|
|
| Zsigó Jenő: A hamis próféta |
| 2008-08-25 08:12 | |
Néha úgy érzem, nincs minden rendben a különböző díjak, elismerések
odaítélésekor. Néhány éve például Fátyol Tivadar koreográfusként kapott
magasrangú kitüntetést. Átvette, majd felháborodott: a hülyék még azt sem
tudják, hogy ő nem koreográfus.Az is előfordul, hogy tömeggyilkosok, népirtók, terroristák, a nagybetűs BÉKE ellenségei kapnak békedíjakat.
Valamikor 1994-ben felhívott Bíró András, hogy mit szólnék, ha Horváth Aladárt felterjesztené alternatív Nobel-békedíjra. Biztosítottam a legteljesebb egyetértésemről, majd megdöbbenve tapasztaltam, hogy Bíró az Autonómia Alapítványt javasolta. A díjat az alapítvány meg is kapta. S mivel Bíró a saját munkája elismerésének tekintette a kitüntetést, a nyilvánosság előtt csak a saját neve jelent meg díjazottként.
Így vált Bíró András a magyarországi cigányok örökre felkent védelmezőjévé, ország-világ előtt a sosem látott béke megteremtőjévé. Ettől kezdve nem érdekelt már senkit, hogy valójában mit is tesz ez az ember a cigányokért, vagy éppen a cigányok ellen. Hitelesítve lett. Mint aki csak jót akarhat. Felkent személy, helytartó, tevékenységéhez a gyanú árnyéka sem férhet. Ennek biztos tudatában Bíró munkához is látott.
Az Autonómia Alapítvány elnökeként feltételül szabta a roma megélhetési pályázók számára, hogy szakítsanak meg minden kapcsolatot a politizáló cigány szervezetekkel. Az egymásra figyelő, szolidaritást vállaló és építő, a személyes és közvetlen szervezeti érdekein messze túltekintő, társadalmi összefüggésekben és kihatásokban gondolkodó, közös sorstudatot kialakító, szervezettséget kiépítő, pacifista és humanista cigány szervezetekkel, elsősorban a Roma Parlamenttel.
A krumpliültetési, malactenyésztési típusú, az éhséglázadást és a migrációt is megelőzni kívánó beavatkozás célja volt még a roma értelmiség leválasztása a cigányságról, továbbá a rendkívül dinamikusan megindult önszerveződés szétverése, a roma demokratizálódási folyamat megállítása. A pártok és a kormányok által kiválasztott kápó típusú képződményeket támogatta az Autonómia Alapítvány nyugati források több millió dollárjából. Társadalmi méretű beavatkozás volt ez, az ekkor már tömegében munkanélküli cigányok deaktiválására irányult a közösségi együttműködésből, mindezt rövid lefutású, egy tál lencsés lebonyolításban. Bíró kitűnő manipulátor. A radikálisnak nevezett modern célkitűzéseket megfogalmazó roma értelmiséget a nemzetközi mecénások, alapítványok előtt szisztematikusan bolsevikoknak állította be.
Természetszerűleg nem lehetnek mások, érvelt, ha egy bolsevik államban születtek és érték el a felnőtt kort. Az adományozók elhalmozták Bírót pénzzel, nála nem számított, hogy sztálinista országban nőtt fel, lelkes sajtómunkásaként a kommunista rendszernek. Minderről -- némileg ártatlanul -- így beszél az ÉS 2005. március 29-i számában a Rádai Eszter készítette interjúban1: "a roma elit nem azon fáradozik, hogy a roma polgárjogi öntudat, szervezettség, képesség, tehetség, lehetőség nőjön, hanem hogy a kormány jóindulatát megnyerje".
Egyes roma vezetők körében én sosem voltam népszerű. Nyilván azért nem, mert sok pénz fölött rendelkeztem, és másképp szerettem volna használni, mint ahogy ők szerették volna. Mert más volt az elképzelésem." Ez igaz, és az is, hogy az elképzeléseit megvalósította. Ez az egyik oka a mai helyzetnek. Bírónak triumfálnia kellene az eredeti szándékait tekintve, és nem siránkozást tetetve a romákra kenni a saját bűneit, ami vélhetően neki dicsőséges teljesítmény.
