Félévente 150 ezer és egymillió forint közötti összeget kell szeptembertől fizetni azoknak az egyetemi és főiskolai hallgatóknak, akik nem kerülnek be az állami ösztöndíjasok közé. Ráadásul a legnépszerűbb szakok állami finanszírozását vágta vissza leginkább a kormány: gazdasági képzésre összesen 250 ingyenes hely jut, jogot pedig csak két budapesti egyetemen lehet majd állami támogatással tanulni. Idén tízezerrel kevesebb ingyenes hely lesz az alap- és az osztatlan képzésen.

 

 

 

 

A kormány pénteken hozta nyilvánosságra a 2012-es felsőoktatási felvételi tájékoztató kiegészítését, ebben közölték az államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai férőhelyek intézmények közötti felosztását, illetve a képzések költségeit. Korábban csak tudományterületenként adták meg, hány hallgató tanulhat ingyen vagy kedvezményesen, és azt is csak nagyságrendileg lehetett tudni, mennyibe kerül majd az önköltséges képzés.

 

A felvételizők körében eddig rendkívül népszerű gazdasági képzés az egyik olyan terület, amelynek állami finanszírozását a leginkább érintette a felsőoktatási reform: 4900-ról 250-re csökkent az állami finanszírozással felvehető hallgatók száma, részösztöndíj ezen a területen nincs. Az államilag finanszírozott keretszám több mint felét, 75-75 helyet a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) kapja, és van olyan intézmény, amelyen csak 10-15 ösztöndíjas hely lesz.

 

Tavaly a legnépszerűbb alapszak magasan a gazdálkodás és menedzsment volt, erre több mint 13 ezren jelentkeztek, közülük 2366 diákot vettek fel állami finanszírozású képzésre. Ez alapján valószínű, hogy az érintett intézmények képesek lesznek feltölteni az önköltséges férőhelyeket is. Ezek díjai között jelentős különbségek vannak: a Debreceni Egyetemen 150 ezer forintba, a Dunaújvárosi Főiskolán 160 ezer forintba kerül egy félév, míg a BGF-en 216 ezer, angol vagy francia nyelvű képzéssel ugyanez viszont már 350 ezer.

 

A tavaly az egyik legmagasabb pontszámot megkövetelő Corvinuson 295 ezer (levelező tagozaton 225 ezer) forintba kerül majd egy félév, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetemen (BME) pedig 300 ezer forintot kell fizetni az állami ösztöndíjban nem részesülő hallgatóknak. A legdrágább képzést továbbra is az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola kínálja, ahol magyar és angol nyelven is félévente 730 ezer forintba kerül egy félév, igaz, itt eddig sem volt ingyenes az oktatás.

 

Népszerű gazdasági szakok

 

A gazdasági képzés finanszírozásának visszavágása érinti a tavalyi második legnépszerűbb turizmus-vendéglátás szakot is. Erre tavaly 8300-an jelentkeztek, közülük 2037 embert vettek fel. A szakon az egyik legolcsóbb képzést a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karán kínálják, 150 ezer forintot kérnek félévente, a Debreceni Egyetemen 177 ezer forintba kerül majd egy félév. Az egri Eszterházy Károly Főiskolán félévente 180 ezer forintot, a BGF-en félévente 216 ezer forintot kell szeptembertől fizetni, de német vagy angol nyelven 350 ezret kérnek el egy félévért. A Corvinuson ezen a szakon is 295 ezer forintba került egy félév.

 

Tavaly a harmadik legnépszerűbb szak a pénzügy és számvitel volt, ez is a gazdasági területhez tartozik, 2011-ben 7100-an jelentkeztek erre, közülük 1320-at fel is vettek. Az egyik legolcsóbb képzést ezen a szakon a Kaposvári Egyetem kínálja, félévente 150 ezer forintért. A Budapesti Gazdasági Főiskolán magyar nyelven 216 ezer, angolul 350 ezer forint lesz egy félév.

 

A jogászok a nagy vesztesek

 

A felsőoktatási reform legnagyobb vesztese a jogászképzés: a felvételizők körében hagyományosan népszerű szakon összesen száz államilag finanszírozott hely marad. A száz férőhelyen két intézmény, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem osztozik majd fele-fele arányban, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és a Károli Gáspár Református Egyetemen ezentúl csak önköltséges formában marad fenn majd a jogászképzés.

 

Lengvárszky Attila, a Pécsi Tudományegyetem oktatási igazgatója az [origo]-nak azt mondta: nem érte őket váratlanul a változás, de szerinte a pécsi jogászképzés van olyan jó, hogy önköltséges formában is fennmaradjon a kar.

