Üdvözöljük a C-PRESS weboldalán! *** Magyarország és az Európai Unió a cigányokkal együtt egységes, értékes egész! *** O Ungriko Them thaj e Evroputni Unia e rromença kethane si ando jekhipo, thaj e rromença si barvali thaj intrego! *** A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás alkotmányos jog! *** A magyarországi cigányoknak is! *** C-PRESS *** Le manusa slobodes te den duma thaj slobodes te phenen so gindinen konstituto hakaj phenel avri! *** Vi le Rromenqe ando Ungriko Them! *** C-PRESS
C-Press
Eltüntették Farkas Flórián elnöki keretét *** Politikai nyomás alatt *** Vádat emeltek a Betyársereg roma családot fenyegető tagjai ellen *** NOVÁK KATALIN: HÁROM INTÉZKEDÉSSEL SEGÍTI A KORMÁNY JÖVŐRE A NAGYCSALÁDOSOKAT *** A gyerekek egy év jóságot, az anyukák két hét türelmet kaptak a csomag mellé a roma önkormányzat kar *** Rostás Winnetou, így cigányozott a jobbikos képviselő *** Drá­mai ti­tokra de­rült fény a 100 Tagú Ci­gány­ze­ne­kar múlt­já­ból *** Jogtalanul vegzálta a cigányokat az önkormányzat *** LMP: Kiállunk a Fálun Gong követői mellett *** Vádat emeltek az EU-pénzből házat építő polgármester ellen *** Rémhírterjesztés miatt a Jobbik feljelenti a nemzeti konzultáció hangadóit *** Már Bristolban is gecizik Orbánt *** A zsi­dó­tör­vé­nyek vissza­ál­lí­tá­sát kö­ve­teli a Job­bik ve­zető po­li­ti­kusa. Vona ma­gá­hoz *** Kihátrálás? - Fidesz: nincs bajunk Soros Györggyel *** Lemondathatják a Jobbik nyugdíjas tagozatának egyik vezetőjét rasszista megjegyzései miatt *** Farkas Flórián megszólalt, és nem szakadt rá a plafon *** Buszoztatott tömeggel mutatná meg erejét Farkas Flórián *** Csalók hitegettek kárpótlással idős embereket *** Tényleg 500 forint belépőjegyet kérnek a cigányoktól egy játszótéren? *** Összeálltak Váradiék ***
Advertisement
fbconnect_user6.jpg
donatehu2.png

Európai Roma Liga

euromaliga.jpg

GYEA

gyea.jpg

Economic Forum

forum_137.jpg

Partnereink

Webriport

Advertisement

Roma Tájház

tajhaz_137.jpg

Kethano Drom


kethanodromlogo.jpg

Hírszolgáltatás

feed image

Végh László: A cigány közösség válsága
2009-07-23 12:52
Betűméret:   Kicsi: Betűméret csökkentése  Nagy: Betűméret növelése
Végh László: A cigány közösség válságaMagyarország, a közép-európai térség és az Európai Közösség országai számára egyre fontosabbá válik a cigányság helyzetének mindenki számára megnyugtató rendezése. Már a XV. században szerte Európában megjelent a cigányság és mai nehéz helyzetének kialakulása összefügg a világ egészének és hazánknak válságba kerülésével.

 

 

 

Egészen a XX. század második feléig a cigányság képes volt fenntartani jellegzetes életmódját és csak a világot egyetemesíteni igyekvő, minden helyi sajátosságot felszámolni vágyó irányzatok sodorták végveszélybe a cigány közösségeket.

 

Ahhoz, hogy jobban megérthessük a cigányság viselkedését, mai helyzetét, választ kell tudnunk adni arra, mi tarthatta, őrizte meg a cigány közösségeket oly sok évszázadon át a más nyelvű, műveltségű, gondolkodású, életrendű és származású európai népek tengerében és szerte a világon, ahová eljutottak. Ezek a népek jóval szervezettebben éltek, gazdagabbak és erősebbek voltak a cigányoknál. Továbbá a cigányságot nem csupán lenézték és gyakran másodrendű szolganépként kezelték, hanem számos üldöztetést, erőszakos beolvasztási törekvést is el kellett szenvedniük. Ezek miatt a cigányság gyors beolvadása és ezzel eltűnése természetes folyamat lett volna. Bár mindenkor jelentős vérveszteséget jelentettek a cigányságukat feladók, a cigányság minden kényszer, üldöztetés, korlátozás és csábítás ellenére mindmáig fenn tudott maradni.

