Üdvözöljük a C-PRESS weboldalán! *** Magyarország és az Európai Unió a cigányokkal együtt egységes, értékes egész! *** O Ungriko Them thaj e Evroputni Unia e rromença kethane si ando jekhipo, thaj e rromença si barvali thaj intrego! *** A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás alkotmányos jog! *** A magyarországi cigányoknak is! *** C-PRESS *** Le manusa slobodes te den duma thaj slobodes te phenen so gindinen konstituto hakaj phenel avri! *** Vi le Rromenqe ando Ungriko Them! *** C-PRESS
C-Press
Eltüntették Farkas Flórián elnöki keretét *** Politikai nyomás alatt *** Vádat emeltek a Betyársereg roma családot fenyegető tagjai ellen *** NOVÁK KATALIN: HÁROM INTÉZKEDÉSSEL SEGÍTI A KORMÁNY JÖVŐRE A NAGYCSALÁDOSOKAT *** A gyerekek egy év jóságot, az anyukák két hét türelmet kaptak a csomag mellé a roma önkormányzat kar *** Rostás Winnetou, így cigányozott a jobbikos képviselő *** Drá­mai ti­tokra de­rült fény a 100 Tagú Ci­gány­ze­ne­kar múlt­já­ból *** Jogtalanul vegzálta a cigányokat az önkormányzat *** LMP: Kiállunk a Fálun Gong követői mellett *** Vádat emeltek az EU-pénzből házat építő polgármester ellen *** Rémhírterjesztés miatt a Jobbik feljelenti a nemzeti konzultáció hangadóit *** Már Bristolban is gecizik Orbánt *** A zsi­dó­tör­vé­nyek vissza­ál­lí­tá­sát kö­ve­teli a Job­bik ve­zető po­li­ti­kusa. Vona ma­gá­hoz *** Kihátrálás? - Fidesz: nincs bajunk Soros Györggyel *** Lemondathatják a Jobbik nyugdíjas tagozatának egyik vezetőjét rasszista megjegyzései miatt *** Farkas Flórián megszólalt, és nem szakadt rá a plafon *** Buszoztatott tömeggel mutatná meg erejét Farkas Flórián *** Csalók hitegettek kárpótlással idős embereket *** Tényleg 500 forint belépőjegyet kérnek a cigányoktól egy játszótéren? *** Összeálltak Váradiék ***
Advertisement
fbconnect_user6.jpg
donatehu2.png

Európai Roma Liga

euromaliga.jpg

GYEA

gyea.jpg

Economic Forum

forum_137.jpg

Partnereink

Webriport

Advertisement

Roma Tájház

tajhaz_137.jpg

Kethano Drom


kethanodromlogo.jpg

Hírszolgáltatás

feed image

Kire vigyázzanak a válságkezelők?
2009-03-08 17:03
Betűméret:   Kicsi: Betűméret csökkentése  Nagy: Betűméret növelése
Kire vigyázzanak a válságkezelők?A globális piaci válság mindenkit sújthat. A társadalmi összefüggések fényében biztosra vehető, hogy a válság hatásai szelektívek, a gyengébbeknek jobban ártanak. Ezt Magyarország utolsó 20 éve jól mutatja. Mintegy kétmillió ember - a legkevésbé képzettek, a cigányok, a rossz helyen lakók - talajt vesztettek, munkanélküliség és sok más bizonytalanság fenyegeti őket, sok szempontból abszolút vesztesek.

 

 

 

További 25-30 százalék, az előbbiekkel együtt a népesség közel fele, relatív vesztes, az átlaghoz képest kevesebb a jövedelmük, mint volt. Minél szegényebbek, annál nagyobb a relatív veszteség - és minél jobb helyzetűek, annál nagyobb a relatív nyereség. Ebben a két évtizedben ritkán kapott a szegényebb 2-3 millió speciális védelmet, ezért is romlott mára tarthatatlanná a végképp leszakadók helyzete.

 

Kire vigyázzanak a válságkezelők?