 

A legdrágább jogászképzést egyébként az ELTE kínálja, itt egy félév 237 ezer forintba kerül, a Pázmányon 225 ezer forintot kell érte fizetni. Az állami ösztöndíjakból kimaradó Károli Gáspár Egyetemen már 215 ezer, a Debreceni Egyetemen 185 ezer, a Szegedi Tudományegyetemen 176 ezer, a Pécsi Tudományegyetemen 175 ezer, a Miskolci Egyetemen 174 ezer lesz egy félév. A legkevesebbet a győri Széchenyi István Egyetemen kérnek majd a joghallgatóktól, félévente 165 ezer forintot.

 

Kommunikáció és média

 

A tavalyi 2100-ról kevesebb mint a felére, ezer főre apadt a társadalomtudományi képzésekre felvehetők létszáma. Ebből az ELTE 190, a Pázmány pedig 100 állami ösztöndíjas hallgatót vehet fel, a Corvinus, a Debreceni Egyetem, és a Szegedi Tudományegyetem 80-80 fős keretszámot kapott. A maradék 470 ingyenes helyen 17 intézmény osztozik majd, több főiskolára is csak 10 állami ösztöndíjas hallgató kerülhet majd be.

 

A társadalomtudományokon belül a legnépszerűbb alapszak a kommunikáció és médiatudomány, erre tavaly több mint 6400-an jelentkeztek, közülük 1307-et vettek fel, igaz ebben már benne vannak a költségtérítéses hallgatók is. Ezen a szakon a legdrágább képzést a Budapesti Kommunikációs Főiskola kínálja, félévente 274 ezer forintért. A Corvinuson ugyanez a szak félévente 190 ezer, az egri Eszterházy Károly Főiskolán 180 ezer forintba kerül, míg a Debreceni Egyetemen 154 ezer, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karán 150 ezer forintért is lehet tanulni.

 

Műszaki és informatika

 

A reform nyertese a természettudományos, műszaki és informatikai képzés. Műszaki alapszakokra összesen 8160 hallgatót vehetnek fel az intézmények, és további 7600 részösztöndíjas helyet osztottak fel. Igaz, így is kevesebb államilag finanszírozott hely lesz, mint tavaly, 2011-ben ugyanis még 9774 hallgató tanulhatott ingyen. A legtöbb állami ösztöndíjas hallgatója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek lesz: műszaki szakokon 2200-an ingyen, 2100-an kedvezményesen tanulhatnak, informatikai szakokra pedig 400 ösztöndíjas és 550 részösztöndíjas hallgatót vehetnek fel.

 

Az Óbudai Egyetem sem járt rosszul: 1940 ösztöndíjas és 1970 részösztöndíjas férőhelyük lesz. A győri Széchenyi István Egyetem műszaki szakjain ezren ingyen, 800-an kedvezményesen tanulhatnak. Az informatikusképzésben kiemelkedően sok hallgatója lesz még az ELTE-nek (400 ösztöndíjas és 500 részösztöndíjas), illetve a Pécsi Tudományegyetemnek (340 ösztöndíjas és 450 részösztöndíjas).

 

Viszont ha fizetni kell, a műszaki képzések drágák lesznek, a BME gépészmérnöki szakán például 325 ezer forintba kerül egy félév, részösztöndíjas képzésben ennek a felét, 162 500 forintot kell kifizetni. Mérnök-informatikus szakon a BME-n 300 ezer forintot kell majd fizetni félévente, az ELTE informatikai karán indított programtervező matematikus szakon 237 ezer forintot kérnek félévente.

 

Orvosok és fogorvosok

 

A legdrágább képzéseket természetesen az orvosi karokon kínálják. Az orvosi, fogorvosi és gyógyszerész szakokra összesen 1800 hallgatót vehetnek fel állami ösztöndíjjal, ez több, mint a tavalyi, 1511 fős ingyenes képzési keret. Részösztöndíj ezen a területen nincs. A legtöbb, 740 ösztöndíjas hallgatót a budapesti Semmelweis Egyetem veheti fel, Debrecenben és Szegeden 380-an, Pécsen 300-an tanulhatnak ingyen.

 

Aki nem jut állami ösztöndíjhoz, annak a Semmelweis Egyetem általános orvosi karán egymillió-húszezer forintba kerül egy félév, így a hat év alatt 12,2 millió forintot kell majd kifizetni az orvosi diplomáért. Debrecenben, Pécsen és Szegeden 950 ezer forintot kérnek egy-egy szemeszterért. A fogorvosképzés Pécsen a legdrágább, egy félév egymillió-ötvenezer forintba kerül, míg a Semmelweis Egyetemen egymillió-tizenhatezer forintba. Debrecenben és Szegeden 950 ezer forintot kérnek egy félévért a fogorvoshallgatóktól. Gyógyszerész szakon a Semmelweis Egyetemen félévente 800 ezer forintot kell majd fizetni, Debrecenben, Pécsen és Szegeden 750 ezret.

 

C-PRESS - Origo