Üdvözöljük a C-PRESS weboldalán! *** Magyarország és az Európai Unió a cigányokkal együtt egységes, értékes egész! *** O Ungriko Them thaj e Evroputni Unia e rromença kethane si ando jekhipo, thaj e rromença si barvali thaj intrego! *** A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás alkotmányos jog! *** A magyarországi cigányoknak is! *** C-PRESS *** Le manusa slobodes te den duma thaj slobodes te phenen so gindinen konstituto hakaj phenel avri! *** Vi le Rromenqe ando Ungriko Them! *** C-PRESS
C-Press
Buszoztatott tömeggel mutatná meg erejét Farkas Flórián *** Csalók hitegettek kárpótlással idős embereket *** Tényleg 500 forint belépőjegyet kérnek a cigányoktól egy játszótéren? *** Összeálltak Váradiék *** Az EMMI minisztere helyet biztosít a roma hős emléktáblájának *** Nem engedte a MÁV a roma hős emléktáblájának felavatását *** A cukiság és a cigányok *** Ismét lehet jelentkezni az Útravaló ösztöndíjprogramra *** Magyarország felkészült a nyári sportesemények biztosítására *** A magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben *** Ötmilliárd forintot kapnak közfeladatot ellátó egyházak és civil szervezetek *** Kövér László méltatta Farkas Flórián munkáját, és odapörkölt a nyugati demokráciáknak *** Farkas Flóri után még mindig jönnek a kifizetetlen számlák *** 840 milliós tartozása van az Országos Roma Önkormányzatnak *** Jobbik: felelős roma vezetőkkel kell dolgozni a cigányság felzárkóztatásán *** Lecsapott Farkas Flórián roma szervezetére az Anonymus *** Közpénzen segélyezte rokonait Farkas Flórián *** Hárommilliárd forintos program indul megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására *** Kétmilliárdos program indul a roma lányok korai iskolaelhagyásának megelőzésére *** Havonta ételcsomagot kapnak a hátrányos helyzetű kisgyermekek három megyében ***
Advertisement
fbconnect_user6.jpg
donatehu2.png

Európai Roma Liga

euromaliga.jpg

GYEA

gyea.jpg

Economic Forum

forum_137.jpg

Partnereink

Webriport

Advertisement

Roma Tájház

tajhaz_137.jpg

Kethano Drom


kethanodromlogo.jpg

Hírszolgáltatás

feed image

Oláh József : Roma identitás és önreprezetáció
2008-02-20 15:19
Betűméret:   Kicsi: Betűméret csökkentése  Nagy: Betűméret növelése
Oláh JózsefAz identitásfogalom nemzetközi és hazai szakirodalmának mennyiségével szinte meg lehetne tölteni egy könyvtárat. Dolgozatom e fejezetében arra képtelenség lenne vállalkozni, hogy teljes vertikumára kiterjedő részletességgel tárgyaljam a fogalom történeti ideológiáit, tartalmi változásait, számtalan értelmezés és megközelítés módját, továbbá e fogalom körében érintett diszciplínák primátusát.

 

 

Főleg ha elfogadjuk azt a tézist, hogy a kultúra is része az identitásunknak, akkor a horizont bizony még jobban kitárul, hiszen magát a kultúra fogalmát és tartalmát sem könnyű definiálnunk (Kroeber és Kluckhohn kultúra-meghatározási kísérletükben az 1950-es évek elején száznál is több definíciót gyűjtöttek össze a fogalom alaptípusaiból, azóta alighanem sokszorozódott ez a szám).[ii]

 

Ezért a fentiek figyelembevételével munkámban mindinkább arra törekszem, hogy lényegi szerepet szánjak a dolgozatom szempontjából releváns „roma identitás", „roma kultúra" és az identitás-politikai fogalmakkal kapcsolatos megközelítések, értelmezések körének. Az etnikai csoport - akárcsak az etnikai identitás - egy szociokulturális csoporttal való azonosságérzet meghatározási mezője. Az identitás fogalomkörének értelmezését és tartalmi változásait - Arisztotelésztől (lényeg-látszat), Platóntól (szó-dolog), a XVIII-XIX. századi felvilágosodás során kialakult esszencialista és konstruktivista ideológiák és besorolások alrendszeréig - legcélszerűbb a XX. századi modern-premodern, posztmodern megközelítések vizsgálata alapján nyomon követni. Az identitás fogalmi keretének értelmezése a kulturális antropológia bekapcsolódásával mint tudományos paradigma is gazdagon kitárult (ennek egyik központi kérdése lett az identitás), ezzel viszont az elméleti megközelítések terén az esszencializmus és a konstruktivizmus szembenállása némileg mérséklődött, vagyis a természeti és a történeti megközelítések többé-kevésbé egymás kiegészítőjévé váltak. Bár a kulturális antropológiának mint önálló diszciplínának e témakörbe való bekapcsolódását, létjogosultságát egyes kutatók bírálják, esetenként a romológiai kutatásokba is átszivárgott felfogásmódokat is, s ezek közt is elsősorban azt, hogy a roma identitást mindig a „gádzsó" (nem cigány) identitás ellenoldali, vagy szembehelyezkedő formája, kiegészítő tartalmaként (nincs egyik a másik nélkül releváns entitásként) határozták meg.[iii]

 