Most nem foglalkozunk részletesebben a cigányság eredetéről, történelméről született elképzelésekkel, csupán a leginkább lényegesnek tartható tényezőket vennénk számba. Ahogyan a nyelvészeti, genetikai bizonyítékok mutatják és ezt egyéb források is alátámasztják, a cigányság Indiából, Pandzsabból származik. Azonban nehezen tekinthetjük Indiából jött és az idegenben vándorló életmódra áttért hinduk utódainak. Ugyanis a velük rokon, az őseiknek tekinthető pandzsabi népcsoport, az indiai cigányság ma is ugyanolyan vándorló, tábori életet követ és hasonló foglalkozásokat űz, mint a világban másutt élő cigányság. Ma Indiában 15 millió cigány él, ugyanennyien élnek India határain kívül szerte a világon. Csak Japánban nem tudtak megmaradni. Háborúkhoz, az Indiába betörő iszlám seregek hadjárataihoz köthető a cigányság Indiából való kivándorlása. Feltételezhető, nemcsak cigány katonák estek hadifogságba és kerültek külföldre rabszolgaként, hanem a cigányság csoportjai önként is csatlakozhattak a hadseregekhez. A vonuló hadseregek szolgálatukba fogadhattak kézműveseket, lovászokat, zenészeket és másokat. Csoportokban is elszegődhettek az idegen csapatokhoz és velük hagyták el Indiát. Majd az iszlám hódítókkal együtt mozogva nemcsak Ázsiában, hanem Afrikában és Európában is megjelentek és Európából később az újonnan felfedezett földrészekre is elvándoroltak.


Ha csak az Indiából a hadseregekhez kényszerrel vagy önként csatlakozott cigány férfiak és nők helyzetét tekintjük, még inkább nehéz megérteni, miért ragaszkodtak a cigányságukhoz, közösségeikhez.
Hiszen remek kézművesek, kiváló művészi adottságokkal rendelkező zenészek és táncosok, nagyon értenek az állatokhoz, jó emberismerők és könnyen tanulnak nyelveket. Miért nem morzsolódtak le egyenként, hiszen tudásukra, képességeikre tekintettel minden bizonnyal szívesen magukkal vitték volna a hadseregek feloszlásakor a leszerelő katonák és feljebbvalóik. Nemcsak a nőket, hanem valamennyi cigányt biztonságosabb, gazdagabb élet várt volna, ha elhagyja nemzetét. Különösen az Indiából való kitelepülés mozgalmas időszakában bőven lett volna alkalmuk a beolvadásra. Csoportjaik mégsem estek szét, mint az oldott kéve.

Beláthatjuk, a cigány közösséghez való kötődés okát nem az anyagiakban és a nyugodt, megállapodott élethez való ragaszkodásban kell keresnünk. Ennél nagyobb érték, értékek tartották össze a cigányságot és az ilyen értékek birtokában vállalták a szegényesebb, zaklatottabb életet. Kézenfekvő feltételezni, hogy ezek az értékek részben vagy teljesen a cigány közösség életmódjával, belső életével kapcsolatosak és annyira vonzóak, hogy igen nehéz az ezt hordozó közösséggel szakítani, mivel ezek az értékek olyan jóérzést, boldogságot képesek nyújtani, amire az embernek nagyobb szüksége van, mint másra. Feltételezhető, hogy ezek a közösségi értékek az ősi emberi csoportok életét jellemezték, ezek miatt tarthatja azt az korszakot az emberiség emlékezete a megromlás előtti édeni időszaknak. Nézzük meg, mik lehetnek az ősi életmódunkkal kapcsolatos értékek. Elöljáróban jegyezzük meg, nehéz ellenükben élni, hiszen testi-lelki mivoltunk az ősi életfeltételekhez igazodva fejlődött és ha adottságainkra tekintet nélkül élünk, nem lehetünk igazán boldogok és veszélybe kerül testi-lelki egészségünk is.

