„Úgy tűnik, a jelenlegi önkormányzati oktatásirányítási keretek között csaknem kezelhetetlen a helyzet” – mondja pesszimistán Zolnay János szociológus, aki Havas Gábor mellett az említett tanulmány egyik szerzője. Egy 2004-es integrációs vizsgálat utókövetése során állapították meg, hogy a roma tanulók szegregációja az elmúlt hat évben a legtöbb településtípusban erőteljesen növekedett – a megyeszékhelyeken viszont tapasztalható némi elmozdulás az integrált oktatás felé, több nagyvárosban bezártak cigány többségű iskolákat, két városban pedig az intézményhálózat egészét átszervezték.

Kártérítést is megítéltek már

Az utóbbi években perek indultak az esélyegyenlőségi törvényben foglaltak érvényesítése érdekében. A nyár elején jogerős ítéletekben marasztalták el például a miskolci, a nyíregyházi és a kaposvári önkormányzatokat. A miskolci ítéletben kártérítést is megítéltek azoknak a roma tanulóknak, akiket öt éve nem engedtek beiratkozni a város „jobb” iskoláiba.

Mohácsi Erzsébet, a pereket elindító Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnöke nagy eredménynek tartja, hogy néhány településen sikerült elérni, hogy az önkormányzat bezárja a lepusztult, felszerelés, tornaterem nélkül tengődő cigány többségű iskolákat. „Hosszú távon viszont nem megoldás a pereskedés. Hiszen az esélyegyenlőségi törvény betartatása csak egy állami szakfelügyelet működtetésével oldható meg, amelynek a hiányát a CFCF nem tudja és nem is akarja pótolni” – mondja Mohácsi Erzsébet. Mindkét megkérdezett szakértő szerint nyilvánvaló egyébként, hogy a szegregált, roma többségű iskolákban rosszabb minőségű oktatáshoz jutnak a gyerekek, mint máshol. „A pénz- és eszközhiány mellett az is jellemző, hogy a jobb piaci pozíciójú tanárok elvándorolnak a nyugodtabb munkakörülményeket biztosító intézményekbe” – fogalmaz Zolnay János.

„Volt, ahol vagonban tanultak…”

Egy 2002-es Tárki-felmérés szerint a szülők 94 százaléka ellenezné, ha gyermekét az iskolában cigány származású osztálytársa mellé ültetnék. Ha ezt az adatot vesszük alapul, egyáltalán nem csodálkozhatunk Zolnay János szavain. Szerinte ugyanis az önkormányzatok legtöbbször csak „úsznak az árral”: fenntartják a cigányiskolát, mert tudják, hogy amint beviszik a roma tanulókat az „elit” intézménybe, a nem cigány szülők pánikszerűen máshová viszik a gyermekeiket. „A kisebb települések önkormányzatainak gyakorlatilag esélyük sincs a helyzet kezelésére, mivel a szülők akár a szomszéd kisvárosba is elviszik a gyerekeiket a helyi iskolákból, és máris ellenérdekeltté válnak az iskola támogatásában, fejlesztésében” – fogalmaz a szociológus.

A tapasztalatok szerint épp ezért az önkormányzatok és az intézmények változatos eszközökkel élnek: Mohácsi Erzsébet találkozott már olyan iskolával, ahol a roma gyerekek az udvarra állított vagonban tanultak, más tagépületbe helyezték át őket, de olyat is látott már, hogy a cigány gyerekeknek külön tányért tartottak fenn a menzán. Arra is van példa, hogy a roma diákot fogyatékosnak minősítik, így kényszerítik át a régi kifejezéssel élve „kisegítő” osztályba, iskolába.

