Üdvözöljük a C-PRESS weboldalán! *** Magyarország és az Európai Unió a cigányokkal együtt egységes, értékes egész! *** O Ungriko Them thaj e Evroputni Unia e rromença kethane si ando jekhipo, thaj e rromença si barvali thaj intrego! *** A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás alkotmányos jog! *** A magyarországi cigányoknak is! *** C-PRESS *** Le manusa slobodes te den duma thaj slobodes te phenen so gindinen konstituto hakaj phenel avri! *** Vi le Rromenqe ando Ungriko Them! *** C-PRESS
C-Press
Eltüntették Farkas Flórián elnöki keretét *** Politikai nyomás alatt *** Vádat emeltek a Betyársereg roma családot fenyegető tagjai ellen *** NOVÁK KATALIN: HÁROM INTÉZKEDÉSSEL SEGÍTI A KORMÁNY JÖVŐRE A NAGYCSALÁDOSOKAT *** A gyerekek egy év jóságot, az anyukák két hét türelmet kaptak a csomag mellé a roma önkormányzat kar *** Rostás Winnetou, így cigányozott a jobbikos képviselő *** Drá­mai ti­tokra de­rült fény a 100 Tagú Ci­gány­ze­ne­kar múlt­já­ból *** Jogtalanul vegzálta a cigányokat az önkormányzat *** LMP: Kiállunk a Fálun Gong követői mellett *** Vádat emeltek az EU-pénzből házat építő polgármester ellen *** Rémhírterjesztés miatt a Jobbik feljelenti a nemzeti konzultáció hangadóit *** Már Bristolban is gecizik Orbánt *** A zsi­dó­tör­vé­nyek vissza­ál­lí­tá­sát kö­ve­teli a Job­bik ve­zető po­li­ti­kusa. Vona ma­gá­hoz *** Kihátrálás? - Fidesz: nincs bajunk Soros Györggyel *** Lemondathatják a Jobbik nyugdíjas tagozatának egyik vezetőjét rasszista megjegyzései miatt *** Farkas Flórián megszólalt, és nem szakadt rá a plafon *** Buszoztatott tömeggel mutatná meg erejét Farkas Flórián *** Csalók hitegettek kárpótlással idős embereket *** Tényleg 500 forint belépőjegyet kérnek a cigányoktól egy játszótéren? *** Összeálltak Váradiék ***
Advertisement
fbconnect_user6.jpg
donatehu2.png

Európai Roma Liga

euromaliga.jpg

GYEA

gyea.jpg

Economic Forum

forum_137.jpg

Partnereink

Webriport

Advertisement

Roma Tájház

tajhaz_137.jpg

Kethano Drom


kethanodromlogo.jpg

Hírszolgáltatás

feed image

Drámai mértékű az iskolai szegregáció
2008-10-20 18:10
Betűméret:   Kicsi: Betűméret csökkentése  Nagy: Betűméret növelése
Drámai mértékű az iskolai szegregációBár az elmúlt években több milliárd forintot költöttek állami és EU-s forrásokból a roma tanulók iskolai együttnevelésére, még mindig drámai a helyzet Magyarországon: minden ötödik-hatodik roma diák ma is elkülönítve, rossz körülmények között, sok esetben kisegítő tananyag szerint tanul.

 

 

 

A Pest megyei Kerepes mostanában sokat szerepel a híradásokban. A helyi önkormányzati fenntartású általános iskolában ugyanis az előző tanévben hat roma diáknak megtiltották, hogy részt vegyen a tanórákon. Hetente kétszer, akkor is csak délután tartózkodhattak az épületben - állítólag rossz magaviseletük miatt döntöttek így az ottani pedagógusok. Az iskola már korábban is az újságok címlapjára került, amikor kiderült, hogy az akkori igazgató utasítására az osztályfőnököknek listát kellett készíteniük arról, hogy „ránézésre" ki a roma. Az Oktatási Hivatal rekordösszegű, egymillió forintos bírságot szabott ki az intézményre és a fenntartóra, ám a helyzet azóta sem jobb: az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány információi szerint jelenleg is működnek olyan kiscsoportok vagy „túlkoros osztályok", amelyekben kizárólag roma diákokat különítenek el.