Emberelődeink és a 195 ezer éve megjelent mai ember az afrikai szavannán 150-200 fős csoportokban éltek és kb. 60 ezer éve indult meg a szétszóródás. De még csaknem tízezer évvel ezelőttig is az ember az ősi csoportokhoz hasonlókban élt. A XX. század közepén igen nehéz természeti feltételek között ugyan, de még léteztek ilyen ősi életmódot követő embercsoportok és a közöttük hosszabb ideig élő néprajztudósok részletesebben leírták mindennapjaikat. Innen tudjuk, hogy még a nehéz természeti feltételek ellenére is jó egészségben, 60 éves korukig eléltek, miként táplálkoztak, vándoroltak, mennyit dolgoztak, mivel töltötték az idejüket, miként viszonyultak egymáshoz és a csoporton kívüliekhez.

Feltételezhető, az tartotta meg a cigányságot, hogy csoportjaik az ősi, édeni életrendet követték, már amennyire azt a Krisztus utáni második évezredben a letelepedett népek között ezt lehetett. Ezt élték őseik Panzsabban is. Hogy miként őrizhették meg az ősi létformát, van-e valamiféle folyamatosság az őskortól, vagy újra felfedezték maguknak mindezt, nem könnyen megválaszolható a kérdés. Most tekintsük át az ősi csoportközösségek életmódjának néhány, a cigányság által megőrzött vagy újra felfedezett jellegzetességét. Először röviden a környezeti
feltételekről. Jó a természetben élni, sokat mozogni, változatosan táplálkozni, mindez az egészséges életmód része, ezt az életet a cigányság a végsőkig igyekezett követni. Nem csoda, hogy a tábori életet élő cigány csoportokat csak kemény kényszerítő intézkedésekkel tudták letelepíteni.

Nincs különösebb munkamegosztás az ősi vándorló csoportokban, kivéve a kor és a nem szerinti feladatokat. Nincsenek rendet fenntartó intézmények. Vitáikat megbeszélésekkel, békítéssel rendezik, közös dolgokat együttesen vitatják meg és így találnak megoldást. Mindenki egyenlő, de természetesen a személyiség, a testi erő, az értelem és ügyesség fontos tényezők ésbefolyásolják, hogy ki mennyire vesz részt a döntésekben. A szabadság és egyenlőség valamennyi ember számára természetes állapot. Ezért az ember ösztönösen visszautasítja, ha másvalaki születési előjogai vagy más egyéb miatt eleve fölényben van vele szemben. Nehezen viseli el, hogy dönthetnek felőle anélkül, hogy abba neki beleszólása lehetne. Mindez fontos jellemzője a cigány közösségeknek, a szabadság és egyenlőség féltett kincsük. A cigányok elöljárója, a vajda a közösségből okosságával, nagyobb tudásával, a szokások, a körülmények jobb ismeretével tűnt ki, azért hallgattak rá.

Beépült az ember ösztöneibe a csoportban való élés szükségessége is. Tartoznunk kell egy, a családnál nagyobb, de nem túl nagy, legfeljebb 150-200 fős csoporthoz. Ezért a csoportért az ember komolyabb áldozatokat is kész hozni és képes alávetni saját érdekeit e nagyobb közösség érdekeinek. Ha megnézzük a címjegyzékeinket, számot vetve azzal, kiket ismerünk közelebbről, hány embert tartunk komolyabban számon, kiderül, hogy 100-200 között van a számuk. De az együttműködés csak a csoporton belülre vonatkozik. Csoporton kívüliek másnak, versenytársnak számítanak, akinek nem jár az, ami a csoporton belülieknek. Mindez benne van a természetünkben.