A személyes identitás, amelynek létrejötte a mérvadó tudományos feltevések szerint evolúciós folyamat eredménye, történelmi életformává vált létünknek.[iv] Az identitás nem csupán az ember természetjogi megalapozottságú „szabadságra ítéltségét" fejezi ki, hanem cselekvésmódjának társadalmi-történelmi tovább-konstruálhatóságát is. „Az identitás nem csupán egy „dolog", amellyel az ember „rendelkezik" vagy amelyből „merít", hanem „történet" is, aminek folyamatos elmesélhetősége, illetve „újramesélhetősége" adja azt a karakterét, amellyel önazonosságként tételezhető."[v]

 

A nemzetiséghez vagy etnikumhoz való tartozás - mint minden identitás - relatív, a kollektív identitás tudatosságát tanúsítja, amely számos elemből áll össze, mint például a közös történelem, hagyományok, szokások, kultúra és nyelv.[vi] Daniel Bell öt makroszociális egységet sorol fel, mint az egyéni és a csoportos identitás alapvető jellemzőit ezek: a nemzet, a vallás, az etnikum, az osztály és a nem.[vii] Bár egy személy teljes identitását alkotó összes elem között a nemzetiség jelentőségét mindig az adott kontextus határozza meg, a legtöbb ember számára az etnikai hovatartozás saját énképének, identitásának igen fontos - ha nem éppen a legfontosabb - jellemzője. Rothschild értelmezése szerint az etnikai hovatartozás nagy előnye a személyes identitás más jellemzőivel szemben az, hogy „képes a legintenzívebb, a legmélyebb és a legszemélyesebb érzelmek felkeltésére".[viii] Weber meghatározása szerint az etnikai csoportok olyan emberek összességeként foghatók fel, akik „szubjektíve" meg vannak győződve közös leszármazásukról, és oly módon ápolják és terjesztik ezt a szubjektív hitet, hogy annak fontos közösségképező szerepe lesz. Az etnikai összetartozás önmagában nem jelent közösséget, ugyanakkor elősegíti a különböző közösségek, különösen a politikai közösségek kialakulását.[ix] A kultúra például sokszor sokkal fontosabb és mélyebb alkotóeleme az etnikai identitásnak, mint a nemzeti identitásnak. Ez a romák esetében is hasonlóképpen van, több kutatás és önvallomás alapján. Ugyanakkor az „ellenkezője" is lehet igaz: az asszimiláció lehet célja egy etnikai csoportnak, de nem lehet célja egy nemzetnek. A történelem hétköznapjai során voltak (vannak) olyan csoportok, - köztük a romák is - akik többnyire előnyösnek találták vagy találják igazi etnikai identitásuk tagadását és más identitás felvételét (bár ezek a várt előnyök semmilyen változást nem idéztek elő a romák tekintetében), sőt néha kényszerítve érezték magukat arra, hogy etnikai hovatartozásukat megváltoztassák. Másképpen: „az új identitást lehet racionális alapon kiválasztani, az előre várható hátrányok és előnyök kialakulásával, de kiválaszthatók mélyen gyökerező értékek alapján is".[x] Az identitás szorosan összefügg a kollektív emlékezettel, ezért azok az írástudó kultúrák, amelyek a közös múltat elbeszélő írott forrásokkal rendelkeznek, általában sikeresebbek identitásuk kialakításában, mint az írásbeliséggel nem rendelkező népek. (Az erre vonatkozó igen széleskörű szakirodalom Maurice Halbwachstól Jan Assmanig, Pierre Norától Rogers Brubakerig bizonyítja, ezek diskurzusaira azonban itt nincs mód érdemben kitérni). A roma egyéni és csoport-identitással kapcsolatos elemzéseknek, értelmezéseknek is számtalan megközelítés módja létezik (az Interneten a cigány/roma identitásról keresett publikációkból 160 db-ot regisztráltam). Kérdésként merül fel bennem vajon mekkora az a mennyiség, ami még nincs az Interneten közzétéve, és ugyan mekkora az a territórium, amely még a tudomány által feltáratlan maradt. A roma identitással kapcsolatos publikációk tematikus feldolgozásának kategóriái lehetnek: vérségi/származási, csoportkohéziós, eredet-tudati, szolidaritási, szimbolikus, etnokulturális, geográfiai, relacionalista, etnopszichére koncentráló, kultúrantropológiai, lokalitástörténeti, politikai, stb.[xi] A megközelítések, értelmezések az említetteken kívül még számtalan csoportra/alcsoportra, ágazatra/irányzatra bonthatók. Az etnikai identitásalkotás nemcsak az egyén és a csoport önmeghatározásának függvénye, hanem a külső társadalmi, kulturális és politikai környezet is alakítja, kategorizálja.[xii]

 

