thumbnailMintegy másfél éves munkával mostanra felkészültek a hazai szervek az idei nyár három nagy hazai sporteseményének biztosítására - mondta Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára...
Teljes cikk

Szellő Imre nyerte a főmeccset a profi bokszgálán

2017. April 23.

article thumbnailSzellő Imre szerezte meg a Boksz Világszervezet (WBO) nemzetközi cirkálósúlyú bajnoki övét és a magyar bajnoki címet a székesfehérvári Magyar Ring Gálán, miután technikai KO-val győzött Tóth...
Teljes cikk

További hírek