A kerepesi iskola módszere nem egyedülálló Magyarországon - az elmúlt években egyre több iskoláról derült ki, hogy - nyíltan vagy kevésbé nyíltan - elkülönítetten oktatja a roma diákokat. „2006-es kutatások szerint hétszáz osztály és százhetvennyolc homogén cigány iskola volt az országban. Lehet, hogy az iskolabezárások és -összevonások statisztikailag változtattak az adatokon, de a romák iskolai szegregációjának mértéke alig csökkent" - értékeli a közelmúlt integrációs törekvéseit Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány igazgatója. Húsz-harmincezer roma diák még mindig roma többségű osztályba vagy iskolába jár, amelyekben általában rosszabb tárgyi és személyi feltételek között, sok esetben csökkentett (felzárkóztató, kisegítő) tananyag szerint oktatják őket. A roma diákoknak a statisztikák szerint alig van esélyük bekerülni nyelvi-, matematika- vagy egyéb tagozatos iskolákba, ellenben a gyógypedagógiai intézményekben indokolatlanul nagy arányban vannak jelen.

Milliárdos támogatás, kevés siker

Pedig több milliárdos európai uniós és hazai forrásból származó összeget költöttek az elmúlt években az iskolai szegregáció felszámolására. 2003-ban hatályba lépett az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvény, amely tiltja az etnikai alapú iskolai elkülönítést. Ugyanebben az évben bevezették az ún. integrációs normatívát, ezt azok az iskolák kaphatnak meg, amelyek együtt nevelik a roma és a sajátos nevelési igényű gyerekeket a többségi diákokkal. Kiépült az Országos Oktatási Integrációs Hálózat, és a pedagógusok továbbképzésére is több millió forintot fordítottak. 

 

Drámai mértékű az iskolai szegregáció

Nem tudják, az integrálásra vagy a szegregáció miatt kapnak-e pénzt 

 

Mégsem sikerült átütő eredményt elérni - állítják az [origo] által megkérdezett szakértők, akik szerint a sikertelenségnek több oka van: a tanárok és a szülők egy részének elzárkózásától kezdve a nem megfelelő továbbképzéseken és tanárképzésen át az ellenőrzés hiányáig. Az iskolák és a fenntartók ugyanis szegregálhatnak, az esetek többségében senki sem ellenőrzi, hogy betartják-e az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, nem oktatják-e elkülönítve a roma diákokat - így előfordulhat, hogy olyan intézmény kapott az együttnevelésre pénzt, amely közben például külön osztályokba szervezte a roma tanulókat. Sok iskola akkor is pályázik integrációs forrásra, ha korábban mint szegregált intézmény kapott pénzt, és a tanárok meg sem tudják mondani, vajon mi is a pályázat pontos célja. Viszont ezek az összegek megmenthetik az iskolát az anyagi csődtől - véli Németh Szilvia szociológus, aki szerint jóval alaposabb szakmai ellenőrzésre lenne szükség, amely nemcsak az írásbeli beszámolók átnézését, hanem például az osztálytermi munka kielemzését is kellene, hogy jelentse.

Borovszky Tímea, az Oktatási és Kulturális Minisztérium esélyegyenlőségi főigazgatója ugyanakkor azt ígéri, az ellenőrzést eddig is ellátó Oktatási Hivatal a jövőben kiterjedtebben és gyakrabban ellenőrzi majd az iskolákat. „Jövőre létrejön egy olyan részleg, amely kifejezetten azt vizsgálja majd, van-e az iskolákban szegregráció. Azok az intézmények, amelyekről már kiderült, hogy nem felelnek meg az esélyegyenlőségi törvény előírásainak, már most sem kapnak uniós támogatást, és a korábban, integrációs célra nekik ítélt pénzt is vissza kell fizetniük, valamint egyéb hazai és uniós forrásoktól is elesnek" - magyarázza a főigazgató.