A politika gyakorlóinak hatalmi pozíciójából adódóan és a tudomány művelőinek[xiii] megvan az a lehetősége, hogy a kisebbségi identitást alkalmi céljainak megfelelően hol nyíltan, erőszak alkalmazásával,[xiv] hol burkoltan, manipulatív módon befolyásolja, alakítsa.[xv] Az identitás tehát nem önmagában létezik, hanem csak más csoporthoz való viszonyításában nyerheti el önmaga jelentését. A cigányok identitása és annak megpróbáltatásai sem érthetők az általánosabb, „magyar" identitás és annak változó jelentéstartalmainak figyelembe vétele nélkül. A társadalmi, gazdasági, és politikai rendszerek globális változásának fejleményeként a régi értékek és normák eltűnnek, helyettük újabbak csak hosszú idő elteltével, a társadalomban zajló diskurzusok során alakulnak ki. Így van ez hazánkban is, még csak az értékekről, normákról (hőstett vagy bűncselekmény) és fogalmakról (állam, nemzet, nacionalizmus, lokális-globális közösség)[xvi] zajlik a tudományos és politikai diskurzus. Közben alapvetőbb kérdések és elvitatások folyamata zajlik, ilyen a kormányzás biztonsága, a döntéshozás stabilitás, a pártok és civil szféra elválasztása, a közbizalom szintjének csökkenése, a félrevezető kormányzati deklarációk mennyiségének növekedése, kisebbségi érdekképviseletek helye szerepe a demokráciában stb...!/ Ennek következményeként mindnyájan tudjuk, hogy társadalmunk identitásának egésze kritikus átalakulási fázisban van. Nemcsak a nemzettudat, nemcsak a térségi identitástudat, nemcsak a regionális vagy európai hovatartozás önérzete, hanem a csoport-tudatok, közösségi identitások, családi-mikroközösségi entitások válságképletei is láthatóak lettek immár. Összegezve: a roma identitást befolyásoló tényezők között fontos szerepet tölt be a többségi etnikum identitásának alakulása, másképpen alakul tehát a többségi társadalom által kialakított roma kép, de emellett nyomatékosabb jelentőséggel bír a romák magukról alakított önképe, ön-reprezentációja is. A roma identitásnak valahol a két erőtér dialógusaiban, ütközéseiben kell (vagy lehet) kialakulnia. A két megközelítés ritkán esik egybe vagy egyezik meg teljesen, de nem mindegy, hogy mekkora a kettő között a vélt vagy valós eltérés.[xvii]

 

A fogalmi keretek meghatározásához tehát a kortárs társadalomtudományi gondolkodás több releváns teóriáját, ezen belül a korszakos vitákat, közpolitikai diskurzusokat, szakirodalmi és teoretikus ráközelítések ide vonatkoztatható tömegét használom föl. Kétségtelenül alkalmi módon, hisz a reflektált témakörök száma és a vitatkozók álláspontjai egyrészt végtelen számúak, követhetetlenül szétágazóak, de ugyanakkor szinte mindegyikre érvényesen fennáll, hogy éppen a roma társadalom önmagára reflektáló diskurzusait, identitás-alakzatait nem érintik alapvetően, tehát mintegy „elbeszélnek" fölöttünk, nincs módjuk az „átbeszélési gyakorlatra", az érdemi egyeztetésre, a fogalmi körülírásra sem. Ennek nem utolsósorban az az oka, hogy a roma értelmiség egyfelől nem kellőképpen felvértezett a körülötte zajló diskurzusok teoretikus fegyvertárával, másfelől pedig vagy nem érez érintettséget (mert „nem róla van szó"), vagy nem ugyanazzal a fegyvernemi eszköztárral van felkészülve a dialógusra és önvédelemre, amelyet a gádzsó tudományosságnak áll módjában meghatározni és alkalmazni. E két térfél közötti tájékozódásban kettős a roma értelmiség és saját szerepvállalásom is: emitt elfogadónak lenni, amott megfelelően felkészültnek mutatkozni, s végül mindkét fél számára relevánsan, korrektül és toleránsan megfelelni... E szerep sikeréről utóbb minden érintett félnek módja lesz reflexiókkal válaszolni, de kétségtelen, hogy egyforma eséllyel küzdhetek mindkét oldalról elfogadhatatlan érvelő-kontesztáló szerepben, a „kibékítést" érvénytelenül megkísérlő attitűdjével. A továbbiakban a romák ön-reprezentációjáról fejtem ki néhány közvetítő vagy „köztes" gondolatomat, valamint egynémely válogatott reflexiómat is a politikai, közgondolkodást befolyásoló jelentésekről, amelyek a romákról alkotott képet jelenítik meg a társadalomban.

 

