Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón felidézte, hogy az elmúlt másfél évben igyekeztek a szocialista kormányok alatt az egyházakat ért diszkriminációt megszüntetni, s öt olyan programot indítottak, amelyek a Kárpát-medencében mintegy 750 egyházi kezdeményezést támogattak. Ezek között voltak épületfelújítások, kulturális és ifjúsági programok, vagy a szórványterületeket érintő kezdeményezések, valamint szociális és karitatív feladatok.

Szászfalvi László közlése szerint az évtizedek óta példátlan, több mint kétmilliárd forint keretösszegű programokat az idén is folytatják, ezek „folyamatosságában, kiszámíthatóságában” gondolkodnak, miután a múlt évben is 10-15-szörös volt az igénylés.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy miután tavaly elkészült az egyházi, a nemzetiségi és a civil törvény, az állam, a kormányzat és az érintett szervezetek kapcsolatrendszere teljesen új jogi alapokra épül. Emlékeztetett arra, hogy a folyamatos párbeszéd révén „általános elégedettséggel fogadta el a parlament” a civilekről és a nemzetiségi jogokról szóló törvényt, s bár az egyházi törvény „kissé hektikusabb elfogadást jelentett”, de „Európában közepesen szigorú törvényként minden feltételnek megfelel”.

Sikerült lezárni az egyházi kárpótlás húszéves folyamatát, az idén ezt egy konferencia keretében is értékelik. Támogatást kaptak a határon túli anyanyelvi pasztorációs feladatokat végző egyházak, továbbá az egyházi hitoktatói, közgyűjteményi tevékenységet emelt költségvetési keretösszegből támogatták – sorolta az elért eredményeket az államtitkár.

Ezeket a programokat idén is folytatják, de az új köznevelési törvénnyel bevezetett kötelező etikaoktatás helyett választható hit- és erkölcstan tantárgy kidolgozásával is foglalkozni fognak az egyházakkal egyeztetve. Ugyancsak feladatot ad az államtitkárságnak az új adórendszer kapcsán az egyházi egy százalékokkal kapcsolatos lehetőségek kidolgozása.

Szászfalvi László kitért a civil területet érintő, az eddig több helyen szereplő jogszabályokat egységesítő törvény elfogadásával járó változásokra is. Ez például kompromisszumokkal pontosította a közhasznúság fogalmát és kritériumait, továbbá nevesíti az új támogatási rendszert a civil alapot felváltó Nemzeti Együttműködési Alap létrehozásával.

Hangsúlyozta, hogy ennek az alapnak – az idén 3,4 milliárd forintos – keretösszegét nem lehet zárolni és maradványképzésre kötelezni, azt teljes egészében fel lehet használni. Március 15-ig szeretnénk kiírni a kapcsolódó pályázatokat, és öt kollégium létrehozását tervezik a 60 százalékban működési költségekre, a többit a programok támogatására szolgáló összeg elosztására.

Idén összességében mintegy 30 milliárd forintra számíthatnak a civil szervezetek az uniós forrásokat és más tárcák támogatásait is beleértve, amelyhez most már átlátható módon, minimális adminisztrációval juthatnak hozzá a pályázók. Újdonságként visszatérítendő támogatásokra is lehet majd pályázni az együttműködési alapból, ez egyfajta civil bank lenne az utófinanszírozásos, illetve önrészes uniós pályázatok segítésére. A civil törvény ugyanakkor egy közhiteles adatbázis létrehozását is előírja, ez a remények szerint június 30-ig megvalósul, így a későbbiekben a pályáztatóknak kell majd innen lehívnia a szervezetekről szóló igazolásokat.

Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott a tájékoztatón az államtitkár zalaegerszegi programját ismertetve elmondta: Szászfalvi László zalai egyházi személyiségekkel, vezetőkkel tartott megbeszélést, majd megtekintette a Mandulavirág Fogyatékkal Élők Református Gondozóházát, ahol az intézmény vezetőivel találkozott. Az államtitkár délután zalai civil szervezetek, illetve a Zalában élő horvát, német és cigány kisebbségi önkormányzatok vezetőivel folytat megbeszélést.

C-PRESS - MNO

Hozzászólások (0)