
Az énekesnő kiadott egy szakácskönyvet, mert úton-útfélen ezt követelték tőle. Bangó szerint azért ő a híd a cigányok és magyarok között, mert tud hatni az értelemre és a szívre is egyaránt.
Bangó Margit szakácskönyvvel jutalmazza azokat a kiéhezett
rajongókat, akik, mint kiderült, nemcsak finoman utalgattak arra, hogy
kéne egy-két ételnek a receptje, hanem éjjel-nappal zaklatták a
művésznőt telefonon, mit főzött és hogyan. „A Hal a tortán óta ez megy.
Végül arra a döntésre jutottam, kiadok egy könyvet, amibe a legjobb
receptjeimet fogom beválogatni, természetesen a lányom és az unokáim
segítségével" – mondta, majd közvetlenül ezután arról kérdeztük,
elképzelése szerint melyik érzékszervre tud hatni a leginkább. „A
szívre, azt hiszem, abban vagyok a legerősebb. A szívre és az értelemre.
Aki tud hatni a szívre, az tud hatni az értelemre is, és fordítva.
Amikor találkozom valakivel, rögtön el tudom dönteni, hogy
szimpatikus–e vagy sem. Az antipatikus embereket, azt hiszem, meg tudom
fogni a szeretettemmel, a tehetségem mellett természetesen.”
Lehetséges és lehetetlen
A
Kossuth-díjas énekesnő állítása szerint ezért tudja mindenkinél jobban,
miért csodálatos az élet, mert bőven jutott neki mindenből. „Velem
megtörtént mindaz, ami egy embernek az életében sajnos lehetséges vagy
lehetetlen. A szegénységtől a jólétig, a szerelemtől a fájdalmon át a
csalódásig, a boldogságtól a halál árnyékán át a betegségig minden.
Péli Tamás festett rólam egy képet, az egyik kitüntetésem alkalmából.
Tökéletesre festette. A viharos életű asszony volt a címe. Valóban
viharos volt az egész életem, de a tenger már kezd lecsitulni és
élhetem a mindennapi életemet.” Bangó Margit így utalt arra, hogy öt
évig küzdött a rákkal, amit végül legyőzött. „Sosem csináltam belőle titkot. Azt hiszik, a betegség, titok, szégyen.
Azért beszélek nyíltan a gyilkos kórról, hogy nagyon sok nő okuljon és
tanuljon belőle. A család, mint egy pajzs áll mellettem, szerettek és
óvtak, de nem úgy, hogy sajnálkoztak és jajgattak, hanem úgy tettek,
mintha nem is lenne semmi. Amikor kemoterápia előtt le kellett vágatni
a gyönyörű hajamat, amire mindig büszke voltam, akkor a két húgom,
Irénke meg Rózsika bejöttek a kórház rövid fiúfejjel. A szeretet
cselekedet nélkül halott. Bebizonyították és bizonyítják a mai napig,
hogy mennyire szeretnek.”
Az énekesnő úgy látja, hogy nemcsak a zenéje, de szakácskönyve is
kapocs a magyarság és a cigányság között. „Én mindig is egy híd voltam,
egy olyan stabil híd, ami átjárható, amin biztonságosan lehet haladni.
A gyűlöletet, a szeretetlenséget a kultúrával, az igaz tehetséggel és
szeretettel lehet leküzdeni.” Éppen ezért Bangó meg van győződve arról,
a közönség nemcsak mint énekest, szakácsot, hanem mint embert is
szereti. Ugyanezt régebben nem tudta kijelenteni a szakmáról, mert mint
mondta, ő sem kerülhette el a féltékenységet és a furkálásokat.
„Örökre
abba akartam hagyni az egészet, úgy 23-24 éves koromban, mert sok
irigyem volt és sokan próbáltak meggátolni abban, hogy énekeljek. Jött
egy bombázó, gyönyörű, 16 éves echte roma lány, aki nagyon tehetséges
és szép volt, ráadásul nem volt hülye se. Ez nagyon sok szakmabelinek
nem tetszett. Ők tudták, ki vagyok, csak az emberek nem, mert majdnem
öt évig külföldön dolgoztam. Miután hazajöttem, egy nagy műsorból
kitúrtak. Akkor mondtam Feleki Kamill bácsinak, hogy abbahagyom az
egészet. Miért? – kérdezte, és akkor elmondtam a sérelmeimet. Erre azt
mondta, Bangókám, téged a jóisten nagyon megáldott tehetséggel. A
tehetség pedig olyan, mint egy labda, lenyomják a vízben itt, és feljön
ott. Előbb utóbb ki fogsz törni, mert te vagy a magyarság és a
cigányság nagyasszonya.” Később bebizonyosodott Bangó Margit számára,
hogy a tehetséget valóban nem lehet elnyomni
C-PRESS - Velvet