Az etnicitást az elmúlt időben sokan sokféleképpen értelmezték, ezért itt csupán néhány, témaköröm szempontjából is fontos meghatározó kutató nevét szeretném megemlíteni, amilyenek a primordalista Shils, Geertz, Novak, (stb.) és az instrumentalista Weber, Barth, Brubaker, Jenkis, Hall, (stb.). Az ön-reprezentáció, csak a XX. század közepétől, Erwin Goffmann óta lett súlyponti jelentőségű. Az identitás és ezen belül az etnikai identitás, mint fogalom Erikson „felfedezése" melyet (1950) óta napjainkig számos kutató vizsgált. Az identitással foglakozó irodalom azonban korántsem egységes a fogalom tartalmi, lényegi meghatározásában sem. A roma önreprezentáció fogalmának tartalmi megközelítéséről két jól elkülöníthető, értelmezés-csoport különböztethető meg. Az egyik megközelítés, amelyet többnyire nem romák tematizálnak, az a többség által (de azért romák által is)[xviii] kommunikált, a „roma értelmiség által erőltetett" etnikai identitás: „roma nacionalizmus".[xix] A másik a roma kutatásokat, publikációkat képviselő kutatók körének terméke, akik a roma kultúra sajátosságait társadalmi, gazdasági dimenziókba helyezik és ebből vonnak le következtetéseket. E megközelítés alapján vitatják a cigány kultúra sajátosságait, létét és önállóságát, feltéve a kérdést: mindez „etnikus kultúra vagy szegénység kultúrája?"[xx] A két felfogásmódban jól látható az univerzalista Edward Burnett Tylor nyomán keletkezett értelmezés, amely elveti a kultúrák sokféleségének megszüntetésére, a másság tagadására irányuló törekvést. Ezzel párban áll, de tőle eltér a relativista Franz Boas, Ruth Fulton Benedict-féle értelmezés, amely az emberi fejlődésben a másság abszolutizálódására való törekvést veti el.[xxi] Mindkét oldal abszolutizálása komoly veszélyt hordoz magában egy társadalomban. A jelentésadás a különbségeken alapul, márpedig a különbségeket a kultúra számára is keretként szolgáló osztályozási rendszer biztosítja.[xxii] Az osztályozási rendszer alapja a szimbolikus reprezentáció, amely egyúttal a saját és a másik csoport egyértelmű megkülönböztetését teszi lehetővé, vagyis a roma és nem roma közösségekben szimbolikus határok detektálhatók.[xxiii] A Bourdieu szerint a szimbólumok rendszere, áthatja az identitás mezőit, mint amilyen a család, munkahely stb.[xxiv] Ily módon a szimbólumok a társadalmi reprezentáció részét képezik, amint a meghatározó viselkedési minták, beleértve a dominancia gyakorlatát is. Ezzel szemben Ian Hanckok professzor állítása, hogy a haza, az otthon állandóságot és biztonságot jelenti azt jelenti tehát, hogy az ember egy közösséghez tartozik, ahol a szomszédok megismerik, és pontosan tudják, hogy hol a helye társadalmi struktúrájukban. „A kívülállók, mint a romák ezen kritériumok egyikének sem felelnek meg és mivel ismeretlenek, ezért potenciális veszélyt jelentenek a társadalomra".[xxv] Mielőtt a két fogalmi megközelítés különbségeit kimutatnám még néhány alapfogalmat feltétlenül fontosnak tartanék meghatározni. Először is a vizsgálat szempontjából kit tekinthetünk cigánynak, és kulturálisan mennyire tekinthetők egységesnek a cigányság csoportjai. Ezen felül pontosítanunk kell azt is, hogy e kölcsönzött kulturális jegyek ugyanúgy megkülönböztetik-e a különböző cigány csoportokat egymástól,[xxvi] mint a társadalom többségét alkotó domináns etnikumtól.[xxvii] Ha a roma identitást önreprezentáció szemszögéből vizsgáljuk, akkor elég bonyolult a helyzet, hiszen az identitás erősségének egyik fontos eleme a múltra, történelemre való emlékezésben rejlik. Nem könnyű helyzetben van az a roma közösség mely történelmének dokumentumai forrás-hiányosak, ebből adódóan egyoldalú világképet adnak a cigányok történelméről, melynek következményeként rejtve maradt mind az - a roma identitással átitatott - roma történelem, amely minden nép, minden nemzet minden etnikum történelmének megírásához szükségeltetett. Ezek után nem nagy erőfeszítéssel megfogalmazható, hogy a vélt történeti eseményektől terhelt, negatív attitűdökkel bővelkedő,[xxviii]pozitív attitűdöket nélkülöző, forrás-hiányos, roma identitás nélküli roma történelem született. Az örökség figyelmen kívül hagyásával viszont nehezen értelmezhető a jelenlegi roma identitás. A közpolitikában gyakran felvetődik a kérdés, hogy miért is nincs erős roma identitás?[xxix] Akár a birodalmi Mária Terézia rendeleteit, (melyet II. József tovább gyarapított), akár az autoriter, akár az államszocialista politikai rendszer roma politikáját tanulmányozzuk összességében megállapítható, hogy mindhárom politikai rendszer - ugyan más eszközökkel de - a cigányok eltüntetését tűzte zászlajára.[xxx] A fenti kiközösítő politikák hatása még ma is érezhető identitás-válságot okoz a cigány közösségek köreiben, közülünk többen még mindig nem merik vállalni identitásukat a diszkriminációtól való félelem, és a többségi társadalom által rájuk ruházott pejoratív tartalom miatt. Találkozhatunk azonban olyan roma személyekkel is, akik azt gondolják, ha ennyi hátránnyal jár, akkor inkább nevet változtatnak és választják, hogy nem romák (ld. Nelson Kasfir), ami viszont egy csapda, mert többségében nem eredményes, hiszen a bőrszín nem asszimilálható.

 