Ferge Zsuzsa

 

Az államok ma mindenütt próbálják a válság kárait mérsékelni. Mozgásterükhöz források kellenek, és ezt gyorsan csak kiadásaik csökkentésével, bevételeik növelésével, vagy további hitelekből tudják előteremteni. A kiadások csökkentését többen régóta javasolják nálunk. A média eddig három nagy nem-kormányzati, elsősorban vállalkozók és pénzügyi szakemberek által fémjelzett reformtervet hangosított ki: az Oriensét, a négy nagy adótanácsadóét, illetve a 2008-ban alakult Reformszövetségét. A felhasznált elemek szinte azonosak: az állami elvonások és kiadások paramétereit variálják a "kisebb állam" érdekében. Ez annyiban jogos, hogy a teljes magyar költségvetési elvonás (a GDP 50 százaléka körül) nemzetközileg magas és csökkentendő. A javaslatok között vannak kisebb különbségek, például a Reformszövetség javaslatában a többiekénél nagyobb a hangsúly - valószínűleg jogosan - az állami bürokrácia és az állami gazdasági kiadások csökkentésén. Két dologban azonban biztosan egyeznek e javaslatok. A társadalmi összefüggéseket mindegyik nagy ívben elkerüli. Még arról is alig van szó, hogy a magas magyar közterhek összefüggnek kirívóan alacsony foglalkoztatási arányainkkal, amelyek irigyelt "versenytársainknál" a mienknél sokkal kedvezőbbek.

 

Az ismert és javasolt eszközök - például járulékcsökkentés - nem alkalmasak a foglalkoztatás jelentős növelésére - a tömeges foglalkoztatást segítő új, "zöld és szociális" programok kellenének. A többi tragikusnak nevezhető társadalmi folyamat - például a cigányok erősödő, szegregálódást erősítő elutasítása, területi olló nyílása, rossz képzési struktúra, illetve az "életbe kilépők" ötödének piacképtelenséghez vezető rossz iskolázása - még háttérként sem jelenik meg. A társadalom ignorálása annál különösebb, mert a tervezetek vezérlő célja a versenyképesség növelése, ezt azonban már egészen közeli távon is fenyegetik a fenti problémák. A rövidebb távú társadalmi hatások érzékelése is hiányzik. Nem vesznek tudomást a társadalom - kiszámíthatatlan, ám sok külföldi példával igazolhatóan létező - tűrőképességéről, illetve arról, hogy egyes ellátások azonnali átalakítása jogi, sőt alkotmányossági kérdéseket vet fel. A kormány 2009 februárja óta megjelenő válságcsomag-javaslatai a társadalmi közhangulatra és tűrőképességre érzékenyebbek, a szélesebb társadalmi összefüggések figyelembe vétele azonban azokból is hiányzik.

 

Kire vigyázzanak a válságkezelők?

 

A független és kormányzati javaslatok közös vonása, hogy a szociális kiadások csökkentését szorgalmazzák. Gumicsontról van szó, ahol az adatok eltérő értelmezése alapoz meg ellentétes véleményeket a szociálisan túlteljesítő, illetve alulteljesítő magyar társadalompolitikáról. Az alábbi adatok (és még számos más adat) megítélésünk szerint csak úgy értelmezhetők, hogy a túlköltekezésben nem lehetnek a fő bűnösök a szociális kiadások - ezt mind azok aránya, mind pedig szintje cáfolja. Egy-két kisebb tételnél (gyes tartama, gyedre költött összeg) valóban vannak kiugró hugarikumok. Az elmúlt években szakértői csoportok több - mára elfeledett - javaslatot is kidolgoztak ezek korrekciójára. A szociális kiadások összességét tekintve azonban a GDP-hez viszonyított magyarországi arányok ma is jóval az európai átlag alatt vannak - sokkal közelebb Kelet-Európa, vagyis az EU10, mint a nyugati EU15 átlagához.

 

A szociális kiadások abszolút szintjével ennél jóval nagyobb a baj: egy főre számítva a szociális kiadásokat, a magyar szint az EU25 felét sem éri el - a sereghajtók között vagyunk. Számomra már az sem érthető, hogy az EU kizárólag a gazdasági konvergenciára összpontosít, és szinte szorgalmazza Kelet-Európa társadalmi lemaradását, további periferizálódását. Ám ennél is nyugtalanítóbb, hogy felelős magyar politikusok és szakemberek sem látszanak észrevenni, hogy az Európa két térfele közötti növekvő, életminőségben mérhető társadalmi szakadék a kelet-európai leszakadást erősíti és méreg a gyenge demokráciáknak.