Még a pedagógusok sem hisznek az integrációban

„Azok az iskolák, amelyek szegregáltan akarják oktatni a roma diákokat, úgyis találnak kiskaput" - véli Mohácsi Erzsébet, aki szerint sok önkormányzat nem meri vállalni a roma és a nem roma gyerekek együttneveléséből származó konfliktusokat. A szülők többsége ugyanis károsnak tartja az integrált oktatást. Egy 2002-es Tárki-felmérés szerint kilencvennégy százalékuk ellenezné, ha gyermekét cigány származású diák mellé ültetnék. A legtöbb szülő gyermekük tanulmányi eredményének romlásától, az iskola „gettósodásától" fél, illetve attól, hogy gyermekét a romák bántalmazni fogják. „Sajnos akaratlanul is eszünkbe jut ez, mert sok iskolában történt már olyan, hogy a cigány származásúak megfélemlítették, zsarolták, vagy egyszerűen nekiestek a magyar diáknak" - meséli a háromgyermekes édesanya, Szabó Katalin. Ennek köszönhető, hogy ha egy iskolában megnő a romák száma, a jobb helyzetben lévő szülők elviszik a gyermeküket másik intézménybe, esetleg másik településre. Ez okozta a közelmúltban több kistelepülési - például a sajónémeti vagy a gagyvendégi - iskola halálát.

Még drámaibb a helyzet, ha a pedagógusok hozzáállásáról van szó - a szociológusok tapasztalata szerint a különféle továbbképzések ellenére még mindig kisebbségben vannak azok a tanárok, akik úgy gondolják, hogy nem szabad elkülöníteni az iskolában a roma diákokat. 

 

Drámai mértékű az iskolai szegregáció

A továbbképzésen új, de nem hatékony módszereket tanulnak  

 

Nincs segítsége az integráló tanároknak?

Azok a tanárok sincsenek könnyű helyzetben, akik olyan iskolában tanítanak, ahol már integrálták a roma diákokat - az együttneveléshez ugyanis óriási tapasztalat kell. A minisztérium törekvéseiből úgy tűnik, hogy a leghatásosabb felkészítésnek a továbbképzéseket tartják. A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében több ezer pedagógus el is jutott ilyen témájú továbbképzésekre, az általunk megkérdezett tanárok szerint azonban ezeken az alkalmakon elsősorban elméleti, jogi tudást sajátíthattak el, amelynek sok hasznát nem veszik az osztályteremben. A továbbképzéseken ugyanis megismerkedhettek többek között a drámapedagógia, a kooperatív tanulás, a projekttanulás és a hatékony tanulómegismerési technikákkal, ám a valódi, hétköznapi problémákra nem kaptak használható tanácsot.

„Hiába jártam továbbképzésre, nem tudom, mit tegyek, ha a diákok verekedni kezdenek, mert az egyik lecigányozta a másikat. Azt sem tudom, hogyan kezeljek egy olyan helyzetet, hogy a gyerek azért nem tud tanulni, mert embertelen körülmények között lakik, vagy mert annyira szegények, hogy még iskolaszerekre sem telik. Ezzel kapcsolatban soha senki nem adott nekem tanácsot, a pénzbeli támogatás pedig ezt a problémát nem oldja meg" - mondja Gál Zsuzsanna tanár, aki több éven keresztül oktatott vegyes osztályokat. Mások szerint elsősorban a cigány származású diákok magatartása okoz gondot az órákon.