Bíró András tíz évvel a hazai
cigánygurui elismerés átvétele után az általa elvégzett tisztátalan munkát
nyíltan és gátlástalanul a roma elit nyakába varrja, meglehetősen
visszataszító módon (ÉS 2005. március 29.). A rendszerváltozás utáni években
a nacionalista politikai erők civil nemzetközi szövetségeseként lépett fel,
rendkívül eredményesen. Miközben például a nyilvánosság előtt a munkahely,
az állandó foglalkoztatás fontosságáról nyilatkozik, mi nem felejtjük el,
hogy tagja volt a Kanadába kiküldött kormánydelegációnak, többek között
Farkas Flóriánnal együtt. Arról nyilatkoztak a precedens értékű perben,
éri-e hátrányos faji
Ugye ott eskü alatt
vallanak a tanúk?
Szerkesztőségi írása az Amaro Drom 2008. augusztusi
számából
C-PRESS -
Amaro Drom
Találatok: 4694 Hozzászólások (4)
![]()
Nagyon jó és lényegre törő volt.
Az álltalam gondolt hypotézis megvalósulása ,nem más ez! Egy jól összerakott, több évtizdes vagy százados terv része. Igen sokan sejtik ezt,de szinte hihetettlen (cionizmus) 1
2008, August 26 07:45
Bizony így van ez! Már nagyon hosszú idedeje mondom, hirdetem, hogy az árulók köztünk vannak. Egy tál lencse, egy parlamenti székecske, vagy egy zsírosabb beosztás, ahol nem kell semilyen ismeret, csak ismeretség!!!! Így történt: Karácsony szenteste előtti napon leszállt a három repülő Kanadából. Síró.rivó emberek, akiknek sem szállás, sem fedél nem volt a fejük felett... Két napi kemény munka után tudtuk a családokat elhelyezni, barátoknál, ismerősöknél, menhelyeken... Remélem, azok az Angyalföldiek- akik akkor "jöttek haza" erre a napra még emlékeznek!!! És a Judások?!!!
2
2008, August 26 10:59
Azért-e, mert az ÉS-ben jelent meg, azért-e ,mert Bíró András "szent tehén" a magyar újságírók szemében, de túlreagáljuk, amiket összehord az interjúban. Kezeljük annak, ami: egy szenilis,csalódott,önmagát túlértékelő öreg ember zavaros hablatyolásának. Jól mondja Zsigó Jenő: ez maga az elmebaj. Ennyi.
3
2008, August 26 17:29
szerintem nem "csak" "AZÉRT" mert az ÉS-ben jelent meg stb..
elmebajra gondolni,és úgy kezelni meg kb annyit segít mint az oroszoknak 45-előtt a figyelmeztetés hogy a németek mozgósítanak:)) szóval lehet hogy szeretné az ember elbagatelizálni de.. nem lehet(ne) Marha nagy a baj,és az egyik legnagyobb probléma az hogy a hozzá hasonló ideológiájú emberkék határozzák meg hogy mi legyen,vagy mi ne legyen,mindezt közpénzen , egyetértésben,a demokrácia xénisze alatt,ó zárják a géptermet,menni kell:)))) 4
2008, September 05 12:03
Szóljon hozzá Ön is!
Kérjük, hogy jelentkezzen be, ha hozzá kíván szólni. Ha még nincs fiókja, akkor regisztráljon!
|
















Néha úgy érzem, nincs minden rendben a különböző díjak, elismerések
odaítélésekor. Néhány éve például Fátyol Tivadar koreográfusként kapott
magasrangú kitüntetést. Átvette, majd felháborodott: a hülyék még azt sem
tudják, hogy ő nem koreográfus.