Jó példák is akadnak

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány már pert is nyert egy ilyen ügyben, bebizonyosodott, hogy az értelmi fogyatékosnak minősített gyerekeket félrediagnosztizálták. Pedig ahogyan Mohácsi Erzsébet elmondja, a szervezet célja nem a pereskedés, hanem az, hogy a roma gyerekek is hozzáférjenek a minőségi oktatáshoz, integrált körülmények között. Számos példát hoz a sikeres peren kívüli együttműködésre az iskolákkal és az önkormányzatokkal: Hódmezővásárhelyen például a teljes oktatási rendszert átszervezte az önkormányzat, iskolákat vontak össze, bezárták a cigányiskolát. Csörögön egyenként helyezték el a környékbeli iskolákban azokat a gyerekeket, akiknek szeptember elsején nem volt helyük – itt olyan jó közösség formálódott a helybeliekből, hogy még a képzetlen szülők is beiratkoztak az esti iskolába. Szarvason az evangélikus püspök humánus és értő hozzáállása tette lehetővé a szegregáció felszámolását az egyház iskoláiban.

Osztályonként három-négy tanuló

A nem roma szülők ellenérvei világosak és méltányolhatók: a felmérések szerint a legtöbben a tanulmányi eredmények romlásától, a „gettósodástól”, valamint a verekedések elszaporodásától tartanak. Mohácsi Erzsébet elmondja: a törvény úgy rendelkezik, hogy az iskolák közötti eltérés legfeljebb 15 százalék lehet a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányát illetően. Ez egy harmincfős osztályban két-három ilyen tanulót jelentene, ezzel a helyzettel minden pedagógusnak meg kellene tudnia birkózni.
A szakértő szerint sok múlik azon is, hogyan tálalják az integrált oktatás kérdését: ahol már a döntés kihirdetésekor látszik a húzódozás az iskola vezetőin, tanárain, vagy ahol – ahogyan erre volt már példa – külön szülői értekezletet tartanak a roma és nem roma szülőknek, ott kevés az esély arra, hogy a szülők elfogadóan reagálnak. Ha pedig elindul a nem cigány gyerekek elvándorlása, ritkán van megállás…

Miért kell együtt tanulni?

De miért is ilyen fontos az integráció? Szakértőink egyetértenek abban, hogy a roma gyerekeknek aligha van módjuk arra, hogy kitörjenek a cigánytelepek mélyszegénységéből, ha egy elmaradott, gyenge színvonalú iskolába járnak. Még nagyobb probléma, hogy roma és nem roma gyerekek generációi nőhetnek fel úgy, hogy nem találkoznak a másik csoporttal – ez pedig aligha hat az előítéletek felszámolásának irányában. „A cigányiskola léte voltaképpen újratermeli a mélyszegénységet, csaknem lehetetlenné teszi a cigánytelepről való kiemelkedést: aki itt tanul, jó eséllyel a tartós munkanélküliek táborát növeli felnőttkorában” – mondja Mohácsi Erzsébet. „A kutatások eredménye egyértelmű: az iskola szegregációja a társadalom szegregációjához vezet – teszi hozzá Zolnay János –, ez a szigorú elkülönülés, teljes városrészek vagy akár falvak gettósodása pedig senkinek nem lehet az érdeke.”

Külföldön sem egyszerű

A világon szinte mindenütt küzdenek az oktatás integrációjáért – kevés sikerrel. Kelet- és Közép-Európa többi országának helyzete hasonló a miénkhez. A szakértők szerint egyébként komoly eredmény már az is, hogy errefelé a roma népesség letelepedett, gyermekeik többsége iskolába jár. Nyugat-Európában ugyanis sok helyütt őrzik vándorló életformájukat, s így ezek az emberek állandó lakóhely híján gyakran teljesen kiesnek az oktatási és egészségügyi rendszerből. Számos nyugat-európai ország pedig az európaitól teljesen eltérő kulturális háttérből érkező bevándorlók gyermekeinek iskolai integrációját próbálja megvalósítani, szintén hatalmas küzdelmek árán.

C-PRESS - nlcafe.hu

Hozzászólások (10)

Kánya: ...

