Feljelentette a kelet-szlovákiai Szentmihályfalva általános iskoláját egy emberjogi civil szervezet, mert osztályaiban elkülönítette a cigány és a szlovák gyerekeket egymástól. A bíróság a helyzet megváltoztatására és vegyes osztályok létrehozására kötelezte az iskolát, a pedagógusok azonban ragaszkodnak hozzá, hogy minden maradjon úgy, ahogy eddig is volt.

 

 

 

 

– A környezet alapos ismerete nélkül, csak a paragrafusokba temetkezve könnyű ítéletet hozni! De azzal már nem törődnek a bíró urak, hogy mi azt miként hajtsuk végre! – csattan fel a szentmihályfalvai (Sarisské Michalany) általános iskola egyik pedagógusa.

 

Mária Cvancingerová igazgatónő valamivel higgadtabban fejti ki a véleményét: – Nem igaz, hogy etnikai megkülönböztetés éri a roma tanulókat. Miként az sem, hogy a származásuk alapján osztottuk be őket az egyes osztályokba – közli, szemmel láthatóan belefáradva a történtekbe.

 

A mintegy háromezer fős kelet-szlovákiai falu néhány napja a szlovákiai média érdeklődésének középpontjába került. Ugyanis a sároseperjesi (Presov) járásbíróság ítélete szerint az itteni iskolában szegregálják a növendékeket, emiatt sérül az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód alkotmányos elve. Huszonkét osztály közül tizenkettőbe csak helyi és környékbeli roma tanulót osztottak be. A többibe a fehérek között elvétve akad néhány cigány. Ezt az állapotot legkésőbb harminc nappal a verdikt jogerőre emelkedését követően meg kell változtatni, éspedig úgy, hogy csak nemzetiségi szempontból vegyes összetételű osztályok maradjanak – hangzott az ítélet. Az iskolát a kassai székhelyű emberjogi civil szerveződés jelentette fel.

 

 

– Több, hasonló gyakorlatot alkalmazó intézmény ellen is jogorvoslatot kértünk, további hasonló ítéletben bízunk – tájékoztat Stefan Ivanco elnök. Barbora Cernusáková, az Amnesty International szlovákiai irodájának vezetője precedens értékűnek nevezte a bírósági döntést. – Éppen az ilyen gyakorlat miatt sodródnak ezrek az iskola, majd pedig a társadalom perifériájára, ahol csak a szegénység és a megkülönböztetés lesz osztályrészük, alighanem életük végéig – nyilatkozta.

 

– Fellebbezünk! Mert mi nem a növendékek nemzetisége, hanem értelmi és higiéniai fejlettsége szerint döntünk a besorolásukról – határozta el az igazgatónő, miután jogászokkal is tanácskozott. Szavait a pedagógusok is igazolják. – Akadnak olyan roma gyerekek, akik oviba jártak, rendesen viselkednek, ők a fehér növendékeinkkel azonos osztályba kerültek. Néhányan a legjobb tanulóink. De olyanokat is beírattak, akik az első napokban még a folyosóra vizeltek, szlovákul sem tudtak, hanem valamilyen roma nyelvjárásban beszéltek, és rendkívül kicsi volt a szókincsük. Loptak, verekedtek, lányokat molesztáltak. Őket először az előkészítő, majd pedig a további osztályokba is együtt soroltuk be. Itt az átlagosnál jóval lassabb iramban haladunk a tanulásban, de ez elsősorban az ő érdekük.

 

Mára már több szakmunkás, tisztességesen boldogulni igyekvő családapa igazolja ennek a módszernek az eredményességét. De sajnos még mindig sokan vannak, akik így sem tudnak beilleszkedni – tájékoztat Mária Dorková, aki már csaknem negyven éve tanít ebben az iskolában. Vincent Lessa polgármester alig tudja türtőztetni az indulatait. – Már eddig is majdnem ötven gyermeket más iskolába, főleg Kisszebenbe (Sabinov) és Sároseperjesre hordanak vagy buszoztatnak naponta a szüleik. Ha végrehajtanánk az ítéletet, alighanem még többen ezt tennék, s bezárhatnánk a kaput, vagy legfeljebb roma kisegítő iskolaként maradhatnánk meg – sóhajt.

 

Hasonlóan reagál Rudolf Chmel emberjogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes is. – Több mint két évtizede csak papolunk a romák felzárkóztatásáról, életrevaló koncepció nélkül milliárdokat költöttünk erre a célra. Kevés eredménnyel, habár az előrelépést ezen a téren alighanem évtizedekben mérik. Akadnak azért jó példák is. Például a Kassához közeli Jászón (Jasov) vagy Mecenzéfen (Medzev) nincs különösebb gond a vegyes osztályokkal. Tudok olyan roma orvosról, mérnökről, pedagógusról, aki egykor itt tanult. Persze ezek még csak kivételek. Súlyos hibának tartom azt is, hogy az összes szlovákiai parlamenti párt közül csak a Hídnak volt és van kisebbségi, s ezen belül roma felzárkóztatási programja. Erre épül most a kormánynak a romák társadalmi integrálódását elősegítő stratégiája, amely 2020-ig határozza meg a tennivalókat. Remélem, ez a dokumentum a márciusi választásokat követően nem porosodik majd a kormányhivatal valamelyik fiókjában – teszi hozzá a politikus.

 

C-PRESS - Népszabadság Online