Segítenek egymásnak a csoporttagok, nagy az összetartozás érzése. Ha valaki bajba került, mindenki segítette. Ha önmaga sodorta magát bajba, akkor is járt a feltétlen segítség. A cigányok közösségeiben minden cigány testvérnek számított, a csoporton belül önzetlenül, egymást feltétel nélkül segítve éltek. Bár a magántulajdont nem ismerték, egymásét mégsem bántották. Közösenfogyasztották el a kapott, termelt, szerzett eledelt. Akárcsak az ősi gyűjtögető-vadászó közösségekben, máról holnapra éltek, csak annyit termeltek, szereztek vagy loptak kívülről maguknak, amennyi éppen szükséges volt. Nem nézi a cigány, mibe kerül másnak a megvendégelése. Ha nem cigány a vendég, azt is ugyanolyan szívesen látják. Ösztöneinkbe íródott az együttélés évmilliói során, hogy a kapott segítséget viszonozni kell. Nem azonnal, de tudom, tartozom és idővel törlesztenem kell. Ugyanúgy azért is szívesen nyújtok segítséget, mert bennem van, hogy ez nem egyszerű jóság, hanem rám nézve is kedvező következményei lesznek majd. Ha valakit az élősdisége vagy árulása miatt kiközösítenek, teljesen magára marad, mert senki nem fogadja be, úgy viselkednek vele, mintha neve sem volna.

Testvéri együttélésük volt az az erő, amely akadályozta a cigány közösségek felmorzsolódását. Ám az önzetlen viselkedés, a testvériség ez, ahogyan az ősi időkben is, csak a csoporton belüliekre vonatkozott, a csoporton kívüliek már versenytársak, akiket meg lehet rövidíteni, be lehet csapni. A nem cigánynak el lehet a beteg lovat egészségesként adni. Lehetett a nem cigánytól lopni, nem ismerték a magántulajdont. Bizony a világ népei nem a csoporton belüli önzetlen viselkedésükről ismerték meg a cigányokat, legfeljebb azt vették észre, hogy mennyire összetartanak. Ami a nem cigányok számára jóval feltűnőbb, a külsőkkel szemben megengedett cselekedetek sokasága, a csalás, a lopás, más magántulajdonának semmibe vétele. Emiatt az európai és más népek a cigányokban inkább a társadalmi törvények áthágóit, tolvajlásra, csalásra hajlókat látták, akiktől óvakodni kell, mert rászedhetik a törvénytisztelő embert.

Nem vezet az ősi csoportban élés a kívülállók megvetésére, gyűlöletére. Ha valaki a csoporton belül valakivel nagyon rossz viszonyba kerül, megvan a lehetőség arra, hogy más csoporthoz csatlakozzon. Be tudják fogadni az idegent, nincs a felsőbbrendűségi érzéshez, fajgyűlölethez hasonló érzés mások iránt. Nem gond a cigányok számára sem a nem-cigányok befogadása, szökevények, üldözöttek, bujdosók, a társadalomból kirekesztettek sokaságának adtak menedéket és az új élet kezdéséhez lehetőségét. Ezek az idegenek megtanulták a cigányok nyelvét, átvették a cigány szokásokat és akár be is házasodtak a közösségbe. Puskin is menedéket talált a cigányok között.

Anyajogú, ősközösségi viszonyokra emlékeztető társadalomban éltek és élnek még most is a cigány közösségek. Ennek megfelelő szabadságot élveznek. Itt a család eltartásáért, fenntartásáért az anya a felelős. Áldás a sok gyermek, a magzatelhajtást hiedelemviláguk és a cigány törvény egyaránt elvetik.
Általában távol vannak a férfiak, lovakkal, állatokkal, kézműiparral foglalkoznak és bizonytalan, mennyire támogatják a családot. Ezért a cigányok asszonyaira hatalmas terhek hárulnak, ők teremtik elő mindazt, amire a gyermekeknek, a családnak szükség van. Nem csoda, hogy a cigány nők hamar elhasználódnak, korukhoz képest sokkal öregebbnek látszanak. Nem sok idejük maradt a sok gyermeket szülő anyáknak az egyébként nagyon szeretett gyermekek nevelésére, hogy beszélgessenek, külön foglalkozzanak velük. Inkább a többi gyermek társasága neveli a kicsiket, tőlük tanulnak meg igazából beszélni is. Igen szabadon, korlátok nélkül éltek a gyermekek és a közösségben kamaszkorukra mindent megtanultak a természetről, világról és a munkáról, amire szükség volt.

