A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2007. májusában az elsőfokú ítéletében megállapította a roma gyermekek jogellenes elkülönítésének tényét Hajdúhadház általános iskoláiban, és azt is megállapította, hogy a gyerekek egyenlő bánásmódhoz való joga azért is sérült, mert alacsonyabb színvonalú oktatást kaptak. Az alperes fellebbezett.

 

 

 

Másodfokon a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete is megállapította, hogy az alperesek közvetlenül hátrányosan különböztették meg a két iskola melléképületeiben oktatott diákokat, azonban az  ítélet szerint nem áll fenn a roma gyerekek etnikai alapú jogellenes elkülönítése, mert a roma gyerekek fizikai szegregációja ugyan köztudott, de nem elkülönítés, hanem önkéntes elkülönülés. ,A jogerős ítélet ellen az Alapítvány felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. 

 

1) Az ítélet iratellenes

Az ügyben számos okirat bizonyítja, hogy a szegregáció nem önkéntes. Íme néhány nyilatkozat a települési képviselők közgyűlési jegyzőkönyveiből: „Szembe kell néznie a testületnek azzal, hogy az óvodákban is külön cigány csoportokat kell létrehozni." A polgármester szerint „annak megoldását, hogy minden cigánygyermek vegyes osztályba járjon, senki ne várja se az intézménytől, se az önkormányzattól, hiszen ennek kritériuma az iskolaérettség, a szociális körülmények." Az iskolák évente több tucat olyan intézkedést hoznak (az illegális, ám létező felvételi vizsgáztatástól az osztályba soroláson át az osztályok létszámának és elhelyezésének megállapításáig), amelyek a szegregációt létrehozzák, ill. fenntartják. Számos szegregáló intézkedés végrehajtásához szükséges az önkormányzat jóváhagyása, amely az iskolák szakmai munkájának és jogszerű működésének elsődleges őre.

 

2) Az ítélet jogszabályt sért

Az Ítélőtábla szerint az alperesek felelőssége azért sem állapítható meg, mert a szegregáció körében intézkedéseket nem tettek. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény értelmében azonban a diszkrimináció valamennyi fajtája jogellenes, függetlenül attól, hogy mulasztás, vagy aktív, netán célzott cselekmény eredménye. Figyelemreméltó, hogy az Ítélőtábla a saját korábbi ítéletében foglaltakkal is szembehelyezkedett: a Miskolc ellen hasonló ügyben hozott ítéletében ui. azt fejtette ki, hogy a szegregációért való önkormányzati felelősség megállapításához elegendő a mulasztás megléte, nem szükséges annak bizonyítása, hogy célzott, aktív cselekmény eredménye az elkülönítés. Az Ítélőtábla azt is kifejtette, hogy hazai jogszabályokat alkalmazott, és nem tekinti kötelezőnek sem az Európai Tanács ún. Faji Irányelvét, sem pedig az Európai Közösségek Bíróságának a közösségi jog tagországokban való alkalmazására vonatkozó ítéleteit.

 

A hajdúhadházi ügy folytatódik és valószínűleg le is zárul a Legfelsőbb Bíróságon

 

2008. november 19-én 10 órakor (Budapest, Markó u. 16. fsz. 1.)

További információ: www.cfcf.hu, Mohácsi Erzsébet 061 323 0882, 0630 210 2632

 

Mohácsi Erzsébet, igazgató

 

Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
Chance For Children Foundation (CFCF)
1093 Budapest, Lónyay u. 34. III/21.
Tel.: 061-323 0882, Fax.: 061-323 0883
www.cfcf.hu

C-PRESS