Üdvözöljük a C-PRESS weboldalán! *** Magyarország és az Európai Unió a cigányokkal együtt egységes, értékes egész! *** O Ungriko Them thaj e Evroputni Unia e rromença kethane si ando jekhipo, thaj e rromença si barvali thaj intrego! *** A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás alkotmányos jog! *** A magyarországi cigányoknak is! *** C-PRESS *** Le manusa slobodes te den duma thaj slobodes te phenen so gindinen konstituto hakaj phenel avri! *** Vi le Rromenqe ando Ungriko Them! *** C-PRESS
C-Press
Eltüntették Farkas Flórián elnöki keretét *** Politikai nyomás alatt *** Vádat emeltek a Betyársereg roma családot fenyegető tagjai ellen *** NOVÁK KATALIN: HÁROM INTÉZKEDÉSSEL SEGÍTI A KORMÁNY JÖVŐRE A NAGYCSALÁDOSOKAT *** A gyerekek egy év jóságot, az anyukák két hét türelmet kaptak a csomag mellé a roma önkormányzat kar *** Rostás Winnetou, így cigányozott a jobbikos képviselő *** Drá­mai ti­tokra de­rült fény a 100 Tagú Ci­gány­ze­ne­kar múlt­já­ból *** Jogtalanul vegzálta a cigányokat az önkormányzat *** LMP: Kiállunk a Fálun Gong követői mellett *** Vádat emeltek az EU-pénzből házat építő polgármester ellen *** Rémhírterjesztés miatt a Jobbik feljelenti a nemzeti konzultáció hangadóit *** Már Bristolban is gecizik Orbánt *** A zsi­dó­tör­vé­nyek vissza­ál­lí­tá­sát kö­ve­teli a Job­bik ve­zető po­li­ti­kusa. Vona ma­gá­hoz *** Kihátrálás? - Fidesz: nincs bajunk Soros Györggyel *** Lemondathatják a Jobbik nyugdíjas tagozatának egyik vezetőjét rasszista megjegyzései miatt *** Farkas Flórián megszólalt, és nem szakadt rá a plafon *** Buszoztatott tömeggel mutatná meg erejét Farkas Flórián *** Csalók hitegettek kárpótlással idős embereket *** Tényleg 500 forint belépőjegyet kérnek a cigányoktól egy játszótéren? *** Összeálltak Váradiék ***
Advertisement
fbconnect_user6.jpg
donatehu2.png

Európai Roma Liga

euromaliga.jpg

GYEA

gyea.jpg

Economic Forum

forum_137.jpg

Partnereink

Webriport

Advertisement

Roma Tájház

tajhaz_137.jpg

Kethano Drom


kethanodromlogo.jpg

Hírszolgáltatás

feed image

Erőszaktilalom és "társadalmi stressz"
2008-08-22 09:30
Betűméret:   Kicsi: Betűméret csökkentése  Nagy: Betűméret növelése
Erőszaktilalom és "társadalmi stressz"Ebben az írásban arra a kérdésre keresem a választ, hogy az erőszak alkalmazása, illetve az azzal való fenyegetés mennyiben jelenti korlátját a jogok hierarciájában kitüntetett helyet elfoglaló, úgynevezett kommunikációs jogok, a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadsága gyakorlásának.

 

 

 

Méghozzá olyan feszült társadalmi helyzetben, amely 2006 nyara óta Magyarországon uralkodik, amelyben antidemokratikus erők gyűléseken, egyesülések alapításával és általában a véleménynyilvánítás különböző formáin keresztül nyíltan az alkotmányos demokrácia értékeinek és végső soron a demokratikus jogállam aláásására törekszenek.

 

Napjainkban, a terrorizmus világszerte jelentkező veszélyei közepette, a demokratikus államberendezkedést veszélyeztető, ehhez hasonló szituációt nevezi az amerikai alkotmányjogász, Michel Rosenfeld a "feszültség időszakának" ("times of stress"), amelyet a társadalom normális és válság-állapota közötti helyzetként ír le.