„Sok roma diák nagyon agresszív az iskolában is, mert azt látják otthon is, hogy így kell megoldani a konfliktusokat. Az agresszivitással szemben pedig a tanárok védtelenek" - magyarázza Kiss Józsefné, aki már húsz éve dolgozik roma tanulókkal. „Sajnos a tanárokhoz és magához az iskola intézményéhez is másképpen állnak, mert sokuk szemében nem érték a tudás. Nincs jövőképük, ami szinte lehetetlenné teszi a tanítást. Pályám során több ezerszer hallottam azt a kérdést, hogy ezt minek tanuljuk, minek nekünk ez? Az ilyen kérdéseket a szülőnek kellene megválaszolnia, hogy azért, mert enélkül nem lesz belőled semmi. De a roma szülők többsége maga sem tartja hasznosnak a tanulást " - mondja a magyar szakos pedagógus, aki úgy véli, sokukban félelem van, hiszen egyre gyakrabban előfordul, hogy a roma szülők a rossz jegyekért a tanárt hibáztatják, sőt az utóbbi években jó pár tanárt is megvertek egy intőért.

Az [origo]-nak nyilatkozó tanárok szerint sokat segíthetne a kéttanítós rendszer, amelyet egyelőre sajnos csak sajátos nevelési igényű (SNI) diákok tanításánál alkalmaznak. Ebben az oktatási formában a tanár mellett lenne még egy tanító vagy pedagógiai asszisztens, aki óra közben is segítené az osztályban lévő hat-hét roma diákot. A mentorrendszert is sokan hasznosnak tartanák. „A roma diákok tanításában a legfontosabb a motiválás, ez pedig akkor megy legjobban, ha van egy olyan felnőtt az iskolában, aki minden nap beszél a gyerekkel, tudja, hogy milyen problémákkal küzd, akár otthoni, akár tanulmányi gondról legyen szó" - magyarázza Gál Zsuzsanna.

A pályakezdő tanárok sem felkészültebbek, a tanárképzés ugyanis még mindig nem nyújt gyakorlati tudást - a tanárjelöltek ugyan minimum egy félévig tanulnak a hátrányos helyzetű diákokat érintő jogi szabályokról, intézménytípusokról, az integráció alapelveiről, illetve az ún. differenciált (vagyis az eltérő tudásszinthez igazodó) oktatási módszerekről, a félév végén csak elméleti tudásukról kell számot adniuk. A kötelező gyakorlótanítást pedig már elitiskolákban végzik, ahova - rendszerint - nem jutnak be roma gyerekek. „Nem kapunk gyakorlati oktatást, az öt év alatt egyszer sem találkozunk roma diákkal" - mondja Kolosits Anita, ötödéves egyetemista. „Azt még csak-csak megtanuljuk, hogy milyen tanítási módszerekkel lehet enyhíteni a tudásbeli különbségeket, de semmiféle konfliktushelyzetre nem vagyunk felkészítve" - magyarázza.

 

Drámai mértékű az iskolai szegregáció

Az integrált nevelés hatékony, de nehéz megvalósítani  

 

Sokba kerül az iskolai lemaradás

A PISA-felmérések szerint a magyarországi általános iskolák így nemhogy csökkentenék, hanem még tovább mélyítik az öröklött társadalmi egyenlőtlenségeket, hátrányokat. Márpedig a roma, sokszor gyengébb oktatásban részt vevő diákok nagy valószínűséggel nem tudják majd elvégezni a középiskolát, szakiskolát - előbb-utóbb a munkanélküliek számát gyarapítják majd. A több munkanélküli pedig több kiadást jelent az állam számára. 

 

Kézdi Gábor és Surányi Éva kétéves - 2005 és 2007 között végzett - kutatása négyezer diákon vizsgálta, milyen hatással van az integrált oktatás a tanulmányi teljesítményre. Az eredmény biztató volt: az együttnevelés javította a romák iskolai teljesítményét, nem rontotta a nem romákét, ráadásul az alkalmazott modern pedagógiai módszerek javították a tanulók önértékelését, egymás iránti toleranciáját.

 

Hódmezővásárhely, Kiskunmajsa: a pozitív példák

 

Pozitív példák is akadnak az országban, ahol már sikerült megvalósítani az integrációt. Hódmezővásárhelyen az önkormányzat úgy döntött, megszünteti a korábbi „cigányiskolát", és a diákokat egyenlő arányban helyezte el a többi önkormányzati iskolában - sőt a halmozottan hátrányos helyzetű diákokat ezentúl minden intézmény köteles felvenni, akár a körzetébe tartozik, akár nem. Kiskunmajsán összevontak két iskolát, így szüntették meg a korábbi elkülönítést.