Érdekes módon Robert E. Park éppen a romák példáját használja annak bemutatására, amikor nem történik meg az eltérő kultúrák és fajok asszimilációja. A fajok közötti kulturális asszimiláció legnagyobb akadálya - mondja Park - nem a különböző gondolkodás, hanem inkább az eltérő fizikai vonások. Mégis Park szerint hosszú távon „az együtt élő emberek és fajok, akik ugyanazon gazdasági környezet részét alkotják, elkerülhetetlenül elkezdenek egymás között is házasodni, így kapcsolataik végül társadalmi és kulturális kapcsolatokká fejlődnek.[xxxi]" Az olvasó csak azt nem tudja meg, mit érthetett Park a „hosszú táv" kifejezésen, hiszen számos eset mutatja - nem utolsó sorban az európai cigányoké -, hogy különböző faji csoportok évszázadokon keresztül egymás mellett élhetnek úgy, hogy csak igen szerény mértékben asszimilálódnak. Hazánkban a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején jelent meg az első olyan roma értelmiségi generáció, amelynek tagjai a nyilvánosság szeme láttára tudatosan vállalták származásukat, cigányságukat, ami változást hozott a romák korabeli szemléletében.[xxxii] Ők akkortól keresik és tudatosítják azokat a kulturális értékeket, hagyományokat, amelyek az asszimilácós cigányellenes politika[xxxiii] felszámolása után még megmenthetők voltak. Az utóbbi időben azonban hazánkban a roma identitással kapcsolatban nyomon követhető egy látszólag erős legitimációs tendencia: 1990-ben száznegyvenkettőezer, míg 2001-ben százkilencvenezer magyar állampolgár vallotta magát cigánynak. Ez a változás egyrészt az asszimilációs és integrációs politikák kudarcaiként, másrészt a roma öntudatosodásnak is felfogható. Számtalan kulturantropológiai, szociológiai és néprajzi kutatás bebizonyította, hogy a roma közösségek - de bármely etnikum - sem tekinthető homogén etnikai csoportnak és eltérések vannak a kulturális a tradíciók között.[xxxiv] Ennek következményeként a kulturális jegyek sem képezhetik más csoportoknál egyazon jelképes ellentétek alapját, amely a roma csoportok összességét a nem cigány környezettől elválasztja, így figyelmünket inkább másféle területekre kell hogy vessük, ha e szembenállás különbségeinek alapjait akarjuk megismerni.[xxxv] Pierre Bourdieu-vel szólva, nem a különböző etnikai csoportokat, hanem a történelmi szituációk által meghatározott strukturális terekben cselekvő egyéneket, és a közöttük folyó klasszifikációs küzdelmet kell „objektív valóságnak" tekinteni.[xxxvi] Ha a roma identitást jogi oldalról közelítjük meg, akkor elvileg minden feltétel adott és itt minden rendben van. Magyarországon törvény adta lehetősége mindenkinek a szabad identitásvállalás, így e megközelítés alapján az a cigány, aki annak vallja magát. Ezzel szemben még a társadalomkutatók is a „tudományos" vizsgálatok módszertanában a környezetet kérdezik a cigányok identitásának mikéntjéről![xxxvii] Ha a többségi társadalom szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, akkor még bonyolultabb a helyzet, mert létezik a jogtól eltérő, de politikai rendszereken átívelő íratlan (nacionalista) társadalmi értelmezés, amely a többség privilégiumának tekinti, hogy eldöntse, ki mikor és meddig cigány. Ebből adódóan a cigányok létszámára vonatkozó intervallumban megtalálható a 142 ezer,[xxxviii] 190 ezer,[xxxix] 550-650 ezer[xl] és az 1,6 milliós[xli] létszám-becslés és statisztikai adat is.

 

Összegzésként megfogalmazható, hogy a cigány etnikumot nem lehet homogén egységes csoportként definiálni. Hazánkban három nagy csoport létezik (romungro, beás, oláh) de ezek számtalan alcsoportra bonthatók. A cigány csoportokról létrejött romaidentitás nélküli történelem és a roma kultúra becsmérlése igen megnehezíti a roma kultúra elismertetését és az erős roma identitás kialakulását. De azért hozzá tenném óvakodnunk kell az olyan vonások általánosításától, melyek csupán az egyik csoportra jellemzőek. Patrick Willams kifejezésével élve nem volna helyes egy olyan házassági intézmény szintóknak és kálóknak tulajdonítása, mely csak a romákra jellemző, vagy ugyanígy minden franciaországi oláhcigányra alkalmazni a krisz intézményét, amely csak a kelderásoknál létezik.[xlii] Nem is beszélve a zenész cigányok tradícióiról, vagy az utóbbi időben hazánkban újra életre keltett vajda rendszerről. Ez sajnos egy olyan hiba, melyet számos, cigányokról szóló irodalomban fellelhetünk, és amely egyúttal fenntartja „egy homogén társadalom"-ról való általános elképzelést. Az is megállapítható, hogy amíg egy etnikai csoportot a társadalom homogén csoportként határoz meg, addig az etnikum minden tagját hasonló módon rekeszti ki. Amikor azonban a társadalmat gazdasági megfontolások alapján osztályozzák, akkor az etnikai csoport az osztályok mentén széthasad, de a gazdag vagy szegény, városi vagy telepen lakó, értelmiségi vagy analfabéta, cigány anyanyelvű vagy magyarul beszélő, romungro, beás, vagy oláh ugyanabba a kirekesztett kategóriába esik.[xliii] Wilson megfogalmazása szerint nem az előítélet és a rasszizmus szűnik meg, hanem az etnikum jelentősége csökken a társadalmi pozíció meghatározásában.[xliv]

 