Hatvan évvel ezelőtt indult meg hazánkban az erőltetett iparosítás folyamata, ez valamennyi, a szovjet befolyás alá került országban hasonlóan zajlott. Nagyon sok új munkaerő kellett ehhez, amit főleg a nők tömeges munkába állításával, a falusi emberek városba hajtásával teremtettek elő és ennek a folyamatnak lett az áldozata a magyar cigányság hagyományos életrendje is. Nem elsősorban a cigánytelepek szegénysége állt a cigányok széttelepítésének indoka mögött, hanem ezzel lehetett a gazdaságilag közel önfenntartó, önellátó cigány közösségeket felbontani és a cigányokat ipari és nagyüzemi munkavállalásra szorítani. Ötven éve erősödött fel a folyamat, melynek során a letelepedett, zárt közösségekben, cigánytelepeken, putrikban élő cigányságot széttelepítették. Míg korábban önfenntartóan, a maguk erejére, tehetségére támaszkodva önfenntartó kisközösségeikben élhettek, ez időtől fogva be kellett tagolódniuk a társadalmi munkamegosztás egészébe. Nagy szükség volt az erőltetett iparosításhoz minden munkáskézre, az ötvenes évektől fogva a cigány férfiak nagy számban kaptak munkát az építőiparban, a bányákban, a nehéziparban és másutt. Természetesen nem a legjobban fizetett munka jutott a képzetlen, oktatási intézményt alig látott cigányoknak, a társadalmi munkamegosztás legaljára kerültek. Elsősorban segédmunkások lettek, távol a közösségtől, családtól éltek az ország más vidékein lévő munkásszállókon, jó ha ritkán a hétvégi munkásvonatokon haza tudtak utazni családjaikhoz. Aki otthon maradt, annak a termelőszövetkezeti munka és a mezőgazdasági alkalmi munkavállalás jutott. Minden alulfizetett munkára rákényszerült a cigányság, a földeken, mezőkön, gyümölcsösökben az egyhangú munkára kényszerített cigány napszámosok serénykedtek. Mindez viszonylag rövid időn belül felszámolta a hagyományos cigány közösségeket. Emiatt mára már a cigányság csaknem teljesen elvesztette a nyelvét és végveszélybe került az ősi, rendkívüli értékeket hordozó műveltsége is.

Mivel a húsz évvel ezelőtt kezdődött rendszerváltozási folyamat során legelőször a segédmunkások veszítették el a munkahelyüket és a termelőszövetkezetek megszűnésével a falvakban is rengeteg munkahely szűnt meg, a cigányság a rendszerváltozás fő vesztese lett. Miután a közösségét és nyelvét már csaknem elveszítette, odalett a megélhetése is. Ahogyan a nyugati szórakoztató ipar hazánkban is meghatározóvá vált, kenyér nélkül maradt a cigányzenészek nagy többsége is. Mivel a változások csak a cigányság kis töredékének kedveztek, a nagy többség kilátástalan helyzetbe került. Oda a hagyományos erkölcsi rendszer, egyre többen kerülnek összeütközésbe a törvénnyel. Érezhetően csökken a cigányok közötti összetartás. Míg korábban nem volt a cigányok között hajléktalan, mert a többiek nem hagyták fedél nélkül a bajbajutott cigány testvért, ma már vannak cigány hajléktalanok. Míg korábban cigány nő semmiképpen nem vetette el a magzatát, ma már ez is előfordul. Nincs más választása a cigányságnak, beolvad a magyarságba, amit ma már el is fogadnak. Beolvadásuknak nincs komoly akadálya, a magyarság története során nagyon sok népcsoportot képes volt magába olvasztani. Fő akadálya a beolvadási folyamatnak a gyermekek helyzete.