 

2002-ben, a demokratikus választási eredmények elleni hídfoglaló demonstrációval kezdődött az a folyamat, ami azután az úgynevezett őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő 2006. augusztus közepi, erőszakba torkolló tüntetésekkel állandósult, amelyben szélsőséges csoportok a parlamenti ellenzék támogatása mellett a demokratikusan megválasztott kormány parlamenten és helyenként alkotmányon kívüli eszközökkel történő eltávolítását és részben egy új, pontosan nem körvonalazható alkotmányos rend bevezetését szorgalmazzák. Ezek, a javarészt jogilag is megszervezett csoportok - mint amilyen a 2007 augusztusában (árpádsávos) zászlót bontott Magyar Gárda - gyűléseiken és egyéb véleménynyilvánításaik során az erőszakkal való nyílt fenyegetéstől sem riadnak vissza.

 

Ez a helyzet a rendszerváltás óta minden eddiginél látványosabban vetette fel a kérdést: mennyire képes az 1989/90-ben kialakított, és azóta stabilnak tűnő magyar alkotmányos rendszer megvédeni magát a parlamentarizmus kereteit feszegető utcai-érzelmi politizálással szemben. A Karl Loewenstein nyomán militáns demokráciának nevezett felfogás a weimari köztársaság kudarca óta minden jogállamban arra keresi a választ, hogy az alkotmányos intézmények racionalitása mely demokráciavédő politikai és jogi eszközök segítségével képes gátat vetni a szélsőséges politikai mozgalmak érzületi politizálásának. A Horthy-rendszer törvényei például lehetővé tették ugyan a rendszert veszélyeztető erők elleni fellépést, beleértve Szálasi bebörtönzésének lehetőségét, a könnyen kihirdethető statáriumot, a nyilas hatalomátvételt - döntő módon persze az ország német megszállása miatt - mégsem sikerült elkerülni. Az alkotmány ellenségei ellen fellépő önvédő jogállam lehetőségeinek szokásos eszközei közé tartozik a gyűlölködő beszéd és az alkotmánnyal szemben ellenséges gyülekezés szabadságának korlátozása, valamint az alkotmányos rendszert veszélyeztető egyesületek, pártok betiltása.

 

A gyűlöletbeszéd határai

 

A rendszerváltás óta soha nem volt ennyi rasszista és homofób gyűlölettel teli beszéd a hazai közéletben. És az ügyészségek, bíróságok sohasem tűntek ennyire tétlennek és/vagy tehetetlennek. A törvényhozó a büntetőjogi szabályozás szigorításával igyekezett segíteni a helyzeten. De - amint az Alkotmánybíróság 2008. július elejei döntéséből kiderült - a kísérlet nem állta ki az alkotmányosság próbáját. Az Ab eddigi gyakorlatának és a módosítás valóban komoly technikai hibáinak ismeretében ez nem is volt meglepő. Ami viszont újdonság, hogy néhány alkotmánybírói véleményben már megjelentek a gyűlöletbeszéd korlátozhatatlanságával kapcsolatos kételyek.

 

A büntető törvénykönyv Bárándy Gergely szocialista képviselő által 2007-ben kezdeményezett legfrissebb gyalázkodási típusú tényállásának alkotmányosságában maga a kormány sem bízott, és abból csak az ülésterem szavazáskor szerencsés összetétele miatt lehetett egyáltalán törvény. Alkotmányjogi szempontból a többségi döntésnek a leköszönő Kukorelli István által megfogalmazott indokolása sok új érvvel nem szolgál. Nóvumot inkább a Kovács Péter és Lévay Miklós által írott párhuzamos, illetve a Kiss László jegyezte különvélemény jelent. Más-más indokolással, illetve radikalizmussal, de mindhárman azt vetik fel, hogy eljött az idő a több mint másfél évtizedes gyakorlat felülvizsgálatára. Kiss László egészen annak megállapításáig megy el, hogy a felülvizsgálat akár a törvény alkotmányosságának kimondását is eredményezhette volna. Kisshez hasonlóan Lévay is azzal érvel, hogy az első határozat meghozatala óta sok idő telt el, és a közbeszéd, a közállapotok, a társadalom toleranciaszintje nem az Ab feltételezéseinek megfelelően alakult. Emellett Lévay helyesen mutat rá, hogy az Ab-nek a tartalomsemleges korlátozás elvét képviselő gyakorlata törést szenvedett akkor, amikor a testület 2000-ben alkotmányosnak ítélte a nemzeti jelképek megsértésének, illetve az önkényuralmi jelképek használatának nyilvánvalóan tartalmi alapú büntetőjogi szankcionálását. Kovács alkotmánybíró - miközben maga is hangsúlyozza a gyakorlatnak ezt a megbicsaklását - alapvetően azzal érvel, hogy még ha a magyar alkotmány értelmezésével nem is lehet eljutni a gyűlöletbeszéd korlátozásáig, több nemzetközi szerződés - elsőként is a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló 1965. évi ENSZ-egyezmény - mégis erre kötelezné Magyarországot. Kiss László pedig ezzel összefüggésben az Európai Unió már több mint öt éve tervezett, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni büntetőjogi fellépésről szóló kerethatározatára hívja fel a figyelmet, amelynek végrehajtására az elfogadást követően majd' két év áll a tagállamok rendelkezésére.