 

A kormányzati válságcsomagok - a továbbiakban csak ezekre koncentrálok - világszerte megpróbálják a kármentést a valóságos veszélyekhez igazítani. A gazdaság védelme és élénkítése - a bankok és a nagy-foglalkoztatók mentése, állami beruházások és munkahelyvédelem - mindenütt első helyen állnak, hogy a teljes összeomlást, ha lehet és amennyire lehet, meg lehessen előzni. A beruházásoknál és munkahelyvédelemnél is érvényesülnek, ezen túlmenően is megjelennek szociális megfontolások, mert számolnak azzal az ismert összefüggéssel, hogy külön védelem nélkül a szegények helyzete romlik legjobban. A gyengék sebezhetősége miatt Obamától Sarkozyig a kormányok igyekeznek speciális védelmet is nyújtani nekik - védeni a lakásvesztéstől (Obama februári bejelentése szerint 9 millió otthont próbálnak az elárverezéstől megmenteni), vagy a végzetes jövedelmi ellehetetlenüléstől (mindkét országban adócsökkentés az alacsony jövedelműeknél, francia külön pótlék a munkanélkülieknek, stb.). A gyerekek jelene és jövője gyakran hangsúlyosan szerepel. Az USA két háza most szavazta meg (többévi elnöki elutasítás után) 4 millió gyerek egészségügyi biztosításának állami fedezetét. Sarkozy február 18-i javaslatai között többek között iskolakezdési támogatás és a sokgyerekesek családi pótlékának egyhavi megkettőzése szerepel.

 

A magyar mozgástér kisebb, mint Obamáé vagy Sarkozyé - ők hitelképesebbek, jobban elbírják a növekvő költségvetési deficitet és államadósságot. Nálunk egyelőre nemigen van több, mint ami a költségvetési elvonások növelésén, illetve a közkiadások csökkentésén keresztül átcsoportosítható. Tehát sok kiadást valóban csökkenteni, bizonyos adókat emelni kell. A szegények különös védelmére azonban mégis égetően szükség lenne. Megint azok vannak legnagyobb veszélyben, akik 20 éve folyamatosan vesztesek, és mára lét alatti létben élnek, illetve akik a piacon a leggyengébbek. Ennek ellenére a válságkezelő javaslatok között nincs kiemelt szerepe sem a szegények és legszegényebbek, sem az újonnan zuhanók védelmének. És nincs kiemelt figyelem a gyerekekre, a gyerekes családokra sem, annak ellenére, hogy él a 25 évre szóló "Legyen jobb a gyermekeknek" nemzeti stratégia.

 

A költségvetési átcsoportosítások többnyire - a kormány saját számításai szerint is - inkább az elosztás "perverzitását" erősítik. A kisebb (igaz, nem legkisebb) jövedelmek szja adókulcsa 18-ról 19-re, 1%-kal, a közepes jövedelműeké 2%-kal nő, a magasabb jövedelműeké, azoké, akik 4% különadót is fizettek, 2 százalékkal csökken. A minimálbér, illetve az alacsony bérek adózását továbbra is adójóváírás tompítja, ám ha a mai családi pótlék bekerül az adóalapba, akkor a kis jövedelmű többgyerekesek könnyen belecsúszhatnak az adózó sávba, és ezzel éppen náluk veszi vissza a kincstár a családi pótlék egy részét. Még nagyobb, illetve nehezen áttekinthető ez a kockázat a családi pótlék bruttósítása esetén. A kisgyerekeket őrző gyerekintézmények közül csak a "családi napközi", amely a középosztály gyerekeit szolgáló intézmény, kap most támogatást. (A szegények számára megfizethetetlen.) Az áfaemelés azokat sújtja jobban, akik jövedelmük nagyobb részét alapvető szükségletekre fordítják, megtakarítani pedig nem tudnak. A "szocpol" önrészhez kötése és más nehezítő feltételei egy célt elérnek: a legszegényebb gyerekesek minden reménye megszűnik, hogy valaha is lakáshoz jussanak. Arra nincs itt terem, hogy újrakezdjem a rászorultsági elv túlhajtása, illetve káros hatásai elleni érvelést - ez is a gumicsontok közé tartozik.