Ma is a cigány anyák a család eltartói, a hagyományos szabad gyermeknevelés a mai, szétesőben cigányságot is jellemzi. A többségi nép gyermekei elsősorban a nyelvi eszközökre támaszkodó nevelést kapják, a szülők többsége sokat foglalkozik a kisgyermekkel, nagyon sokat beszélnek vele. Nem így nevelkedik a szabadon, jóval kevesebb szót halló cigány gyermek. Amikor az óvodába kerül a cigány kisgyermek, a szabad élete után olyan környezetbe jut, ahol tőle idegen dolgokat várnak és sokszor meg sem tudja érteni, hogy mit. Már eleve az óvodába adáskor hátrányos helyzetbe kerül, máris le van maradva. Nem csoda, hogy sok cigány kisgyermek nem érzi jól magát az óvodában és még keserűbb sors várja őket az iskolában, ahol már követelmények is vannak. Nem ütközhetünk meg nagyon azon, hogy az iskola ellen egyre keserűbben tiltakozó gyermeknek egy idő után azt mondják a szülei, hogy akkor ne menj iskolába. Ezen a helyzeten nem segít, sőt a gyermek sorsát még jobban megnehezítené, ha a szüleit a pénztámogatás megvonásával kényszerítenék arra, hogy az iskolába hajtsa gyermekét, ahol aztán annak egyáltalán nincs sikerélménye. Lehetséges megoldás a szabadon nevelt cigány és egyre több nem cigány gyermek felzárkóztató oktatása. Ha a felzárkóztató oktatás nem a lemaradottak egyszer? elkülönítése, hogy a többiek zavartalanul tanulhassanak, hanem ténylegesen fel is számolja a lemaradást, akkor nagy türelmet és szaktudást igénylő munka, ami igen költséges és sok elhívatott, erre a feladatra jól kiképzett tanítóra lenne hozzá szükség.

Kézenfekvő a megoldás, a sokgyermekes, agyonterhelt cigány édesanyákat az otthonukban kellene a gyermeknevelésben támogatni. Elsősorban a csecsemők és a három évnél fiatalabb kisgyermekek megfelelő nyelvi fejlődését segítenék a családot az otthonába rendszeresen látogató felkészült nevelők. Sokat beszélve a csecsemőhöz, kisgyermekhez, verseket, meséket olvasva nekik a kicsik beszédkészsége megfelelően fejlődne és nem okozna gondot az óvodába kerülés. Ez lenne a leggyorsabb és legolcsóbb megoldás, az eredményei már néhány éven belül jelentkeznének. Rövid, nemzedéknyi időn belül felszámolhatnánk a lemaradás jó részét és az így nevelt kisgyermekek gyermekei már nem szorulnának külső segítségre. Ezt a módszert az Amerikai Egyesült Államokban már a hetvenes években ellenőrizték és újabb felmérések is megerősítik, hogy a kezdeti időszakban segített rossz helyzetű fekete családok gyermekei sokkal jobb tanulmányi eredményeket értek el, mint a segítséget nem kapott gyermekek. Most közölt adatok szerint a 6 hónapos kortól kezdve segített szegény sorsú gyermekek átlagos IQ-értéke 5 éves korukban 110, miközben a viszonyítási csoport segítséget nem kapott gyermekeinek az átlagos IQ-értéke 83. Évekkel később a kamaszkori felmérés szerint a korai nevelési segítséget kapott gyermekek IQ-értéke tízzel haladja meg a korai segítséget nem kapott gyermekek értékeit.

 

C-PRESS - Magyar Hírlap

 

 

 

 

AUTOBUS.HU

AUTOBUS.HU

Magic Team Kft hirdetései

magicteam.jpg

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész

almoskonyv_250px.jpg
 

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Értéktér - Infovideó

Get Flash to see this player.

 

 

Témajavaslata van?
Küldje el nekünk!

Tovább

Riportot rendelne?
Kattintson a részletekért!

Tovább

Szívesen lenne riporter?
Velünk kipróbálhatja magát!