 

Elfogadása esetén talán ez a kerethatározat kínálhat egyfajta kibúvót egy más összetételű Alkotmánybíróságnak, hogy immáron többségbe kerüljenek azok, akik az eddigi gyakorlat felülvizsgálata mellett foglalnak állást. Hasonlóan ahhoz, ahogy a Sólyom-bíróság 1993-ban végül is a nemzetközi jogi kötelezettségek alapján elfogadta az egy évvel korábban, a Zétényi-Takács-törvény alkotmányellenességének megállapításakor még mereven elutasított visszamenőleges igazságszolgáltatásnak egy bizonyos megoldását, a bírák, miközben fenntartják a magyar alkotmány értelmezésével kapcsolatos eddigi álláspontjukat, most is engedhetnének a nemzetközi jognak.

 

Békés gyülekezés - korlátokkal

 

A magyarországi rendszerváltozás folyamatában fontos szerep jutott a gyülekezési jog új felfogásának és gyakorlatának. A tüntetéshez való jogot 1989 januárjától már a jogállami követelményeknek megfelelő törvény biztosította Magyarországon, és ez érvényesült is a gyakorlatban. A törvény kimondta: a békés gyülekezés joga mindenkit megillető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. A végóráit élő pártállam már nem volt képes arra, hogy rendőri eszközökkel szűrje meg és adminisztratív eszközökkel akadályozza meg a neki politikai okokból nem tetsző demonstrációkat. A gyülekezési törvény pontosan meghatározta a tüntetések megszervezésének a feltételeit. A rendőrségnek immár csak a törvényben meghatározott esetekben volt lehetősége a gyülekezés betiltására, illetve annak feloszlatására. A betiltott demonstráció szervezői pedig bírósághoz fordulhattak jogorvoslat végett. A rendőrség tevékenységeit a tüntetésekkel kapcsolatban és a tömegoszlatást illetően a később megszületett rendőrségi törvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási szabályok rögzítették. Az új törvény jelentősen korlátozta a lőfegyver alkalmazásának a jogát. Megszületett a rendőrségi tevékenység polgári demokráciákban szokásos ellenőrzésének a fórumrendszere: a sajtó, a parlamenti és az azon kívüli fórumokon az állampolgári ellenőrzés. Vagyis a törvények kivételes esetekre korlátozták a gyülekezőkkel, tüntetőkkel szembeni rendőri erőszak-alkalmazást, ugyanakkor ez a lehetőség a gyülekezési jog megkövetelt békés jellegéből eredően értelemszerűen az állami szervek monopóliuma maradt.

 

A 2006. őszi történések alkotmányjogi aspektusai sorában azért érdemes külön is megvizsgálni a gyülekezési joggal kapcsolatosakat, hiszen a budapesti gyűlések-tüntetések a jogalkalmazó szervek számára szinte megoldhatatlan feladatot jelentettek. A nehézségek okairól többféle magyarázat született. Az egyik szerint a gyülekezés alkotmányos joga olyan magasan áll az alkotmányos jogok hierarchiájában, hogy szinte lehetetlen a korlátozása más jogok vagy érdekek védelmére hivatkozva. A másik, az előbbivel összefüggő érvelés értelmében a gyülekezési jognak 1989 eleje óta szinte alig módosult törvényi szabályai - részben éppen a rendszerváltásban játszott szerepük miatt is - eleve túlságosan liberálisak voltak, mára indokolt lenne szigorításuk.

