Üdvözöljük a C-PRESS weboldalán! *** Magyarország és az Európai Unió a cigányokkal együtt egységes, értékes egész! *** O Ungriko Them thaj e Evroputni Unia e rromença kethane si ando jekhipo, thaj e rromença si barvali thaj intrego! *** A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás alkotmányos jog! *** A magyarországi cigányoknak is! *** C-PRESS *** Le manusa slobodes te den duma thaj slobodes te phenen so gindinen konstituto hakaj phenel avri! *** Vi le Rromenqe ando Ungriko Them! *** C-PRESS
C-Press
Eltüntették Farkas Flórián elnöki keretét *** Politikai nyomás alatt *** Vádat emeltek a Betyársereg roma családot fenyegető tagjai ellen *** NOVÁK KATALIN: HÁROM INTÉZKEDÉSSEL SEGÍTI A KORMÁNY JÖVŐRE A NAGYCSALÁDOSOKAT *** A gyerekek egy év jóságot, az anyukák két hét türelmet kaptak a csomag mellé a roma önkormányzat kar *** Rostás Winnetou, így cigányozott a jobbikos képviselő *** Drá­mai ti­tokra de­rült fény a 100 Tagú Ci­gány­ze­ne­kar múlt­já­ból *** Jogtalanul vegzálta a cigányokat az önkormányzat *** LMP: Kiállunk a Fálun Gong követői mellett *** Vádat emeltek az EU-pénzből házat építő polgármester ellen *** Rémhírterjesztés miatt a Jobbik feljelenti a nemzeti konzultáció hangadóit *** Már Bristolban is gecizik Orbánt *** A zsi­dó­tör­vé­nyek vissza­ál­lí­tá­sát kö­ve­teli a Job­bik ve­zető po­li­ti­kusa. Vona ma­gá­hoz *** Kihátrálás? - Fidesz: nincs bajunk Soros Györggyel *** Lemondathatják a Jobbik nyugdíjas tagozatának egyik vezetőjét rasszista megjegyzései miatt *** Farkas Flórián megszólalt, és nem szakadt rá a plafon *** Buszoztatott tömeggel mutatná meg erejét Farkas Flórián *** Csalók hitegettek kárpótlással idős embereket *** Tényleg 500 forint belépőjegyet kérnek a cigányoktól egy játszótéren? *** Összeálltak Váradiék ***
Advertisement
fbconnect_user6.jpg
donatehu2.png

Európai Roma Liga

euromaliga.jpg

GYEA

gyea.jpg

Economic Forum

forum_137.jpg

Partnereink

Webriport

Advertisement

Roma Tájház

tajhaz_137.jpg

Kethano Drom


kethanodromlogo.jpg

Hírszolgáltatás

feed image

Villás Lajos: Az én 62 évem!
2009-04-03 10:03
Betűméret:   Kicsi: Betűméret csökkentése  Nagy: Betűméret növelése
Villás Lajos: Az én 62 évem!Kora reggel megyek az egyik aluljáróban. A lépcsők aljában, a telefonfülkében emberek fekszenek a földön egyenként, és összebújva is. Papír az ágyuk, rongyokból a takarójuk... Van, akit kerülgetni is kell. Elmegyünk mellettük, és már nem is figyelünk rájuk. 

 

 

 

Pedig egykor, ezek az emberek is értékes tagjai voltak a társadalomnak. Volt arcuk, volt munkájuk, és sokuknak emberibb jövője is. Aztán elvesztették a munkájukat, az emberségüket, az arcukat... A legtöbbjük annyi idős lehet, mint jómagam. Miért kerület erre a sorsra? Csak ők lehettek mindenért a felelősek? A társadalomnak nem volt ebben valami szerepe? A második világháború befejezése után még egy emberöltő sem telt el, és megint ott vagyunk, ahol elkezdtük. Emberek alszanak az utcán, aluljárókban, kapualjakban, szemétből szerzik be a mindennapi betevőt, gyermekek kóborolnak céltalanul - bandákba verődve... Ilyen volt, ilyen lett. Ez az én elmúlt 62 évem? 