Az ellentétek e rendszeréhez társul a másikról alkotott sztereotip kép, és a félelem vagy lenézés jellemezte védekező reakció számos fajtája, amely hozzájárul a cigányok és a gádzsók elkülönüléséhez. Merítenék egy rövid összefoglalót Michael S. Stewart: Deprivatizáció, romák és „underclass" című munkájából: „norvég antropológus „a parasztok szemében a „cigányok" kivétel nélkül „nélkülözők", akiknek egy jó rendes paraszt mindig adhat valamit jótékonyságból." Jóllehet, a legtöbb cigány valóban függ paraszti patrónusától, az elmúlt években néhány cigány család szert tett olyan anyagi forrásokra, amelyekre a parasztoknak is szükségük van. De annak ellenére is, hogy ezzel megváltozott a falusiak és a romák viszonya, mindenki - beleértve a romákat is - továbbra is úgy tesz, mintha a romák függő helyzetben lennének. A végső csavar pedig az, hogy a falusiak úgy kezelik a romák alkalmazását, mint a jótékonyság aktusát, amivel maguk előtt is legitimálják, hogy miért terményben, és nem pénzzel ellentételezik.[xlv]

 

A másik eset: a Déli-Kárpátokban található Barsana nevű falu kapcsán a 2000 júliusában megtartott helyhatósági választásokon egy románul beszélő vagyis beás is jelöltette magát a polgármesteri posztra. Egy olyan faluban, ahol a lakosság nagy többségét rideg birkatartásból élő emberek alkotják. Ez akkor példa nélkül álló eset volt, és a néprajzkutatókkal a helyiek közölték is: a roma férfit bizonyosan meglincselték volna, ha megnyeri a választásokat. A helyzet elmérgesedéséhez hozzájárult még, hogy a kampányidőszakban a roma szavazatokra apelláló másik jelölt a második forduló éjszakáján mintegy hatszáz fiatal juhászt gyűjtött össze a falu főterén, ahol gúnyverseket kezdtek skandálni: „Ion B., álld keményen a sarat, nehogy egy szemét vezessen minket. Ő nem más, mint egy rohadt cigány, aki leszar minket!" A beszámoló szerint, amennyiben a birkapásztorok nem érték volna el amit akartak, félő, hogy vérengzésbe torkolhatott volna a demonstráció.[xlvi]

Michael S. Stewart megfogalmazása szerint „mindenki - beleértve a romákat is - továbbra is úgy tesz, mintha elfogadnák a tradíciók során kialakult viszonyt." Ezzel szemben én azt állítom - a fenti példák is inkább ezt igazolják -, amíg a cigányok elfogadják a történelem során kialakult gádzsó cigány struktúrákat, alá fölérendeltségi viszonyt, viszonyokat addig a konfliktusok mérséklődnek. Ha azonban ezen a szimbolikus határon a cigányok túl lépnek, (integrálódni szeretnének) akkor a konfliktusok felerősödnek, elmélyülnek, sűrűsödnek és kiszélesednek.

 

Erős roma identitás azért sem alakulhatott ki, mert egyrészt a cigányok Magyarországra érkezése más-más időpontra esett, ebből adódóan a roma tradicionális értékeket már nem egyformán képviselték a különböző roma közösségek.[xlvii] Másrészt a romák strukturált familiáris csoportokra való osztódása sem előnye az erős identitás kialakulásának. A politikai rendszerek elnyomó, nemzetépítő,[xlviii] roma kisebbség-ellenes politikája sem kedvezett az identitás-vállalás harmonikussá válásának, a demokrácia szabályrendszere viszont a cigányokat rendre védekező mechanizmusra, önigazolásra kényszeríttette (nem minden cigány bűnöző stb.), amely lekötötte a roma értelmiség erejét, s idővel ez is gátja lett az erős roma identitás kialakulásának. A cigányoknak az Európa történelme során átélt traumákat a mai napig nem sikerült feldolgozni. A legnagyobb gondok pillanatnyilag alighanem identitásunk úgynevezett narratív összetevőivel kapcsolatban merülnek fel. Azaz, „magyarán" mondva, jelenlegi helyzetben mi cigányok is képtelenek vagyunk eldönteni, mire emlékezzünk, és mit építsünk fel az elkövetkezendő időben. A roma értelmiség vagy a roma elit a mai napig nem tért magához és nem tudta megfogalmazni önmagát, olyan szigetek alakultak ki, melyeken ugyanúgy zajlik az útkeresés a roma nacionalizmus, korporativ és a polgárjogért folyó - időnként egybeeső - küzdelem között.[xlix] Feltehetnénk a kérdést, hogy mégis mi az, ami a különböző roma közösségeket Európában és Magyarországon az állampolgárságon kívül összeköti? Véleményem szerint a részben megmaradt kulturális értékek és a cigány közösségekkel szembeni mérhetetlen kirekesztés, előítéletesség, diszkrimináció és a kitaszítottság. Persze ez elősegíti az etnikai alapú identitást, az etnikai alapú közös sorstudatra ébredést és az etnikai alapú politizálást. Ugyanis, „Minél gyakoribb, hogy elnyomják, vagy elszíntelenítik az etnikai csoport reprezentációját (önmegjelenítését), annál sűrűbben megesik, hogy a kisebbségi csoport önigazolásra szorul, sértettségbe vonul. S ha ez sem történik meg, még mindig jellemezheti a kisebbségi identitást az a védekező mechanizmus, hogy kollektív emlékezet és szimbólumok formájában őrzi meg az etnikus jegyeket."[l] A roma értelmiségre és a roma érdekvédelmi szervezetekre súlyos felelősség és teher hárul az elkövetkezendő időkben. A fent említett önreprezentáció szempontrendszerével olyan kihívásokra, kell „igazi" válaszokat megadni - esetenként új tartalommal megtölteni - mint pozitív diszkrimináció, integráció, roma kisebbség-többség, társadalmi igazságosság, nemzet, állam, nemzetállam és a cigányok! Hiszen hazánkban a roma kisebbséghez való tartozás egyik legfontosabb kritériuma a magyar állampolgárság megléte!