Tovább

 

Pannónia Biztosító

Horoszkóp

Harmonet horoszkópok
Mindenkinek akinek lelke van
  • Tanító pofonok - Így ne legyél ezotroll
    Ne aggódj, nem Makarenkó előtt akarok főt hajtani! Sallert sem ígérek senkinek, még annak sem aki egyébként megérdemelné, mert mi van, ha mégsem az a legjobb megoldás? A tanító pofon ugyanis létezik, de én nem helyeslem. Ettől ő még köszöni szépen jól van. Sőt, a sok ezónyálon csúszó spiricsiga még kiemelt figyelmével eteti is a pofonosztókat. Bocs, én nem állok be a sorba. Nem kérem a pofont és oda állok amellé, aki a pofont kapja. Elterjedt egy eléggé idealista, félre...
    image
  • Szombati HarmoNet horoszkóp 2020-06-20
    Ma érzékenyebbek leszünk a megszokottnál, ezért könnyebben megsértődünk. Vigyázzunk jobban egymás lelkére, mert a ma ejtett sebek nehezebben gyógyulnak. Ne ma provokáljunk veszekedéseket! Ma érzékenyebb a gyomor területe, ne végezzünk operációkat ezen a területen! A gyomorproblémák, emésztési problémák gyakran javulnak, ha néhány napig csak zöldségfélét fogyasztunk. A gyümölcskúrák nem túl jók, hiszen savasítanak.
  • Pénteki HarmoNet horoszkóp 2020-06-19
    Ma érzékeny hangulatban leszünk, mindent a szívünkre veszünk. Akár ok nélkül is megsértődünk. A békülés nehéz lesz, inkább duzzogva vonulunk félre. Nincsenek ínyünkre az új helyzetek, új arcok. Ma azt tapasztalhatjuk, hogy felszaporodik a víz szervezetünkben. Néhány kilóval többet mutat a mérleg, de nem kell pánikba esnünk, hiszen ez nem valódi súlygyarapodás. Megtehetjük, hogy csalánteát iszunk, - kúraszerűen ? hat héten keresztül.
  • Csütörtöki HarmoNet horoszkóp 2020-06-18
    Ma már nyugodtabb hangulatban leszünk, - nyoma sincs már bennünk a tegnapi feszültségnek. Türelmesen dolgozunk, és az sem ráz meg nagyon, ha sok munkával kell megbirkóznunk. Ma érzéki hangulatban leszünk, így minden olyan szépségápolási praktikát élvezünk, amely egyben kellemes is. Jó ötlet egy finom masszázs, s ha már masszíroztatunk, akkor kérjük meg a masszőrt, hogy tápláló krémmel végezze a műveletet!
  • Szerdai HarmoNet horoszkóp 2020-06-17
    Ma már lassabbak leszünk, eltűnik a tettre készség. Több időre van szükségünk a munkahelyi teendőkhöz, lassabban érünk be reggel. Érdemes korábban kelnünk, hogy mégis mindenre legyen idő. A mai nap egészségügyi problémája a fogak érzékenysége lehet. A fogfájás, rosszindulatú gócok sok más problémának lehetnek előidézői a szervezetben. Gyulladásos folyamatok, hajhullás alakulhatnak ki következményképpen.
 

Bulvár hírek

Összeálltak Váradiék

2017. October 12.

article thumbnailTöbb mint négy év kihagyás után, néhány hete újra összeállt a Váradi Roma Café. Egyik legnagyobb slágerük klipjében gyermekek szerepeltek. Azóta sok idő telt el, a szereplők felcseperedtek, egyikük már...
Teljes cikk

Pápai Joci megszólalt a cigányozós címlapról

2017. May 19.

article thumbnailEzt egy újság nem engedheti meg magának - mondta Pápai Joci arról, hogy a Ripost propagandalap az eurovíziós döntő előtt a címlapon azzal biztatta, Hajrá cigány!
Teljes cikk

További hírek

Sport hírek

Magyarország felkészült a nyári sportesemények biztosítására

2017. July 05.

article thumbnailMintegy másfél éves munkával mostanra felkészültek a hazai szervek az idei nyár három nagy hazai sporteseményének biztosítására - mondta Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára...
Teljes cikk

Szellő Imre nyerte a főmeccset a profi bokszgálán

2017. April 23.

article thumbnailSzellő Imre szerezte meg a Boksz Világszervezet (WBO) nemzetközi cirkálósúlyú bajnoki övét és a magyar bajnoki címet a székesfehérvári Magyar Ring Gálán, miután technikai KO-val győzött Tóth...
Teljes cikk

További hírek