 

 

Ez nem emlékirat, nem megemlékezés, hanem inkább számvetés, csak úgy magamnak! Elszálltak az évek, gyorsan, rohanón, és csapódtam a sorssal erre, arra, táncoltam borotva élen, most mégis itt vagyok, öregen kövéren... Lehet, hogy a sorsom sok ezer más ember életének egy-egy foszlányát magán viseli, hiszen egyazon korban éltünk, dolgoztunk, egy szebb, egy jobb jövőért. Mégis most, ott tartunk, ahol apáink a háború után. Igaz, nincsenek romok, felrobbantott hidak, nincsenek gyárak, nincsenek üzemek.. Csak szegénység van. Olyan, mint egykor apáink, anyáink idejében... Hogy is volt ez?

 

Egyszer régen, volt két katona. A háború hozta őket össze. Együtt voltak jóban, rosszban, együtt menekültek a Don kanyarból. Átverekedték magukat a hómezőkön, hidegben, fagyban összebújva melegítették egymást.. Barátok, bajtársak voltak, és élni akartak, de nagyon... Egy orosz faluban, ahol elszállásolták őket, a családi házban sok kicsi gyermek volt. Éhesek voltak, és Ők megosztották velük az utolsó falatot is.. Azon az éjszakán orosz támadás érte a falut, és ezt a két katonát az - az orosz család mentette meg. Hadifogság, ahonnan a világégés után együtt tértek haza. Két barátnőt vettek feleségül... A barátság az életük végéig megmaradt...

 

1947 április 4.én születtem Budapesten, a X. kerület Bihari út 8 ban. Tipikus melós környék volt, melyről fogalmat kaphat mindenki, aki most még oda ellátogat. A 12 számú lakóháztömb, még ma is áll, a többit eldózerolták, hőerőmű, és lakótelep épült a nyomortanyák helyén.. Mivel otthon születtem, és éppen a felszabadulási ünnepen, és utána a húsvét következett, szüleim igencsak bajban voltak. A hivatalok igen súlyos büntetést szabtak ki azokra, akik az akkori Tanács-nál a születéseket nem jelentette be 24 órán belül. Kardos néni, a bábaasszony, azonban túljárt a hivatal eszén. Születésem dátumát április 7.re jelölte meg. Így aztán, már kora csecsemőként is gondot okoztam környezetemnek...

 

Az első évek az úgynevezett PALA iskolában. Olyan voltam, mint más átlagos gyerek. Hol jó, hol rossz... Sok zenész lakott a környéken, korombeli társaim tanultak. Én, inkább a focit választottam, no meg a Törekvés SC.-t ahol Budai Bandi bácsi az ökölvívás rejtelmeibe vezetett be... Jó hosszú ideig a tanítványa voltam, és egy két trükköt megtanultam. Adtam, és kaptam a pofonokat, volt, amikor sírtam, volt, amikor nem... Megtanultam tisztelni az ellenfelet, és megtanultam, hogy a gyengébbet bántani soha nem szabad... A sport tisztelete életem minden szakaszában elkísért, és kísér ma is...

 

1956 első felében költöztünk a Zalka Máté tér közelébe, a Hölgy utcába. Régi barátaimmal, sporttársaimmal nap-mint nap találkoztam, nem szakadtunk el egymástól. Aztán jöttek azok a sötét idők... Nem értettem, hogy miért, és kik lövöldöznek, de érdekes volt a bunker világa. Együtt volt az egész lakóközösség... Amikor elfogyott az élelmiszer, a felnőttek a Kőbánya Felső állomásra vittek a vagonokhoz. Ott álltak megtömve minden jóval. Vitték volna a testvéri országba... Az emberek a vagonokat feltörték, és vitték a konzervet, cukrot, lisztet, meg amit találtak. Vigyáztam a babakocsira, ami egyszer csak megtelt. Jött egy ember, félre lökött, és elvitte. Anyám, és egy lakótársunk, Tibi bácsi ment utána, és visszavették a kocsit, amiből már az élelmet egy talicskába átöntötték. Enyéim mentek vissza oda, ahol már lőttek, hullottak az emberek, élelemért, az életért...