 

[i]A. Gergely András: Kisebbségek és az integrációs csatlakozás.

Web

http://www.hunsor.se/dosszie/kisebbsegekesazintegracioscsatlakozas.pdf

(2007. 07. 20.)

[ii]Prónai Csaba: Cigányok Európában (1). Bp.: Új Mandátum, 2000. 15. p.

[iii]Niedermüller Péter: Etnicitás és politika a késő modern nagyvárosokban.

= Replika 38. sz.

Web

http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/honlap/38/07nieder.htm

(2007. 07. 20.)

[iv][iv]Bakk Miklós: A politikai identitás szerkezete: doktori dissz. 2005.

Web

http://bakk.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=2&p=4167

(2007. 07. 10.)

Luckmann, Thomas: Personal identity as an evolutionary and historical problem. In M. von Cranach - K. Foppa (eds.): Human Ethology. Cambridge; Paris; Cambridge University Press; Maison des Sciences de l'Homme, 1997.

[v]Bakk Miklós: II. A politikai identitás.

Web

http://bakk.adatbank.transindex.ro/belso.php?k=2&p=4173

(2007. 11. 04.)

[vi]Choli Daróczi József: A cigány kultúra fontossága. ROM SOM I. évf. 1.

Web

http://www.oco.hu

(2007. 07. 20.)

[vii]Bárány Zoltán: A Kelet-európai cigányság. Bp.: Athenaeum, 2000. 76. p.

[viii]Ld. uo: Joseph Rothschild 76.

[ix]Weber, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. Bp.: Közgazd. és Jogi kvk, 1992. 96. p.

 

[x]Nelson Kasfir, idézi: Bárány Zoltán A Kelet-európai cigányság. Bp.: Athenaeum, 2000. 77. p.

[xi]Vö.: A. Gergely András: Kisebbségek és europaizálódás.

Web

http://www.anthropolis.ngo.hu/tanulmanyok/doc/agergely1.pdf

(2007. 07. 20)

[xii]Richard Jenkins: Az etnicitás újragondolása: identitás, kategorizáció és hatalom. Magyar Kisebbség 2002. 4., 243-268.

Web

html, Magyar Kisebbség

(2007. 07. 20).

[xiii]Prónai Csaba: Kulturális antropólógia és cigány kutatás.

Web

http://www.antroport.hu

(2007. 07. 20.)

[xiv]Joó Rudolf: Etnikumok és regionalizmus Nyugat-Európában. Bp.: Gondolat, 1988. 13-30. p.

[xv]Nagy Pál: Cigányperek Magyarországon. Pécs: PTE-BTK Romológia és Nevelésszoc. Tsz, 2004.

[xvi]Kántor Zoltán: Az identitás kapcsán.

Web

http://www.provincia.ro/pdf_magyar/m000302.pdf

(2007. 07. 20.)

[xvii]Vö: Klímova Ilona: Identitásunk viszontagságai.

Web

Publikované: Wednesday, 04. 07. 2007 - 09:29:58
Web

801-806, príloha v Maďarskom jazyku

(2007. 08. 20.)

[xviii]Bársony János, Daróczi Ágnes: A roma identitás tervezése. = Élet és Irodalom. 2003. augusztus 4.

Ladányi János, Szelényi Iván: A roma etnicitás társadalmi konstrukciója Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a piaci átmenet korszakában.

= Szociológiai Szemle 2001./4. sz. 85-95. p.

Web

 http://www.mtapti.hu/mszt/20014/ladanyi.htm ;

(2007. 07. 20.)

Barth, Fredrik: Régi és új problémák az etnicitás elemzésében. = Regio - Kisebbség, politika, társadalom 1996/1. sz.

Web

http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf670.pdf

(2007. 07. 20)

[xix]Fosztó Pál: Van-e cigány nemzettudat. In Társadalmi önismeret és nemzettudat Közép-Európában. Bp.: Teleki László Alapítvány, 2002. 207-224. p.

Web

http://adatbank.transindex.ro/vendeg/htmlk/pdf4608.pdf

(2007. 08. 20.)

[xx]Szuhai Péter: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra, vagy szegénység kultúrája. Bp.: Panoráma, 1999. 11-15. p.

[xxi]Rostoványi Zsolt: A civilizáció (k) globalizálodása avagy a globalizáció (de) civilizálódása? = Magyar Tudomány, 2002/6. sz.

[xxii]Dubcsik Csaba: Mary Douglas Kulturális Antropológiája. = Szociológiai Szemle, 1993./3-4. sz. 177-184. p.

[xxiii]Okely, Judith: Szimbolikus határok. = Café Babel 1991/1. sz. (Rend) 37. p.

Bakó Boglárka: Cigány módra - magyar módra. Együttélési viszonyok egy mikroközösség szerteotípiatörténetein át. In Bakó Boglárka-Pap Richárd-Szarka László: MINDENNAPI ELŐITÉLETEK Budapest: Balassi Kiadó, 2006. 36-64.

Fosztó László: Ki a cigány? Az etnikai identitásokról. = Keresztény Szó, 1997/4. 26-29.