 

A szegények védelme helyett egyre nagyobb helyet kap fegyelmezésük, ellenőrzésük, fenyegetésük. A politika már az UMA-val engedett az erősödő cigánygyűlöletnek, az alig megközelíthető falvakban élő tanulatlan munkanélküliekre hárítva a felelősséget, amiért "nem dolgoznak". A felelőtlenség büntetése a segély színvonalának csökkentése, a minden eddiginél szigorúbb ellenőrzés, a bürokratikus eljárások erősítése, szabálytalanságok esetén a segély gyors megvonása. Ez bátorítja a szegényellenes - és cigányellenes - olyan nézeteket, hogy az állam "fölöslegesen pazarolt el segélyre" évi 100 milliárdot, hogy a segélyből remekül élnek a semmittevők, hogy tömegével vesznek föl segélyt csalók. Ez a szabadjára engedett közbeszéd táptalaja a szélsőséges jobboldal hecckampányainak. Ugyanakkor az idézett, vagy hasonló állítások egyszerűen nem vesznek tudomást a tényekről, azaz politikai döntéseknél nem lehetnének mérvadók.

 

Kutatások sora igazolja, a mai gazdaság nem hajlandó, nem tud felszívni több százezer tanulatlan embert, azaz a segédmunkások 90 százaléka hiába keres magának munkát - duplán hiába, ha cigány. A luxus-szintű "családi" segély átlagosan havi 32 ezer forint, vagyis a minimális szükségletekre - például a lakásfenntartásra - sem elég. Az utolsó 5-6 évben alig kerültek rászorultsághoz kötött segélyek nem-rászorulókhoz, a "rászorulók" fele még segélyt sem kap. A magyar segélyezési kiadások a nemzetközi gyakorlathoz képest nagyon alacsonyak a magas munkanélküliség ellenére. Ugyanilyen - kutatásokkal cáfolt - mítosz az, hogy a szülők "nem a gyerekre költik a családi pótlékot". Közel egy évtizede folyamatosan azt mutatják a kutatások, hogy a legszegényebbeknél is - nagyon kevés, 1-3 százalékos kivétellel - a gyerek az első. És a tények szerint nem a pénzbeosztással, hanem a beosztható pénz nagyságával van baj.

 

A valóságban az alsó két jövedelmi tizedben a pénz a minimális megélhetéshez sem elég. A hivatalos statisztika szerint a négytagú, 2 gyerekes család létminimuma 2007-ben 192 ezer Ft volt. Ám az alsó tizedben ennek a családnak a jövedelme a létminimum felét is alig érte el, átlagosan 108 ezer Ft-ra tehető. Országos jövedelemeloszlási adatok szerint a jövedelmek szintje csak a harmadik tizedben éri el a létminimumot. A megélhetési minimum biztosítása európai követelmény. Magyarország ezt a gyerekes családok harmadánál-negyedénél nem biztosítja.

 

Ha azonban a mítoszt a politika komolyan veszi, akkor a baj okát nem abban fogja látni, hogy a pénz kevés, hanem hogy rosszul költik el. Ezért késztetést érez, hogy szigorúbban ellenőrizze, majd valamilyen módon büntesse azokat a családokat, amelyek "nem funkcionálnak megfelelően". Az új javaslatok szerint az ellenőrzés a gyermekvédelem dolga lenne. A szankció pedig a családi pótlék felének kötött, hatóság által szabályozott felhasználása, illetve 14-18 éveseknél a családi pótlék megvonása, ha nem járnak rendszeresen iskolába. Az ellenőrzés indoka az, hogy eddig ilyen nem volt, "a nagy testvér" nem figyelt. "Nincs igazán hatásos eszköz arra, hogy folyamatosan figyelni lehessen, hogyan alakulnak a dolgok a családban" - mondja a miniszter. Erre lesz jó a gyermekvédelem, amely "a családdal közösen készít pénzfelhasználási tervet, és prioritást biztosít azoknak a kiadásoknak, amelyek a lakhatást, a gyermek nevelését és iskoláztatását biztosítják". Ezt a hatóság fizeti ki a családi pótlékból, miközben mélyen, autonómiakorlátozóan beavatkozik a család életébe. Mennyi is maradna a család "szabad rendelkezésére"? A számításaink szerint kevesebb, mint semmi. A kétgyerekes család családi pótléka 26,600 Ft, ennek a feléből kéne befizetni először a rezsit, ami (2007-ben) a népesség legszegényebb tizedénél havi 29 ezer Ft volt. A többi mind a gyerekre fordítható...