 

Szegeden is hasonló eszközökkel oldották meg, hogy a roma diákok a jobb iskolákba is járhassanak: bezárták az alacsony színvonalú oktatást biztosító Móra Ferenc Általános Iskolát, majd a meglévő százhúsz tanulót más szegedi intézményekbe íratták be. A „szegedi modellt" néhány nappal ezelőttig a szegregáció elleni harc legjobb példájaként emlegették: azóta azonban nyilvánosságra kerültek a szegedi cigány származású diákok beilleszkedését segítő mentortanárok fórumbejegyzései, amelyekben a roma tanulókat ork, cigó és féreg jelzőkkel gyalázták.

 

C-PRESS - Origo

 

 

 

 

AUTOBUS.HU

AUTOBUS.HU

Magic Team Kft hirdetései

magicteam.jpg

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész

almoskonyv_250px.jpg
 

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Értéktér - Infovideó

Get Flash to see this player.

 

 

Témajavaslata van?
Küldje el nekünk!

Tovább

Riportot rendelne?
Kattintson a részletekért!

Tovább

Szívesen lenne riporter?
Velünk kipróbálhatja magát!

Tovább

 

Pannónia Biztosító

Horoszkóp

Harmonet horoszkópok
Mindenkinek akinek lelke van
  • Heti vagyonhoroszkóp 2020.szeptember 30-tól október 6-ig
    Vagyoni helyzetre, lehetőségekre vonatkozó horoszkóp.
  • Szerdai HarmoNet horoszkóp 2020-09-30
    Ma kitör rajtunk az álmodozó kedv. Romantikus hangulatunk arra ösztönöz, hogy kimutassuk az érzelmeinket kedvesünk felé. Ma van az érzelmes szerelmi vallomások ideje. Ma a lábunkra kell jobban vigyáznunk, jobban tesszük, ha kényelmesebb lábbelit veszünk fel. Jó ötlet a talpmasszázs is, ami egész szervezetünket remekül felfrissítheti. Jót tesznek a frissítő lábfürdők is, használjuk az élénkítő citromos, vagy narancsos fürdősót.
  • Heti általános horoszkóp 2020.szeptember 29-től október 5-ig
    Heti általános horoszkóp a 12 csillagjegyre és általános jellemzők.
  • Keddi HarmoNet horoszkóp 2020-09-29
    Ma nem tudunk figyelni a munkánkra, sokszor elkalandoznak a gondolataink. Ábrándozunk, szerelmes hangulatban lehetünk. Hívjuk fel kedvesünket napközben, vagy barátainkkal is felvehetjük a kapcsolatot. Ma értékes tápanyagokat fogyaszthatunk, ilyen a spenót. Ezt nemcsak a megszokott módon, hanem akár palacsintával is fogyaszthatjuk. A káposztafélék is sorra kerülhetnek, amelyek szintén nagyon gazdagok ásványi anyagokban.
  • Heti munkahoroszkóp 2020.szeptember 28-tól október 4-ig
    Beosztottak, főnökök, munkaalkalmassági tippek a 12 csillagjegyben.
 

Bulvár hírek

Összeálltak Váradiék

2017. October 12.

article thumbnailTöbb mint négy év kihagyás után, néhány hete újra összeállt a Váradi Roma Café. Egyik legnagyobb slágerük klipjében gyermekek szerepeltek. Azóta sok idő telt el, a szereplők felcseperedtek, egyikük már...
Teljes cikk

Sport hírek

Magyarország felkészült a nyári sportesemények biztosítására

2017. July 05.

article thumbnailMintegy másfél éves munkával mostanra felkészültek a hazai szervek az idei nyár három nagy hazai sporteseményének biztosítására - mondta Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára...
Teljes cikk