 

A szeptember közepe után a Kossuth téri permanens "forradalmi" tüntetésen kialakult helyzetből sokan - köztük a kormány is - arra következtettek, hogy a törvény túlságosan megengedő, azt szigorítani szükséges. Más jogállamok gyülekezési szabályozásának áttekintése alapján kétségtelenül megállapítható, hogy a magyar törvény - megítélésem szerint helyesen - nem él a másutt, köztük az Emberi jogok európai egyezménye által is alkalmazott generálklauzulákkal, mint a közrend, közbiztonság, közegészség, amelyek alapjai lehetnek a gyűlések előzetes tiltásának és feloszlatásának egyaránt. Abban a tekintetben, hogy a gyűlést megelőzően mennyi idővel kell bejelentést tenni, a magyar szabályozás a háromnapos szabállyal szintén a megengedőbbek közé tartozik, hiszen például Angliában hat, Észtországban hét nap az előírás, bár az is igaz, hogy - Finnország esetében - létezik hatórás szabály is.

 

De vajon valóban a törvény hibája-e, hogy a magyar rendőrség és más hatóság képtelen volt megbirkózni azzal a közegészségügyi, köztisztasági problémával, amit a Kossuth téren egy hónapon keresztül állomásozó és ott mindenféle szükségletét is végző tüntetők jelentettek, és komoly nehézségeket okozott számára a félszáz magas rangú külföldi és magyar állami vezető részvételével rendezendő október 23-i nemzeti ünnep lebonyolítása ugyanott és a város más részein.

 

Nézzük először a végtelenített tüntetés kérdését. A törvény ugyan - ellentétben például a francia és az orosz szabályozással, amelyek az este 11 órás befejezési kötelezettséggel egy napra korlátozzák a gyűlések időtartamát - valóban nem szól a bejelentett gyűlések lehetséges időtartamáról, de az elmúlt tizenhét évben bejelentők és jogalkalmazók egyaránt a józan ész alapján értelmezték a szabályozást, vagyis úgy, mint ami általában egy gyűlés megtartására, vagyis maximálisan egyetlen napra szól, hiszen éppen ettől ad hoc formája a közösségi kommunikációnak a gyülekezés, szemben egy közterület hosszabb időre történő lefoglalására vonatkozó engedélykéréssel vagy akár a tartósabb célokat szolgáló egyesületalakítással. Ez azt jelenti, hogy a rendőrség a Kossuth tériek több hétre szóló bejelentésének tudomásulvételekor hivatkozhatott volna a törvénynek arra a rendelkezésére, miszerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Hiszen a több hetes happening és annak következményei (bűz, szemét, járványveszély, közlekedési nehézségek) nyilvánvalóan sértik a környék lakóinak és a teret használni kívánó más polgároknak a jogait.

 

A gyülekezési törvény másik létező, de nem érvényesített korlátja szerint a rendezvény megtartása nem veszélyeztetheti a népképviseleti szervek (ez esetben az Országgyűlés) zavartalan működését. Vajon a bizalmi szavazás időpontjában a téren tartott kormányellenes demonstráció résztvevői nem valósították-e meg ezt a veszélyeztetést? És itt most nem említem azt a számos hatósági előírást - az építmények engedély nélküli felállításától az engedély nélküli árusításig -, amelyeket a tüntetők nem tartottak be, és amit az illetékes hatóságok szinte egyáltalán nem kértek számon, ami a hatóságok közötti szükséges koordináció hiányára is utal. A rendőrség - nyilván a politikai konfliktusoktól félve - jogilag indokolhatatlan engedékenységében odáig ment, hogy az önkormányzati választás kampánycsendjének időszakában is tolerálta a kulturálissá átlényegült, de a választók befolyásolására nyilvánvalóan alkalmas rendezvényt.

 

Mint tudjuk, a rendőrség végül is október 23-án hajnalban a törvénynek azon rendelkezése alapján ürítette ki a teret, amely kötelezővé teszi számára a rendezvény feloszlatását, ha a résztvevők felfegyverkezve jelennek meg. Márpedig a rendőrök "az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközöket" találtak a tüntetők sátraiban. Vagyis, a gyülekezési törvény és más jogszabályok mai formájukban is több mint elégséges alapot szolgáltathattak volna e folyamatos tüntetés jogsértő mozzanataival szembeni fellépésre.

