
A politikai és etnikai törésvonalak szabdalta Izraelben arabok és zsidók mellett cigányok is élnek. Helyzetük nagyjából hasonló a Kelet-Európában és hazánkban élő roma kisebbséghez, csak az itt élők a cigány népcsalád egy másik ágát alkotják, ők a domáriak. Helyszíni videóriport Jeruzsálemből!
Az Izraelben élő cigány kisebbség problémái hasonlóak kelet-európai
romákéhoz. Az analfabetizmus azonban itt kiugróan magas, körülbelül 80
százalék. A férfiak többsége nehezen talál munkát, a gyerekek oktatása
nincs biztosítva. Ezen próbál változtatni a Jeruzsálemben élő
cigányokat segítő alapítvány és a cigány közösségi ház
Kelet-Jeruzsálemben.
A domáriak az Indiából való kivándorlás során a közös cigány néptől
elszakadva egy idő után délnek vették az irányt és a Közel-Keleten,
többek közt Izraelben szóródtak szét. A régióban becslések szerint ma
körülbelül kétmillió domári él, ebből több mint 1 millió Egyiptomban. A
nyelvészek mindenesetre úgy gondolják, hogy a két törzs, a romák és a
domáriak sokáig egy kulturális- és nyelvcsaládot alkotott
Közép-Indiában.
Egy a zászló
Izraelben is élnek tehát cigányok. Ezzel a ténnyel akkor
szembesültem, mikor egy újdonsült francia ismerősöm, Deborita
felajánlotta, hogy elvisz a központjukba, ahol önkéntesként dolgozik.
Bár a téli jeruzsálemi időjárás még az átlagosnál is jóval zordabb
volt, a jégeső ellenére sikerült megérkeznünk a Kelet-Jeruzsálemben
lévő cigány közösségi házba.
A Franciaországban született, Spanyolországban felnőtt, majd Romániában
tanuló Deborita csak egy a központban dolgozó számos külföldi önkéntes
közül. Érkezésemkor két dél-karolinai és egy svájci egyetemi hallgató
dolgozik az alapítványnál. Kérdésemre válaszolva elmondják, hogy egy
izraeli munkatársuk is van, de ez nem jellemző. Kelet-Jeruzsálem nem a
legbiztonságosabb hely izraeliek számára.
A bejáratnál már az itthoni romaszervezetek logóiról ismerős zászló
fogadott, bent pedig a Jeruzsálemben élő cigányokkal foglalkozó
alapítvány elnöke, Amoun Sleem. A negyvenes éveiben járó cigány hölgy
közel-keleti szokás szerint teával kínál, majd mesélni kezd az
alapítvány létrejöttéről és arról, hogyan élnek a cigányok ezen a
környéken, melyhez képest Magyarország a béke szigetének számít.
Se nem zsidó, se nem arab, cigány és muzulmán
Izraelben az itt élő cigányok elsősorban Jeruzsálemben, annak is
keleti, elsősorban arabok lakta részén élnek. A város környékén és
Ciszjordániában mintegy 5000 cigány él, a Gázai övezetben pedig közel
7000-en laknak. Az izraeli cigányok elsősorban arab nyelven beszélnek,
bár van saját nyelvük is, a domári, de ezt leginkább már csak az idősek
beszélik. Írott formája nincs. A Szentföldön élő cigányok muzulmánok,
ám Amoun szerint ettől függetlenül nem sikerült teljesen integrálódniuk
az itt élő arab társadalomba, közöttük is páriának számítanak.
Öltözködésükben könnyen felismerhetőek a Kelet-Európában élő cigány
kisebbségek szokásai, a színes, tarka viselet, hosszú szoknyák a nőknél
és a csillogó, de olcsó alapanyagokból készült ékszerek. A domáriak
rendelkeznek saját ételkülönlegességekkel is, ezek egyike a kisk, azaz
búzatöret, amit tejjel és joghurttal erjesztenek. A rendkívül
egészséges és egzotikus étel elkészítése olykor akár két hetet is
igénybe vehet.
Mint kiderül, a cigányok a Közel-Keleten is rendkívül nehéz
helyzetben vannak, noha már itt élnek több mint 400 éve. A férfiak
többségének nincs munkája. Akik dolgoznak, általában egyszerűbb,
kétkezi munkákat végeznek. Az asszonyok közül sokan kézműves
termékeket, ruhákat, ékszereket készítenek és ezeket próbálják meg a
cigány közösségi központon keresztül értékesíteni.
Háromnyelvű gyermekek
Amoun Sleem szerint néhány eljutnak a felsőoktatásba és szakemberek
is kikerülnek közülük, de számuk igen alacsony és általában elfordulnak
a cigány közösségtől miután befutottak. Éppen ezért, az igazgató úgy
véli, nagyon fontos a cigánygyerekek oktatása. A központ is elsősorban
ezzel foglalkozik. Elsősorban angolt és arabot oktatnak, de domári
nyelvkurzusok is működnek, valamint vannak tánc, ének és kézműves
oktatások is. Az iskola után a gyerekek legtöbbször itt készítik el a
házi feladatot, melyben az alapítvány önkéntes oktatói segédkeznek.
A gyerekek mellett felnőttoktatás is zajlik. Nők számára fodrász
szakkör működik, valamint üzleti képzés nők és férfiak számára, melyen
keresztül családi vállalkozások működtetését tanulhatják meg. A magas
analfabetizmus miatt felnőttek számára is indulnak nyelvkurzusok.
Az alapítvány nagyrészt önkéntesek munkáján alapul, valamint
támogatásokból tartja fenn magát, de az igazgató szerint az izraeli
állam nem nyújt semmiféle támogatást a működéshez és ösztöndíjak sem
állnak a domári cigány diákok rendelkezésére.
Az európai
cigányság többségéhez hasonlóan az izraeli domáriak is nehéz
életkörülmények között tengetik mindennapjaikat. A palesztin, zsidó
konfliktusból kimaradnak, de mint Európában sok helyen, itt is ők
számítanak a pária rétegnek, noha muzulmán vallásúak, arabul beszélnek
és mintegy négyszáz éve élnek a mai Izrael területén.
C-PRESS - FN.hu