 

Kire vigyázzanak a válságkezelők?

 

A tervezett radikális változtatások azt is sugallják, hogy olyan sok "rosszul funkcionáló" család van, hogy miattuk érdemes ilyen, amúgy jelentős, de átláthatatlan költségekkel járó, és igen széles körben elbizonytalanító, a jogok gyengülését jelentő döntést hozni. Ezt a sugallatot sem igazolják adatok. A gyerekek kevesebb, mint egy százaléka nevelkedik saját családja helyett intézményben vagy nevelőszülőnél. Ugyanennyi gyereket "vesz védelembe" a gyámhatóság, mert különösen veszélyesnek látja helyzetüket. Ám a 20 ezer gyerek kevesebb, mint felét vették védelembe a "szülőnek felróható magatartási okból". Ami a tizenéveseket illeti, a Fidesz kormányzása alatt évekig élt családi pótlék helyett az iskoláztatási támogatás, de semmilyen információ nincs arról, hogy ez hány családot érintett.

 

Van továbbá még 200 ezer úgynevezett "veszélyeztetett" gyerek, de a kategória tartalma, meghatározása homályos. Egy részük beteg, kezelésre, ápolásra szorulna. Több mint felüket viszont csak anyagi okokból tekinti a hatóság veszélyeztetettnek - azaz visszatérünk a kiinduló ponthoz, a szegénységhez. Mindent egybevetve és bőven számolva talán a családok öt százalékánál, valószínűleg többnyire sokgyerekeseknél lehetne alkalmazni a javasolt új jogszabályt. Nekik és gyerekeiknek viszont az ellenőrzés és büntetés előtt egészen másra lenne szükségük: emberibb lakásra és környezetre, családi megélhetési minimumra, és nagyon sok egészségügyi, pedagógiai, szociális szolgáltatásra. A családdal való rendszeres és szakértő szociális munkára, egész napos iskolára, jó pedagógusokra, nyári táborra, a tizenéves gyerekek lemorzsolódásának megelőzésére, a végzetesen nehéz eseteknél alternatív megoldásokra. A részleteket sok helyütt leírtuk.

 

Úgy sejtem, hogy emberek (és gyerekek) teljesítménye három módszerrel növelhető: segítéssel, ösztönzéssel, illetve a büntetés fenyegetésével. Normális esetben - és normális jóléti rendszerekben - e három módszer valamilyen összhangban van, illetve a büntetés leginkább a másik kettő kudarcakor vétetik használatba. A most erősödő tendencia az első kettő terhére erősíti a harmadikat. Ez az irány sejlik föl a rendőri jelenlét erősítésében, a szigorúbb büntetések igényében is.

 

A fenyegetés-büntetés növekvő szerepe egy jó évtizede látszó folyamatot igazol, amelyet akkor úgy írtunk le, mint a "civilizált" együttélés végét, a decivilizációs folyamatot, a jóléti állam kiváltását a büntető állammal. A decivilizáció áldozatainak (legyenek munkanélküliek, piacképes tudásból, lakásból, vagy szolgáltatásokból kiszorulók, gettóba szorítottak) le- és kiszakadása "megváltoztatja a civilizáció egész arcát. A most már beszűkült, de normaszabó társadalom számára mind feleslegesebbek és egyre gyűlöltebbek. Hogyan is válaszolhatnának hát másként kirekesztésükre, mint önfeladással, vagy azzal, hogy szembefordulnak a kitaszítókkal? A nyomor új fenyegetései pedig "odafent" kiváltják a köz- és magánerőszak új formáit. A sokasodó új szegényeket, hogy kirekesztésük legitimálható legyen, a hatalom bűnbakká teszi, s ebben a mechanizmusban tenyészik a rasszizmus és idegengyűlölet. Mindezzel gyengül a társadalmilag oly nehezen elsajátított tolerancia, idejétmúltnak tűnnek az átfogó szolidaritások, s a civilizáltnak vélt társadalmak eljutnak oda, hogy ismét tagadják minden egyén méltóságra való jogát." A válság kezelése mindenképpen növekvő állami beavatkozással jár. A mai kérdés az, hogy ezek a beavatkozások a büntető állam, vagy egy átalakuló jóléti állam számára készítik-e elő a talajt. Ilyen szempontból is válaszúton vagyunk.