 

A Zalka Máté téren volt egy bank. Rengeteg pénz volt előtte szétszórva. Voltak, akik szedték, gyűrték a ruha alá. Szüleim nem engedtek hozzá nyúlni. Az nem élelem volt... És így maradtunk szegények... Házunkat találat érte, nem nagy, de elég ahhoz, hogy a lakásban lakni ne lehessen...

 

A nagyobb fiúkkal kimentem a Köztársaság térre, és amit ott láttam, az egész életemben a szemem előtt volt, maradt. Embereket fára felakasztva a lábuknál fogva, megkínozva, meggyötörve... Katonák voltak, fiatalok...

 

Ezekre az időkre, ahogy az évek múltak, a történelem mindig más módon emlékezett meg...Szerintem, még ma is nagyon sok ember fejében ott van a zűrzavar, másra emlékszik az egyik, és másra a másik tábor... És ez így lesz még nagyon sokáig.

 

Nem volt cipőnk, nem volt ruhánk. Váltottuk a cipőt, úgy mentünk iskolába. Szüleim nem tudták megvenni az akkor 25-30 ft.ba kerülő egyszerű fehér színű tornacipőt sem. Így voltak mások is, a tornateremben horgolt „mamuszkában" tornásztunk. Ha kivittek a Rottembiller parkba, a horgolt ruhacipő szétázott, szétszakadt, mi megfáztunk, de menni kellett.. És mi mentünk...

 

Aztán nézem a régi fényképeket. Verseny mozi, a Pataki István téren. Szoboravatás. Egy szovjet katona fog kezet egy munkással. Ott állunk díszőrséget, munkásőr, katona, rendőr előtt mi, kisdobosok... Évek múlva, lebontották a Verseny mozit, lett belőle Kőbánya film- színház, és a szobor is valami parkba kerülhetett. Aztán a filmszínház is megszűnt...

 

Újabb lakóhely változtatás. 1957 őszén, a mai József Attila lakótelep első lakóházába költöztünk. Még meg volt a Mária Valéria lakótelep, az Ecseri piac, a Bánovics cirkusszal, a szocialista nyomorral... Mert akkor az volt. Fából, kőből összebarkácsolt barakkok, amiben nem volt víz, és nem volt szennyvízelvezetés sem... A gyermekkor így telt el, abban a bizonyos nyomor háromszögben... Tanultunk, mert többek, jobbak akartunk lenni másoknál. Tanáraink szerettek, és mi imádtuk Őket..  Az Ifjúmunkás utcai iskolában, az osztályfőnököm jókat nevetett azon, hogy az ő osztályában vannak a „süket fiúk"! Egyikünknek sem volt zenei hallása. Ezért aztán énekórán könyvet olvasott. Első könyv élményem az Egri Csillagok volt... Aztán, hogy neki is, és magunknak is örömet okozzunk,. és kölcsönöztük a könyvet és előre olvastunk. Később, meg már le sem tettük, bújtuk a jobbnál jobb könyveket, és meséltünk róla énekóra alatt...

 

Asztalos inas a Ganz - Mávag ban, majd gimnázium a Vendel utcában... Aztán a katonaévek Kaposvárott... Egy kis kirándulás, 1968 ban,...

