Nem volt könnyű dolga a Roma Parlament, a kormány és az OCÖ külön-külön kidolgozott és a kompetenciák, hatáskörök és az irányító funkciók tekintetében igencsak eltérő koncepcióját képviselőknek eljutni az ámenig.

Hiba és sandaság persze van bőven. Nem sikerült érvényre juttatni a civil dominanciát a RIMB működésében és irányításában sem, elsősorban azért, mert az OCÖ-tagok, akik egyben elnökhelyettesek az országos önkormányzatban, ártatlanul állítják: ők civilek, és nem az egypárt rendszerűen működtetett OCÖ vezetői.

Az OCÖ változatlanul behabzsol minden funkciót, döntéshozói pozíciót, kezdve a legfontosabb operatív programok monitoring bizottságától a RIT és RIMB tagságig, mindenhol ugyanazok az emberek ülnek, minek következtében a helyzet változatlan. Nem véletlen, hogy a fejlesztéspolitika a romák vonatkozásában becsődölt. Erről szól az Európai Parlament január 31-ei határozata, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kutatóintézete által készített összegző, helyzetfeltáró tanulmány* , a TÁRKI kutatói elemzése** és a kormány kétéves beszámolója is, amelyet ez év márciusában tárgyalt a parlament, vagy említhetnénk dr. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman számtalan megállapítását, többek között a parlamenti képviselet és a regisztráció fontosságáról.

Mi köze mindehhez az OCÖ-nek és a hatalmi falánkságnak?

Hát az, hogy az EU, az ÁSZ, a TÁRKI ugyanazt állapítja meg, ellentétben az OCÖ-vel (talán emlékeznek az És a legnagyobb baj ez című múlt havi szerkesztőségi jegyzetünkre), hogy a romák besorolása a hátrányos helyzetűek közé növeli hátrányaikat, hogy szükséges és elengedhetetlen célzott források eljuttatása nevesítetten a romákhoz.

Ők most mind ugyanazt mondják, amit a Roma Parlament (RP) már évek óta mond.

Az OCÖ-t, néhány független értelmiségit és a jelek szerint a főkoordinátor Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) Roma Integrációs Főosztályát felülbírálja az Európai Parlament, az Állami Számvevőszék, a TÁRKI, a kisebbségi ombudsman, miközben ugyanezek utolérték a Roma Parlament évekkel ezelőtt megfogalmazott téziseit, valóságra épülő helyzetmegítélését. A RIT-ben és RIMB-ben az RP egy szavazatot képvisel az OCÖ fölényével szemben, félő, hogy mindkét testületben konzerválják majd tespedtségükkel az eddigi állapotokat.

Kérem az Amaro Drom olvasóit, vegyék elő a korábbi lapszámokat, olvassák el újra a Roma Parlament RIT-nek készített politikai és szakmai koncepcióját , valamint a RIMB feladat- és hatáskörére kidolgozott koncepciót.

Az RP megfogalmazta a magyarországi cigányság kitörési pontjait, és aligha van roma, aki ne értené és ne fogadná el ezeket a célokat. Az RP megtette ezt már 1992-ben, a Petícióban és megtette azóta is számtalan alkalommal sok évvel megelőzve  korát. A sok lúd disznót győz népi tapasztalatát le kellene cserélni az OCÖ és a fönt említettek vonatkozásában egy másikra: addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.

Napról napra repedezik, ez már biztos, nem tudni meddig állják az RP, az EU és a társadalomtudósok, az ÁSZ megállapításainak terhét, meddig állják útját a fejlődésnek.

A kormány újból létrehozta a korábban már létezett és működésképtelensége miatt megszüntetett Cigány Tárcaközi Bizottságot, a politikai Felettes Ént. Egy cigány van benne, a volt romaügyi politikai államtitkár, az MSZP parlamenti képviselője, Teleki László. Aki rögtön úgy nyilatkozott, nem támogat semmiféle regisztrációt a fejlesztéspolitika terén. Romákat látni, beazonosítani, statisztikai nyomon követésüket kidolgozni, a fejlődésről és lemaradásról indikátor mutatókat használni - nos mindennek Teleki semmiféle értelmét, célját, funkcióját nem látja!

Miért is látná?

Ő nem társadalomtudós, fejlesztéspolitikus, romáknak felelősséggel tartozó - romák által megválasztott képviselő. Ő pártpolitikus.

Ha cigány, akkor a vérében van a cigányok számára egyedüli helyes döntés ismerete, bármiről is legyen szó? Mint Farkas Flóriánnak?

Vajon mikor érjük már el, hogy a kormányok és a pártok ne állítsanak szembe a cigányokkal maguk által választott kvázi cigány pártpolitikusokat.

Nem értik, nem érzik, mennyire etikátlan ez a cigányokkal szemben?

Teleki milyen alapon kérdőjelezi meg az EU, az ÁSZ, a TÁRKI és kisebbségi ombudsman megállapításait? Ami nem jó a pártnak, az nem jó Telekinek; ami nem jó Telekinek, az nem jó a cigányságnak - gondolhatja Teleki László, a Cigány Tárcaközi Bizottság és Kis Péter kancelláriaminiszter társelnök társa.

Hasonló a helyzet az SZMM-ben a Cigány Integrációs Főosztályon is. Klinikai esetnek tűnik úgy védeni egy látható-megkülönböztethető kisebbséget, hogy fejlesztéspolitika évei idejére (2004--2015) államilag láthatatlanná teszem őket. Sajnos ugyanis az SZMM, szemben szinte most már mindenkivel, nem látná helyesnek a romák regisztrálást sem a mostani borzalmas nyomor állapotában, sem a hirdetett és ígért fejlődés állapotában (Lásd HVG - Roma integrációs pénzek: Helyzeti hátrányok -- 2008. május 17. )

Elég érezni, átélni a programok sikerességét, mondják.

Erről egy régi vicc jut eszembe, amikor megkérdezték Brezsnyevet, mihez hasonlítaná a kommunizmust, azt felelte: a kommunizmus olyan, mint egy TU-134-es, én vezetek, a többieknek meg hátul hányingerük van.

Megy ez a demokráciában is?

Zsigó Jenő

Amaro Drom szerkesztőségi jegyzet / 2008. májusi lapszám /

Kapcsolódó anyagok:

• Az Állami Számvevőszék tanulmánya - A cigányságra fordított támogatások mértéke és hatékonysága
• "És a legnagyobb probléma ez"
• A Magyarországi Roma Parlament Program Javaslata, a Roma Integráció Évtizede Program 2008-2009 évekre vonatkozó intézkedési tervéhez
• A Magyarországi Roma Parlament javaslata a RIMB struktúrájához, feladat- és hatásköréhez
• Riba István: ROMAINTEGRÁCIÓS PÉNZEK - Helyzeti hátrányok - 2008. május - HVG

C-PRESS - Amaro Drom havi cigányújság

Hozzászólások (0)