Szerinte a rendelet túllépi úgy a kisebbségi nyelvhasználati törvény kereteit, mint az alkotmány azon cikkelyét is, miszerint Szlovákiában a szlovák az államnyelv.

A kisebbségi helységneveket tartalmazó kormányrendeleteket december 19-én fogadta el az Iveta Radicová miniszterelnök vezette koalíciós szlovák kormány. A téma megvitatását korábban két ízben elhalasztották. Az államfő ezt harmadszor is el szerette volna érni, ezért kifogásait a rendelettel kapcsolatban ismertette Rudolf Chmellel (Híd), a kormány kisebbségügyi és emberi jogi miniszterelnök-helyettesével.

"Azt mondta, hogy elő kell terjesztenie (a rendeletet), mert az számára pártfeladat. Megállapodtunk abban, hogy ezt az újév után teszi meg, miután már velem megvitatta" - mondta Gasparovic az interjúban.

Gasparovic a kormányülés előtt megtudta, hogy a rendelet mégis bekerült a napirendbe. "Tiltakoztam a miniszterelnök asszonynál és azt mondtam neki, hogy tűzze napirendre később, és hogy írásos indoklást adok neki. Megígérte, de végül másképpen cselekedett" - fejtette ki Gasparovic.

A kormányrendeletet a decemberi ülésen Daniel Lipsic (Kereszténydemokrata Mozgalom) belügyminiszter sem támogatta. Véleménye szerint a kisebbségi helységnévlistát csak a 2021-es népszavazás után lehetne módosítani.

A hatályos törvény szerint a kisebbségi megnevezéseket azokon a településeken lehet majd használni hivatalosan is, ahol a nemzeti kisebbségi lakosság aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ezeken a településeken a hivatalos ügyintézésben a jövőben a korábbinál szélesebb körben lesz lehetőség kétnyelvű űrlapokat használni.

A helységnévlista összesen 665 olyan település megnevezését tartalmazza, amelyekben magyarok, ruszinok, romák, németek vagy ukránok élnek. A magyar településnevek száma 511, a ruszinoké 68, a romáké 57, az ukránoké 18, míg egy német. A roma kisebbség esetében a roma megnevezések azonosak a szlovák nevekkel, ott tehát nem lesznek külön kisebbségi nyelvű helységnévtáblák. A kisebbségi településnevek száma a 2021-es népszámlálásig nem fog változni.

A korábbi, 1994-ben összeállított kisebbségi helységnévlista 2011. július elsején ugyanis a módosított hivatalos kisebbségi nyelvhasználati törvény életbe lépése következtében érvényét vesztette, így jogi vákuum keletkezett. A kisebbségi helységnévlistát történészekből, nyelvészekből és a kisebbségek képviselőiből álló szakértői csoport dolgozta ki az 1991-es népszámlálás adatai alapján.

A kisebbségi nyelvtörvény parlament által elfogadott módosítását Ivan Gasparovic államfő nem írta alá, de a törvényhozás a jogszabályt tavaly júniusban újra megszavazta, s ezzel felülbírálta az elnök döntését. A törvény szerint a jövőben a mai 20 százalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöb 15 százalékra csökken. Ennek feltétele, hogy két egymást követő népszámláláskor (2011 és 2021) az adott településen a kisebbségek aránya elérje a 15 százalékot. A kétnyelvű státust egy település akkor veszíti el, ha a kisebbség aránya három egymást követő népszámláláskor 15 százalék alá esik, legkorábban tehát a 2031ées népszámlálás után.

C-PRESS - MTI

Hozzászólások (1)

neó: ...

A kisebbségek mint kettős állampolgárok lehet ,hogy
nehéz Szlovákiában ,de egy olyan országban mint Magagyarország ahol a kisebbségi önkormányzatnak csak neve van joga annyi amennyit a polgármester ad és hogy a rendőrök ott állnak pl Putnokon a ház előtt fotózgatják a házat ,és ha az udvarra kilép a cigány ember máris igazultatják na ez az üldözés félelembe tartás módszeres elzavarás az országból nem az amikor valaki nagyon jól megvan ,és csak azért mert politikai okokból szavazni akar és ezért úgy gondolja hogy őt üldözik ennek az embernek cigánynak kellene leni egy hétig Magyarországon akkor mit mondana?

1

2012, January 07 16:17