 

1969. augusztus 12.-én rendőr lettem... Tettem a dolgom a Közlekedésrendészeten, ahol motoros járőr lettem, majd baleseti helyszínelő, később balesetvizsgáló-nyomozó... Egyik iskola a másik után, az életem egy tanulás volt... Tanultam szocialista közgazdaságtant, gazdasági elméleteket, politológiát, és elvégeztem egy MLE. szakosítót is... RTF, magasabb beosztás, más munkakörök. 1979 nyarán brutálisan meggyilkolták Gyulai Károly r. főtörzsőrmestert a XVIII. kerületben az őrhelyén. Bekerültem abba a csapatba, amelyik aztán később, az úgynevezett SÓS LAJOS féle bandát elfogta... 2001 január 31.én kerültem nyugállományba. Büszke vagyok arra, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi karára 13 fő fiatal rendőrt tudtam szervezni - mások segítségével. 1996 és 2001 között, munka mellett ismét a tanulásé volt minden szabadidőm...

 

Most, nyugdíjas vagyok. Elnézem a környezetemet, az embereket. Nem látok mosolygó arcokat, nevető szemeket...

 

2009. Emberek turkálnak a kukában, valami élelmet, vagy egyéb, még hasznosítható valamit keresnek. Nyomor mindenütt. Emberek az utcán, fedél nélkül. Aluljárókban alszanak, összebújva, mint a heringek. Mások, ott a Rózsa dombon, villában élnek, egyre gazdagabbak. Egyik embernek nincs munkája, nincs jövedelme, a másikat meg felveti a pénz, a gazdagság. Miből? Senki nem kérdezi. Megszűntek a munkahelyek, nincs jövedelem, nincs élelem, nincs ruha, és nincs iskola, amely lefoglalná a gyermekeket. Kint csavarognak az utcán, elhagyatottak, durvák, kegyetlenek. Nincs kultúra, nincs könyvtár, nincs mozi, és a családok, Isten tudja, mikor voltak színházban.

 

Apáink a romokból felépítettek kétszer egy országot. Volt gyermekkorunk, ha nem is gondtalan, de vidám. Ismertük a nyaralás fogalmát, és könyvet kaptunk a kezünkbe. A mai gyermekek nem ismerik a nyaralás fogalmát, és a könyvet sem ... /Tisztelet a kivételnek!/ Megint rongyos ruhát, vagy legalábbis elhordott öltönyöket, nadrágokat látok az utcán. Kínai divat Kőbányáról, mondják a fiatalok... Kábítószer, dohány, alkohol... Erkölcsi fertő mindenütt, és nem látom a kivezető utat.

 

Hatalmi harcok a politikában. Jobb és baloldal harcol a hatalomért, miközben a kisemberek belehalnak a nem kezelt betegségekbe. Megemelt gyógyszer árak, selejtes minőségű élelmiszerek... Hát hol élünk? Visszatértünk oda, ahonnan apáink elkezdték? Igaz, nincsenek romok, nincsenek pontonhidak a Dunán. De vannak szakadékok ember és ember között... Miért dolgoztak szüleink? Miért dolgozunk mi? Ismét nyomorgunk, megint nincs cipőnk, ruhánk, kenyerünk! És ha így haladunk, már nyugdíjunk sem!!!

 

 62 év, dióhéjban. Két korosztály, akik az életüket, a vérüket adták ezért az országért. Most összetörve, reménytelenül várja a sorsát, amely nem igazán szívderítő. Még itt vagyunk! Még emlékezünk! Kár, hogy senki nem kíváncsi ránk! Politikusok játszanak a fejünk felett, miközben tömik zsebeiket. Az ország pedig egyre szegényebb, egyre nagyobb a nyomor. A nyomor, amiről nem illik beszélni, mintha nem is volna. Pedig itt van! Köztünk vannak azok az emberek, akik az újabb tízmillió koldus országának állampolgáraiként élnek közöttünk. És nincs garancia arra, hogy mi NEM  állunk be  a sorba!!!

 

Igazán csak az szomorít el, hogy az unokáim nem értik, mindez hogyan történhetett. És meg kell mondanom:

 

Én sem!

 

Budapest, 2009. 

Villás Lajos

 

C-PRESS

 

 

 

 

AUTOBUS.HU

AUTOBUS.HU

Magic Team Kft hirdetései

magicteam.jpg

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész

almoskonyv_250px.jpg
 

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Értéktér - Infovideó

Get Flash to see this player.