 

A 2006-2007-es kormányellenes gyűlések, tüntetések tapasztalatai mellé jönnek a 2008. július 5-i meleg büszkeség napi felvonuláséi, mindenekelőtt az ellentüntetők által alkalmazott erőszak és megfélemlítés.

 

Ha mindezen tapasztalatok érvényesítéséhez egyáltalán szükséges a törvény módosítása, akkor annak indoka valóban csak a jogalkalmazók számára egyértelműbb megfogalmazás, illetve a gyülekezők jogainak védelme lehet. Az előbbi célt szolgálhatná, ha a törvény kifejezetten előírná, hogy egy rendezvény kezdete és befejezése közötti időtartam legfeljebb egy nap lehet. A Fővárosi Önkormányzatnak az események nyomán elfogadott megengedhetetlenül korlátozó szabályozásával szemben a törvény ugyancsak kifejezett előírással világossá tehetné azt, ami a jelenlegi szabályozásból is következik, hogy tudniillik a gyűlés szervezőjének nem szükséges külön hatósági engedélyt vagy a közterület tulajdonosától külön hozzájárulást beszereznie a rendezvény helyszínének használatához, illetve a rendezvény megtartásához szükséges ideiglenes színpad felállításához és a hangosítási vagy kivetítési célú berendezések elhelyezéséhez. Az esetleges törvénymódosítást ugyanakkor fel kellene használni arra, hogy a gyülekezni, tüntetni szándékozók részére lehetőség nyíljon eseményekre történő, jelenleginél gyorsabb reagálásra. Ennek megoldása lehetne az úgynevezett spontán gyűlések intézményesítése.

 

Erre egyébként azóta az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2007 júliusában, az úgynevezett Bukta-ügyben hozott határozata kötelezi is az Országgyűlést. A döntés kimondta, hogy a magyar állam egy be nem jelentett spontán gyülekezés feloszlatásával megsértette az Emberi jogok európai egyezményét. A bejelentés az adott esetben azért maradt el, mert az akkori miniszterelnök csak előző nap jelentette be részvételét Románia nemzeti ünnepének budapesti rendezvényén, így az az ellen tiltakozni szándékozók - ha kivárták volna a törvényben előírt három napot - nem tudtak volna a helyszínen véleményt nyilvánítani. Ezt a kötelezést erősítette meg 2008-ban a magyar Alkotmánybíróság határozata, azzal, hogy alkotmányos követelményként fogalmazta meg a be nem jelentett békés, spontán gyűlés feloszlatásának tilalmát.

 

Egyesülési jog: feloszlatás mint ultima ratio?

 

A militáns demokrácia talán legszigorúbb fegyvere, a szervezetbetiltás Magyarországon a 2007 nyarán a nyilvánosság elé lépett Magyar Gárdával kapcsolatban merült fel. Az egyesületként bejegyzett szervezet egyenruhás tagjai megalakulásuk óta katonai rendben, fegyvernek minősülő eszközöket használva, rendszeresen tartanak félelemkeltésre alkalmas rendezvényeket országszerte részben a roma, részben a zsidó, illetve a meleg kisebbség megfélemlítésére. Ezért e sorok írásakor is folyamatban van az a per, amelyet az ügyészség kezdeményezett az egyesület feloszlatása érdekében. Egyébként a per első tárgyalási napján azzal, hogy a gárda tagjai maguk döntötték el, ki léphet be a tárgyalóterembe, a szervezet kéretlenül is bizonyította, hogy egész tevékenysége az erőszakot egyedül alkalmazni jogosult közhatalom látszatát igyekszik kelteni.

