Az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadításának 65. évfordulóján, szerdán tartják világszerte az idei Holokauszt Nemzetközi Emléknapot. A washingtoni magyar nagykövetségen két kiállítás is nyílt, Budapesten többek közt a Holokauszt Dokumentációs Emlékközpontban és a Játékszínben tartanak megemlékezést. Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje az emléknap kapcsán kijelentette: büntethetővé tenné a holokauszttagadást.

 

 

 

Budapesten szerdán többek közt a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Emlékközpontban és a Játékszínben tartanak megemlékezést. Előbbi helyszínen bemutatják Egy/másért című kiadványt, mely a kultúrák párbeszédét elősegítő kezdeményezésekről szól, majd átadják a Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójára kiírt internetes játék díjait, végül a jelenlévők az intézmény emlékfalánál tisztelegnek a holokauszt áldozatai előtt. Az évforduló alkalmából rendezett első magyar Holokauszt Filmfesztivál péntekig tart az emlékközpontban: mintegy tizenhat, eddig ritkán, vagy soha nem látott játék illetve dokumentumfilmet láthatnak az érdeklődők. A szerdai emléknapon a Páva utcai központban tartják a „Holokauszt színei” című finn film világpremierjét is. A Rax Rinnekangas rendezte dokumentumfilm a világ több városában, egy időben zajlik és az antiszemitizmus kevésbé ismert okait vizsgálja. A budapesti Játékszín a holokauszt emléknapi rendezvényén a díszvendég Avigdor Liberman, Izrael miniszterelnök-helyettese, külügyminisztere lesz, a meghívottak közt szerepel többek közt Balázs Péter külügyminiszter, Aliza Bin-Noun Izrael Állam nagykövete, Gottfried Köfner az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának regionális képviselője, Eleni Tsakopoulos Kounalakis az Amerikai Egyesület Államok nagykövete és Dr. Feldmájer Péter a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. Az eseményen megtekinthetik a résztvevők Fonyó Gergely „Élő történelem – Domonkos Miksa” című dokumentumfilmjét - írta a Roma Sajtóközpont.

Mesterházy büntethetővé tenné a holokauszttagadást

A holokauszttagadás büntethetőségét megteremtő törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek szerdán Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője, miniszterelnök-jelöltje. A politikus Budapesten a holokauszt nemzetközi emléknapján elmondta: ha a parlament elfogadja a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, akkor három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokausztot. Mesterházy közölte: ahhoz, hogy az előterjesztésről - házszabálytól eltérve - még februárban döntsön az Országgyűlés, a Fidesz és a többi ellenzéki párt támogatása is szükséges.

A szocialista képviselő ismertette a feles többséget igénylő törvénymódosítás szövegét: aki a nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát az által sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mesterházy Attila a törvényjavaslatot azzal indokolta, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése - írta az MTI.

 

Ennek megakadályozása érdekében lépniük kell azoknak a demokratikus erőknek, amelyek egyetértenek abban, hogy nemzeti minimum a szélsőségesekkel szemben való határozott fellépés. A frakcióvezető morális kötelességnek nevezte a törvényjavaslat beterjesztését. Mint mondta, az eddigi megnyilatkozásokból úgy tűnik számára, hogy a módosításhoz lehet többséget szerezni az Országgyűlésben.

Az MTI azon kérdésére, hogy korábban még arról beszélt, a holokauszt tagadása mellett a kommunizmus bűneinek tagadását is büntethetővé tennék, Mesterházy Attila azt mondta: a politikai pártoktól a sajtón keresztül olyan visszajelzéseket kaptak, amelyekből az derült ki, hogy a most benyújtott módosításhoz lehet a parlamentben többséget teremteni.

Ma Magyarországon elsősorban a holokausztot tagadják sokan, ezért ott kell legelőször lépni, ahol a leginkább szükség van erre - hangsúlyozta, megjegyezve: az MSZP nem tett le arról a szándékáról, hogy a gyűlöletbeszédet is büntethetővé tegye, de tudomásul vette, hogy ehhez a módosításhoz nincs többsége.

Molnár: Politikai értelemben nem vagyunk túl a holokauszton

Politikai értelemben nem vagyunk túl a holokauszton - mondta el Molnár Csaba kancelláriaminiszter a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján. Bajnai Gordon közleményt adott ki, melyben úgy fogalmaz: „Auschwitz tapasztalata miatt nem lehet felmentést adni a szélsőségeseknek”.

Politikai értelemben nem vagyunk túl a holokauszton Magyarországon, de Európa-szerte sem - mondta a kancelláriaminiszter a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján a Páva utcai zsinagógában - számolt be aHírTv.

Molnár Csaba szerint a rendszerváltás után több lehetőség nyílt az országban az emlékezésre, de ezzel együtt erőre kaphatott az antiszemitizmus. A szélsőséges mozgalmak ellen pedig csak egyféleképpen lehet küzdeni: komolyan kell venni őket - tette hozzá.

Ezt támasztják alá a súlyos történelmi tapasztalatok: amikor a múlt században demokratikus berendezkedésű országokban utat nyitottak nekik, a következmény egy hatalmas népirtás lett - fogalmazott Molnár.

„Nem lehet felmentést adni a szélsőségeseknek”

65 éve hordozza az emberiség a történelem egyik legsúlyosabb terhét, Auschwitz örökségét, ahol milliókat irtottak ki azért, mert vallásukban, származásukban, esetleg elveikben vagy kultúrájukban különböztek gyilkosaiktól - olvasható a miniszterelnök közleményében.

Bajnai Gordon úgy fogalmaz: „már tudjuk, hova vezet a megbélyegzés, a kirekesztés”, illetve azt is, „hogy a szélsőséges gondolatok terjedése a radikális tettek elszaporodásához vezet”. A kormányfő azt is írja: a világban számos helyen most újból erőre kapnak a szélsőjobboldali politikai erők, és így van ez Magyarországon is. „Auschwitz tapasztalata miatt nem lehet felmentést adni sem a szélsőségeseknek, ha újból erőre kapnak, sem magunknak, ha eltűrjük ezt” - teszi hozzá Bajnai Gordon.

Bajnai Gordon: Auschwitz az emberiség történelmének egyik legsúlyosabb terhe

65 éve hordozza az emberiség a történelem egyik legsúlyosabb terhét, Auschwitz örökségét, ahol milliókat irtottak ki azért, mert vallásukban, származásukban, esetleg elveikben vagy kultúrájukban különböztek gyilkosaiktól - olvasható a Holokauszt Világnapjára szerdán kiadott miniszterelnöki közleményében.

Bajnai Gordon úgy fogalmaz: "már tudjuk, hova vezet a megbélyegzés, a kirekesztés", illetve azt is, "hogy a szélsőséges gondolatok terjedése a radikális tettek elszaporodásához vezet". A kormányfő azt is írja: a világban számos helyen most újból erőre kapnak a szélsőjobboldali politikai erők, és így van ez Magyarországon is - írta a Független Hírügynökség.

"Auschwitz tapasztalata miatt nem lehet felmentést adni sem a szélsőségeseknek, ha újból erőre kapnak, sem magunknak, ha eltűrjük ezt. Ezért fontos, hogy a holokauszt tapasztalata és a túlélők emlékezete minél többekben felébressze a lelkiismeretet, az emberséget és a felelősséget már ma. Mert holnap talán már túl késő lesz" - fogalmazott. Bajnai Gordon szerint soha többé nem fordulhat elő az, ami 65 évvel ezelőtt történt - zárul a közlemény.

 

C-PRESS - 168ora.hu