 

C-PRESS - Népszabadság Online

 

 

 

 

AUTOBUS.HU

AUTOBUS.HU

Magic Team Kft hirdetései

magicteam.jpg

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész

almoskonyv_250px.jpg
 

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Értéktér - Infovideó

Get Flash to see this player.

 

 

Témajavaslata van?
Küldje el nekünk!

Tovább

Riportot rendelne?
Kattintson a részletekért!

Tovább

Szívesen lenne riporter?
Velünk kipróbálhatja magát!

Tovább

 

Pannónia Biztosító

Horoszkóp

Harmonet horoszkópok
Mindenkinek akinek lelke van
  • Heti Style-Art-Party horoszkóp 2020.június 6-tól 12-ig
    Művészet, szórakozás, látásmód. A 12 csillagjegyre (élet) - művészeknek .
  • Szombati HarmoNet horoszkóp 2020-06-06
    Ma jellemző lesz ránk a jókedv és az optimizmus. Erőnk teljében leszünk, nem rettenünk vissza a máskor nehéznek tűnő feladatoktól sem. Talán csak a türelemnek leszünk híján: nem kedveljük az aprólékos teendőket. Ma májunk kerül előtérbe, egészségünk szempontjából. Májunkat sokáig tudjuk gyilkolni, anélkül, hogy bármilyen látható jele lenne a károsodásnak. Statisztikai adatok szerint évente átlagosan 4 kg! méreganyagot, színezőanyagot viszünk be a szervezetünkbe.
  • Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja!
    Mit ünneplünk pünkösdkor? A keresztény hagyomány szerint Jézus a feltámadása utáni negyvenedik napon tért vissza a mennybe. Az apostolokat kérte, hogy maradjanak együtt, és várják a Szentlelket, Isten küldöttjét, mert el fog jönni. A feltámadás után ötven nappal eljött a Szentlélek, az apostolok a nép elé álltak, és Krisztust hirdették.
    image
  • Heti Style-Art-Party horoszkóp 2020.május 30-tól június 5-ig
    Művészet, szórakozás, látásmód. A 12 csillagjegyre (élet) - művészeknek .
  • Szombati HarmoNet horoszkóp 2020-05-30
    Ma a módszeres, összeszedett munka ideje van. Akár a kertünkben, akár lakásunkban rendet tehetünk, nem csalódunk majd az eredményben. Bár lassabban haladunk, de mindenre kiterjed a figyelmünk. Jól tesszük, ha odafigyelünk a táplálkozásunkra. Ha lehet, akkor részesítsük előnyben a könnyű, ám tápláló ételeket, például a zöldségféléket, amelyek nem terhelik meg annyira a gyomrunkat. Ma kerüljük a veszekedést, ne szítsunk feszültségeket!
 

Bulvár hírek

Összeálltak Váradiék

2017. October 12.

article thumbnailTöbb mint négy év kihagyás után, néhány hete újra összeállt a Váradi Roma Café. Egyik legnagyobb slágerük klipjében gyermekek szerepeltek. Azóta sok idő telt el, a szereplők felcseperedtek, egyikük már...
Teljes cikk

Pápai Joci megszólalt a cigányozós címlapról

2017. May 19.

article thumbnailEzt egy újság nem engedheti meg magának - mondta Pápai Joci arról, hogy a Ripost propagandalap az eurovíziós döntő előtt a címlapon azzal biztatta, Hajrá cigány!
Teljes cikk

További hírek

Sport hírek

Magyarország felkészült a nyári sportesemények biztosítására

2017. July 05.

article thumbnailMintegy másfél éves munkával mostanra felkészültek a hazai szervek az idei nyár három nagy hazai sporteseményének biztosítására - mondta Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára...
Teljes cikk

Szellő Imre nyerte a főmeccset a profi bokszgálán

2017. April 23.

article thumbnailSzellő Imre szerezte meg a Boksz Világszervezet (WBO) nemzetközi cirkálósúlyú bajnoki övét és a magyar bajnoki címet a székesfehérvári Magyar Ring Gálán, miután technikai KO-val győzött Tóth...
Teljes cikk

További hírek