Klasszikus, untig ismert ördögi kör: egész nap azt hallgatod, hogy ne lopj, amikor meg elmész a munkaközvetítőbe, mindenki ajtót mutat, mert se iskolád, se képzettséged – ecseteli Ivan Gabal szociológus, milyen helyzetben tengődik napról-napra a csehországi romák többsége. A helyi, és egyre inkább az egész európai sajtó most azoktól a hírektől visszhangzik, amelyek a fővárosi romákról szólnak: ők eddig Prága külvárosaiban éltek, de menniük kellett, miután pár építkezési cég felvásárolta a földet a lábuk alól.

Ahová mentek, ott viszont finoman szólva nem találtak szívélyes fogadtatásra. Így az észak-csehországi Ústí nad Labemben sem, ahol egy időn át még csak-csak megtűrték őket, de aztán ujjal kezdtek mutogatni rájuk, mert a vidéken villámgyorsan elharapózott a bűnözés. Emiatt először csak szópárbaj vált bevett érintkezési formává a városbeliek és a aromák között; a pokol akkor szabadult el, amikor hogy húsz machetével hadonászó roma rátámadt „fehér” társaira egy diszkóban.

Azóta polgárháborút idéző állapotok uralkodnak Ústí nad Labemben. A romák élete kordonok és rohamrendőrök védelmében zajlik, a helyiek pedig kísérő nélkül iskolába se engedik el a gyerekeket. Viszont tüntetnek minden nap, erőszakkal is, minden létező gondjukért a romákat kiáltva ki bűnbaknak.

Az etnikai feszültségek egyedüli haszonélvezője persze a cseh szélsőjobb. Vezérszónokai legalábbis azonnal éltek a szereplési lehetőséggel, és most már a kilincset egymásnak adva sereglenek ide felszólalni az ország minden tájékáról. Visszataszító jelszavakból nincs hiány. A kötelező „Csehország a cseheké!” mellett gyakorta elhangzik a „Gázosítsátok el a cigányokat!” is, mintha nem a cseh történelem egyik legszégyenteljesebb fejezete lenne, hogy második világháborúban gyakorlatilag a teljes cseh cigányságot sikerült kiirtani. (A roma holokauszt annyira teljes volt, hogy azoknak a cigányoknak a többsége, akik most az ország területén élnek, valójában mind szlovák származásúak, és a kommunista időkben vándoroltak északnyugatra. A világháború alatt két haláltáborban összesen 5500 romát küldtek a gázkamrákba; az áldozatokkal cseh őreik állítólag sokkal kegyetlenebbül bántak, mint a németek.)

De ha a szélsőséges hangulatkeltés nem lenne elég, a helyiek dühét szítja Prága struccpolitikája is. A cseh kormány heteken át tudomást sem vett a feszültségről. Miniszterelnökként Petr Necas csak a múlt héten látogatott el Ústí nad Labem-be, és csak egy-két frázisra futotta tőle arról, hogy a kabinet majd megemeli a kötelező iskolaévek számát, azok pedig, akik nem járatják a gyereküket iskolába, elesnek a szociális támogatástól. Ez sokakat valószínűleg egyik oldalon sem vigasztal: az oktatási intézkedések csak 2015-ben lépnek életbe, a helyzet viszont itt és Csehországban máshol is már most pattanásig feszült.

C-PRESS - Népszabadság Online

Hozzászólások (0)