 

Az egyesülési törvény által lehetővé tett feloszlatást megalapozza az alkotmány 63. § (2) bekezdésében foglalt, az egyesülési szabadság elve alól kivételt jelentő rendelkezés, amely a politikai célt szolgáló fegyveres szervezetek tilalmát tartalmazza, és ami a Munkásőrségnek mint a kommunista párt fegyveres testületének az 1989-es egyesülési törvény megalkotásával egyidejűleg elhatározott felszámolásával függött össze. Annak eldöntésénél, hogy mi minősül fegyveres szervezetnek, irányadó lehet az az alkotmánybírósági gyakorlat, amely szerint, ha a jogrendszer egyik eleme már tartalmaz egy adott fogalomra vonatkozó meghatározást, akkor az - eltérő rendelkezés hiányában - más jogszabályok alkalmazása során is érvényesül. A Btk. és a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény szerint fegyverrel felszerelt, aki lőfegyvert, robbanóanyagot birtokol, vagy azok utánzatával fenyeget, felfegyverkezett, aki az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tart magánál. Vagyis nem az eszköz jellege a döntő, hanem hogy azt "erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében" tartják, és hogy alkalmas a fenyegetés beváltására. Az egyesülési szabadság ugyanis erőszakos cselekmények végzésére senkit nem jogosít.

 

Az alkotmányos tilalmak körében fontos megjegyezni, hogy az alkotmánnyal való összhang követelménye a hatalom erőszakos megszerzésére, gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására törekvő szervezetek tilalmát jelenti, és nem követel meg az alkotmánynak való teljes megfelelést, sőt az alkotmány nem erőszakos megváltoztatására való törekvés nem betiltási ok. Az alkotmány tehát politikai célt szolgáló szervezetet említ, ami azt jelenti, hogy az egyesülési jog alapján a fegyvert engedéllyel használó magánszemélyek létrehozhatnak nem politikai célú társadalmi szervezetet, például vadásztársaságot vagy sportlövő-egyesületet. Az alaptörvény ugyanis nem a fegyvert engedéllyel tartók közösségbe tömörülését akarta kizárni, hanem azt, hogy egy ilyen fegyveres szerveződés politikai változást erőszakkal próbáljon elérni. Ez nem zárja ki, hogy az állam bizonyos, jól körülhatárolt szűk körben átengedje egyes közfeladatok ellátását, de erőszak alkalmazására magánszemélynek és magánszervezeteknek nem adhat felhatalmazást. Az egyesülési jog alapján létrejött polgárőrség például törvény alapján közreműködik közfeladatok ellátásában, így egyebek között a közrend és közbiztonság fenntartásában. A polgárőröknek azonban nincs hatósági jogkörük, nem alkalmazhatnak kényszerítő eszközt, és nem viselhetnek lőfegyvert.

 

A szervezetfeloszlatás mint a militáns demokrácia végső eszközének lehetősége tehát részben az alkotmány és a törvény tilalmi szabályainak (hatalom erőszakos megszerzése, bűncselekmény elkövetése, vagy erre történő felhívás, illetve mások jogainak sérelme) megsértése esetére, részben a párizsi békeszerződésből származó, és az Alkotmánybíróság által alkotmányosságában megerősített fasiszta szervezet-tilalom érvényesítésére vonatkozik.

 

A három vizsgált kommunikációs jog érvényesülése kapcsán összefoglalva megállapíthatjuk, hogy erőszakos cselekmények elkövetésére és annak közvetlen veszélye előidézésére sem a vélemény-, sem a gyülekezési, sem pedig az egyesülési szabadság sem nyújt védelmet. Az erőszak feletti rendelkezés ugyanis az állam - természetesen ugyancsak korlátozott - monopóliuma.

 

C-PRESS - es.hu - Halmai Gábor

 

 

 

 

AUTOBUS.HU

AUTOBUS.HU

Magic Team Kft hirdetései

magicteam.jpg

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész

almoskonyv_250px.jpg
 

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Értéktér - Infovideó

Get Flash to see this player.

 

 

Témajavaslata van?
Küldje el nekünk!

Tovább

Riportot rendelne?
Kattintson a részletekért!

Tovább

Szívesen lenne riporter?
Velünk kipróbálhatja magát!