Majd akkor pofázzon a Mohácsi E ,ha az elit zsidó gyerekekkel tanulnak együtt a cigánygyerekek.
Addig ne erőszakolják rá az agresszív ,kölköket a normális gyerekekre.
A normális cigányoknak is ez a véleménye.

1

2010, September 02 16:17

BlackCat: ...

"De miért is ilyen fontos az integráció? Szakértőink egyetértenek abban, hogy a roma gyerekeknek aligha van módjuk arra, hogy kitörjenek a cigánytelepek mélyszegénységéből, ha egy elmaradott, gyenge színvonalú iskolába járnak. Még nagyobb probléma, hogy roma és nem roma gyerekek generációi nőhetnek fel úgy, hogy nem találkoznak a másik csoporttal"

Nem fontos az integráció az iskolákban sőt!
Nagyon sok iskola a roma tanulókra nyúl le, nem kevés pénzt. Ebből a cigánygyerekek, csak a kirekesztést és az erőszakos elhanyagolást kapják.
Ha a roma gyerekeknek nemzetiségi iskolákat csinálnának, nem nyúlhatnák le a pénzeket, a többségiek és a megélhetési aroma politikusok.
Más.: Az alsó tagozatban, kimondottan üdvös lenne, ha nem találkoznának a "másik oldallal".
Se mint diák társakkal, se mint pedagógusokkal.
Nagyon sok tanult roma fiatal van, aki bőven el tudná látni a "tantói" feladatot, ugyanis az általánosban a színvonal nem követel meg magasabb
tudást, ahogy ma az általános iskolai " pedagógus /?/társadalom ékesen bizonyítja. Emberségből a képzett roma fiatalok még százszor többet is adhatnának. Tisztelet a nagyon kevés mostani tanítónak. Persze akkor miből élnének meg azok akik éppen az erőszakos integrációból élnek meg, nem is rosszul?

2

2010, September 02 18:09

stug: ...

Tudjátok, melyik a legjobb gomba?
Baszni a vagom'ba!

3

2010, September 02 22:46

BlackCat: ...

"stug: ...
Tudjátok, melyik a legjobb gomba?
Baszni a vagom'ba!
3"

??????????????????????????????????????????????????
Ez most mi? Hogy jön a témához?

4

2010, September 02 23:56

kékgyümölcs: ...

Bár elegen gondolkodnánk úgy, mint BC!!!

5

2010, September 03 12:14

indian: ...

Ezt a Mohácsi lányt az ostoba nyilatkozatairól elhíresült testvérével egyetemben a munka világában ismeri-e valaki????????????????

6

2010, September 03 19:31

ogre: ...

Ne bolondozz már Indián!

7

2010, September 03 23:39

ELÉG VOLT!!!: ...

4!

Macsi! - ez úgy jön ide, hogy nagyritkán azért nem árt tényeket is felsorolni:)

8

2010, September 05 10:03

nekeresd: ...

gávavencsellőn jártam egyik romák és nem romák által lakott útcában ha azt annak lehet nevezni mintha a határba lettem volna a senki földjén és járnak el iskolába óvodába sárosan a gyerekek, a mi útcánk sem pormentes de ezt nem lehet vele összehasonlítani, mit csinál a ckö ,gávavencsellói romák ne menjetek el ezekre szavazni ismét, ha már így kell élnetek, rajtatok keresztül ezek az emberek ne élősködjenek,szégyellem magam

9

2010, September 05 20:11

indian: ...

Az lenne az igazi integráció ha Mohácsi nővéreket, Horváth Aladárt és a politikai hulladék melléktermékeit a jeles "bölcsészeket" felfedezhetnénk, mint hasznos és értékteremtő munkatársakat, akik hozzájárulnak a haza jobbítása érdekében.
Sajna még élősködnek és ezt sokunk adóforintja bánja.
Meddig???????????????

10

2010, September 07 21:00