Még a Jobbikon belül is voltak olyan országgyűlési képviselők, akiket meglepett az EU-s zászló nyilvános elégetése a párt szombati demonstrációján, ám az akció nem váltott ki vitát a párton belül. Ma már bizonyosnak tűnik, hogy a cigányellenesség után a nyugatellenességre építi politikáját a párt.

 

 

 

 

Sikerült „feldobnia” az Európai Bizottság magyarországi képviseletének épülete elé szervezett szombati demonstrációját a Jobbiknak azzal, hogy Novák Előd nyilvánosan elégette az Európai Unió zászlaját. A párt elérte célját, a Jobbiknak sikerült újra láttatnia magát, hiszen az akcióról még a külföldi sajtó is beszámolt. Szükségük is volt erre, miután sem az LMP leláncolós akciójában, se az Operaháznál nem voltak jelen, utóbbi helyszínen például, a Jobbikkal hasonszőrű, ám újabban már velük konfrontálódó szélsőjobboldali csoportok provokálták a tüntetőket.

 

Arról, hogy Novák Előd zászlót fog égetni, nem mindenki tudott a párt parlamenti frakcióján belül, legalábbis erre utal, hogy a hvg.hu-nak több, név nélkül nyilatkozó képviselő is azt állította, meglepődött az akción. Azonban úgy tűnik, a zászlóégetés nem váltott ki komolyabb vitát a párton belül, noha a hétfői elnökségi ülésen téma volt. Ezen az ülésen fogadtatta el például a többiekkel Balczó András azt a közleményét, amelyben azt ecseteli, hogy a Jobbiknak azért nem kell visszahívnia Brüsszelből az EP-képviselőit, mert odakint ők "belső ellenzékként" tevékenykednek.

 

Vona nem égethet zászlót

 

Lapunknak egy jobbikos forrás elmondta: a zászlóégető akcióban szerepet játszott, hogy a párt nem szeretné, ha a radikális utcai megnyilvánulást más párt vagy ellenzéki csoport elorrolná előle, ugyanakkor arra kínosan ügyeltek, hogy a zászlót ne a tüntetésen jelen lévő Szegedi Csanád EP-képviselő vagy Vona Gábor pártelnök égesse el, Novák Előd "viszont mindig is híres volt provokatív stílusáról", így a szerep "jól illett az imidzsébe".

 

Jóllehet a Jobbik már korábban is követelte az EU-ból való kilépést, a hvg.hu által megkérdezett politikai elemző szerint a radikálisoknak valójában szükségük van arra, hogy az unió tagjai legyünk. A Jobbiknak nem érdeke, hogy Magyarország kilépjen az EU-ból, számukra sokkal fontosabb az, hogy az EU ’itt legyen’, és ellenségként lehessen rá mutogatni” – mondta Krekó Péter. A Political Capital kutatási igazgatója szerint radikális erőknek mindig az az ideológiai törekvése, hogy a több különálló ellenfelet egy ellenségképbe gyúrják össze, ami hatékony mozgósítóerő lehet. „A szombati tüntetésen jól látszott, hogy a Jobbik az EU-t megpróbálja olyan főellenségként beállítani, melyet más problémákért is felelősnek lehet tenni: a ’cigánybűnözésért és bevándorlóbűnözésért’, illetve a Jobbik szerint Magyarországra nehezedő  ’izraeli-amerikai lobbi’ túlzott befolyásáért” – magyarázta Krekó Péter.

 

„A zászlóégetés szimbolikus lépés volt, amellyel az Európai Bizottság Magyarországgal szemben tanúsított ellenséges magatartása ellen tiltakoztunk. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy népszavazással kellene dönteni arról, maradjunk-e vagy sem az unió tagjai” – mondta a hvg.hu megkeresésére Balczó András. A Jobbik alelnöke – egykori EP-képviselőként – azt sem tartja visszásnak, hogy miközben a párt unióellenes hangokat üt meg, képviselői vannak Brüsszelben, akik fizetést kapnak az EU-tól.

 

„Mindazok, akik felvetik a Jobbik képviselőinek európai parlamenti politikai legitimációját, gyakorlatilag azt vonják kétségbe, hogy egy népképviseleti intézményben joguk van-e a megválasztottaknak a többséggel szemben ellenzékként működve a választóik akaratát érvényesíteni – vagyis magát a demokráciát kérdőjelezik meg” – hangsúlyozta a politikus. Balczó nem határolódott el a zászlóégetéstől, mondván: párttársa nem országzászlót égetett. Emlékeztetett arra is, hogy a tizenkét csillagos zászlót nem sikerült hivatalos EU-zászlóként elfogadni, mert tizenegy tagország nem csatlakozott az Európai Unió jelképeiről szóló nyilatkozathoz.

 

Jól jöhet a Jobbiknak

 

Az EU-ellenes retorika erősítése akár még jól is jöhet a Jobbiknak. „A Jobbik vélhetően helyesen ismerte fel, hogy az elmúlt időszakban az EU és Magyarország közti felerősödő konfliktusok az unióellenességet is erősíthetik hazánkban, és ezt a kibővülő csoportot akarja megszólítani” – magyarázta az akció lehetséges okát Krekó Péter. Az elemző elmondta: a 2011 májusi Eurobarometer-felmérés kimutatta, hogy erősödött az EU-val szembeni bizalmatlanság Magyarországon, a válságtól nem függetlenül és más ország adataival összhangban. A felmérés szerint például csak az összes megkérdezett 32 százaléka mondta, hogy az uniós tagság jó dolog, míg 22 százaléka állította, hogy rossz dolog, a megkérdezettek 44 százaléka szerint se nem jó, se nem rossz, 2 százalék pedig nem adott választ.

 

A Jobbik zászlóégetése a fősodorú politikai radikalizálódás egyik következménye is. „Amikor a kormányoldal a ’a mindenki ellenünk szövetkezik’ világösszeesküvés-elméletre építi a politikáját, és erősödik a nyílt Nyugat-és EU-ellenesség, akkor a radikális jobboldal extrémebb eszközökhöz és retorikához nyúl, hogy megkülönböztesse magát a főáramtól” – magyarázta az elemző. Krekó Péter szerint a kormányoldalnak igaza van abban, hogy a Magyarország elleni sokoldalú kritikák szembefordíthatják a közvéleményt az EU-val (ez lett az eredménye az Ausztria elleni szankcióknak 2000-ben, amikor Jörg Haider pártja kormányzati erő lett), a magyarázat azonban féloldalú: alapvetően az erősítheti a szélsőjobboldalt, a bezárkózást és az EU-ellenességet, ahogy a kormányoldal e kritikákra reagál.

 

Kérdés, hogy az ilyen típusú akciók mennyire ártanak a pártnak. A hvg.hu által megkérdezett jobbikos politikusok többsége nem tart attól, hogy káruk származna az efféle akcióból, és hasonló véleményen van Krekó Péter is. „Az utóbbi évben sok radikális megnyilvánulást láthattunk a Jobbik oldaláról és környezetéből, gondoljunk például a Magyar Sziget körüli botrányokra, ám egyik sem tépázta meg a Jobbik népszerűségét. A közvélemény ingerküszöbe az utóbbi évtizedben jelentősen kitolódott, így a Jobbik is sokkal többet engedhet meg magának radikalizmusban, mint például annak idején az FKGP vagy a MIÉP” – mondta az elemző, hozzátéve: a Political Capital nem számít a jelentős népszerűség-csökkenésre.

 

C-PRESS - HVG