Tovább

 

Pannónia Biztosító

Horoszkóp

Harmonet horoszkópok
Mindenkinek akinek lelke van
  • Szerdai HarmoNet horoszkóp 2020-07-08
    Ma érzékeny, befelé forduló hangulatban leszünk, - nincs kedvünk a nagy társasághoz. Inkább otthon maradnánk, és hódolnánk a kedvteléseinknek. Csendes elmélyült tevékenységekre kiváló a nap. Ma vigyázzunk jobban a lábainkra, érzékenyebbek lesznek, mint máskor. Ha nem feltétlenül szükséges, akkor ne erőltessük a lábainkat szoros, vagy túlságosan magas sarkú cipőkbe. A legjobb, ha azt a cipőnket vesszük fel, amelyik a legkényelmesebb.
  • Szerdai HarmoNet horoszkóp 2020-07-08
    Ma érzékeny, befelé forduló hangulatban leszünk, - nincs kedvünk a nagy társasághoz. Inkább otthon maradnánk, és hódolnánk a kedvteléseinknek. Csendes elmélyült tevékenységekre kiváló a nap. Ma vigyázzunk jobban a lábainkra, érzékenyebbek lesznek, mint máskor. Ha nem feltétlenül szükséges, akkor ne erőltessük a lábainkat szoros, vagy túlságosan magas sarkú cipőkbe. A legjobb, ha azt a cipőnket vesszük fel, amelyik a legkényelmesebb.
  • Vasárnapi HarmoNet horoszkóp 2020-06-21
    Mára tovatűnik a nehézkesség, lassúság. Felgyorsulunk, érdeklődésünk kitágul. Szívesen beszélgetünk, ismerünk meg új arcokat. Igaz, hogy kissé pletykássá válunk, ami nem tesz jót a munkakapcsolatainknak! Ma a reuma okoz panaszokat. Fájdalmas időszakokat jelent, így a nagyon megterhelő. A tünetek mérséklésére jó módszer, ha egy héten egyszer zöldségnapot tartunk, ami segíti a méreganyagok kiürülését a szervezetből. Segíthet a hagyományos fizikoterápiás kezelés.
  • Tanító pofonok - Így ne legyél ezotroll
    Ne aggódj, nem Makarenkó előtt akarok főt hajtani! Sallert sem ígérek senkinek, még annak sem aki egyébként megérdemelné, mert mi van, ha mégsem az a legjobb megoldás? A tanító pofon ugyanis létezik, de én nem helyeslem. Ettől ő még köszöni szépen jól van. Sőt, a sok ezónyálon csúszó spiricsiga még kiemelt figyelmével eteti is a pofonosztókat. Bocs, én nem állok be a sorba. Nem kérem a pofont és oda állok amellé, aki a pofont kapja. Elterjedt egy eléggé idealista, félre...
    image
  • Szombati HarmoNet horoszkóp 2020-06-20
    Ma érzékenyebbek leszünk a megszokottnál, ezért könnyebben megsértődünk. Vigyázzunk jobban egymás lelkére, mert a ma ejtett sebek nehezebben gyógyulnak. Ne ma provokáljunk veszekedéseket! Ma érzékenyebb a gyomor területe, ne végezzünk operációkat ezen a területen! A gyomorproblémák, emésztési problémák gyakran javulnak, ha néhány napig csak zöldségfélét fogyasztunk. A gyümölcskúrák nem túl jók, hiszen savasítanak.
 

Bulvár hírek

Összeálltak Váradiék

2017. October 12.

article thumbnailTöbb mint négy év kihagyás után, néhány hete újra összeállt a Váradi Roma Café. Egyik legnagyobb slágerük klipjében gyermekek szerepeltek. Azóta sok idő telt el, a szereplők felcseperedtek, egyikük már...
Teljes cikk

Pápai Joci megszólalt a cigányozós címlapról

2017. May 19.

article thumbnailEzt egy újság nem engedheti meg magának - mondta Pápai Joci arról, hogy a Ripost propagandalap az eurovíziós döntő előtt a címlapon azzal biztatta, Hajrá cigány!
Teljes cikk

További hírek

Sport hírek

Magyarország felkészült a nyári sportesemények biztosítására

2017. July 05.

article thumbnailMintegy másfél éves munkával mostanra felkészültek a hazai szervek az idei nyár három nagy hazai sporteseményének biztosítására - mondta Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára...
Teljes cikk

Szellő Imre nyerte a főmeccset a profi bokszgálán

2017. April 23.

article thumbnailSzellő Imre szerezte meg a Boksz Világszervezet (WBO) nemzetközi cirkálósúlyú bajnoki övét és a magyar bajnoki címet a székesfehérvári Magyar Ring Gálán, miután technikai KO-val győzött Tóth...
Teljes cikk

További hírek