 

 

Témajavaslata van?
Küldje el nekünk!

Tovább

Riportot rendelne?
Kattintson a részletekért!

Tovább

Szívesen lenne riporter?
Velünk kipróbálhatja magát!

Tovább

 

Pannónia Biztosító

Horoszkóp

Harmonet horoszkópok
Mindenkinek akinek lelke van
  • Szerdai HarmoNet horoszkóp 2020-08-12
    Ma rendkívül kíváncsi hangulatban leszünk. Örülünk, ha egy jó programra nyílik lehetőségünk. Ha ezt a legjobb barátainkkal oszthatjuk meg, akkor teljes lesz a boldogságunk. Iktassunk be egy jó mozit, vagy egy kiállítást. Ha hízékonyabb alkatúak vagyunk, akkor ma ne fogyasszunk nagy zsírtartalmú ételeket. Még a saláták is tartalmazhatnak olajos önteteket, tehát ma készítsük inkább öntet nélkül a zöldféléket. A sovány húsok fogyasztása megengedett.
  • Keddi HarmoNet horoszkóp 2020-08-11
    Megfontoltabbak leszünk, alaposan dolgozunk, bár lassabbak is vagyunk. Kényelmes hangulatunknak köszönhetően nem ma van a sportteljesítmények napja. Az evésben viszont sajnos mértéktelenebbek leszünk. Ma érzékenyebbek lesznek a füleink, s különösen akkor kellene jobban vigyáznunk, ha uszodába készülünk. Ebben az esetben jobban járunk, ha füldugót használunk, így megmenekülhetünk a kellemetlen fülgyulladástól. Az sem jó ötlet, ha huzatos helyeken tartózkodunk.
  • Hétfői HarmoNet horoszkóp 2020-08-10
    Ma már nyoma sem lesz bennünk a türelmetlenségnek, - alaposak és megfontoltak vagyunk. Nem bánjuk a nagyobb munkamennyiséget, lépésről, lépésre birkózunk meg a plusz feladatokkal is. Ráadásul igényesen dolgozunk. Ma érzékenyebbek lesznek a füleink, - különösen akkor kellene jobban vigyáznunk, ha uszodába készülünk. Ebben az esetben jobban járunk, ha füldugót használunk, így megmenekülhetünk a kellemetlen fülgyulladástól. Az sem jó ötlet, ha huzatos helyeken tartózkodunk.
  • Heti wellness horoszkóp 2020.augusztus 9-től 15-ig
    Most megtudhatja mely táplálkozási formák, mozgásformák illenek az ön születési jegyéhez.
  • Vasárnapi HarmoNet horoszkóp 2020-08-09
    Ma azt gondoljuk, hogy csak a saját véleményünk lehet mérvadó, s ha valaki más nézeteken van, akkor hajlamosak vagyunk vitába keveredni vele. Mivel elég szenvedélyes hangulatban vagyunk, akár veszekedéssé is fajulhat a vita.
 

Bulvár hírek

Összeálltak Váradiék

2017. October 12.

article thumbnailTöbb mint négy év kihagyás után, néhány hete újra összeállt a Váradi Roma Café. Egyik legnagyobb slágerük klipjében gyermekek szerepeltek. Azóta sok idő telt el, a szereplők felcseperedtek, egyikük már...
Teljes cikk

Pápai Joci megszólalt a cigányozós címlapról

2017. May 19.

article thumbnailEzt egy újság nem engedheti meg magának - mondta Pápai Joci arról, hogy a Ripost propagandalap az eurovíziós döntő előtt a címlapon azzal biztatta, Hajrá cigány!
Teljes cikk

További hírek

    Sport hírek

    Magyarország felkészült a nyári sportesemények biztosítására

    2017. July 05.

    article thumbnailMintegy másfél éves munkával mostanra felkészültek a hazai szervek az idei nyár három nagy hazai sporteseményének biztosítására - mondta Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára...
    Teljes cikk