[xxiv]Pierre Bourdieu, idézi: A. Gergely András Tér, idő, határ és átmenet. Bp.: MTA PTI Etnoreg. Kutatóközp, 2001.

[xxv]Ian Hancock: Mi vagyunk a romani nép. Bp.: Pont kvk, 2004. 73-79. p.

[xxvi]Kertész Wilkinson Irén: Dal és előadás.

Web

www.amarodrom.hu/archivum/2000/08/daleseloadas.htm

(2007. 10. 20.)

Rares Beuran: Gazdag cigányok, szegény romák. = Korunk, 2006. nov.

Web

http://www.korunk.org/oldal.php?ev=2006&honap=11&cikk=2133

(2007. 08. 20.)

[xxvii]Kemény István, Janka Béla-Lengyel Gabriella: Magyarországi Cigányság 1971-2003. Bp.: Gondolat-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkut. Int., 2004. 14. p.

[xxviii]NagyPál: „Fáraó népe". A magyarországi cigányok korai története (14-17. század). Gypsy Studies 15. PTE, BTK, Romológia és Nevelésszociológia Tanszék. Pécs, 2004. 154.

[xxix]Choli Daróczi József: Cigányok és romák Magyarországon.

Web

www.romnet.hu/jegyzet/jegyz67.html

(2007. 10. 20.)

[xxx]Oláh József: Demokrácia és a romák. = Világunk 2004/10. sz.

Web

http://www.nemzetisegek.h etnonet/oljo.htm

(2007. 10. 20.)

[xxxi]Robert Ezra Park, idézi: Bárány Zoltán A Kelet-európai cigányság. Bp.: Athenaeum, 2000. 59. p.

[xxxii]Kozákné Keszei Veronika: Cigánypolitika Magyarországon. Szekszárd: Romológia Kut. Int., 2001. 5-21. p.

[xxxiii]Sághy Erna: A Kérészéletü Cigányszövetség. = HVG 1997. jún.14.

Mezei András: „Ami sors egy versért kiróható". = Magyar Nemzet 1990. január. 921-923. p.

[xxxiv]Prónai Csaba: Cigányok Európában. Bp.: Új Mandátum, 2000.

[xxxv]Patrick Willams, idézi: Prónai Csaba Cigányok Európában. Bp.: Új Mandátum, 2000. 15. p.

[xxxvi]Pierre Bourdieu, idézi: Michael S. Stewart Deprivatizáció, romák és „underclass". = Beszélő 2001/7-8. sz.

[xxxvii]A.Gergely András: Európai? Összehasonlító? Kisebbségkutatás? MTA PTI Etnoreg. Kutatóközp. Dokumentum-füzetek 18.

[xxxviii]1990. Népszámlálás, 27. Demográfiai adatok II. Kötet KSH

[xxxix]Népszámlálás, 2001. 4.  Nemzetiségi kötödés

[xl]Kemény István: A magyarországi cigány népesség demográfiája.

Web

http://www.demografia.hu/Demografia/2004_3-4/Kemeny%20Istvan_kozl.pdf

(2007. 08. 20.)

[xli]2002 C K Ö Választás. A roma kisebbség jelöltjeire leadott szavazatok száma.

Web

http://www.valasztas.hu/onkval2002/so02/ered_ind.htm

(2007. 10. 20.)

[xlii]Prónai Csaba: Cigányok Európában. Bp.: Új Mandátum, 2000. 36. p.

[xliii]Örkény Antal: Az összes romát egy kalap alá veszik.

Web

www.magyaragora.org/?p=vita&c=16

(2007. 10. 20.)

[xliv]Julius Wilson idézi: Ladányi János, Szelényi Iván A kirekesztettség változó formái. Bp.: Napvilág, 2003. 21-23. p.

[xlv]Michael S. Stewart: Deprivatizáció, romák és „underclass". = Beszélő. 2001. 7-8. sz. 82-94. p.

[xlvi]Uo.: 82-94. p.

[xlvii]Neményi Mária: Láthatatlanok: Interjú a cigány identitás kutatásról. Szerk: Erös Emese

Web

www.amarodrom.hu

(2007. 01. 23.)

[xlviii]Forray R. Katalin: Oktatáspolitikai tendenciák a cigányság oktatásában. Kőbánya, 1997. március 25. Előadás.

Web

http://www.nkth.gov.hu/letolt/kutat/tep/ember/forrayrkatalin.pdf

(2007. 10. 20.)

[xlix]Horváth Aladár: A miniszterelnök tanácsadója. = Népszabadság, 2002. december 3.

[l]A. Gergely András 1998. Kisebbségek és az integráció. In: Kulcsár Kálmán - Hülvely István - Galló Béla - A.Gergely András: Az integráció: történelmi kihívások és válaszkísérletek. Európa tanulmányok 2. Szerk. Kulcsár Kálmán. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 125-160. p.

 

 

Oláh József

RODOSZ

 Elnöke

 

C-PRESS 

 

 

 

 

AUTOBUS.HU

AUTOBUS.HU

Magic Team Kft hirdetései

magicteam.jpg

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész

almoskonyv_250px.jpg
 

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Értéktér - Infovideó

Get Flash to see this player.

 

 

Témajavaslata van?
Küldje el nekünk!

Tovább

Riportot rendelne?
Kattintson a részletekért!

Tovább

Szívesen lenne riporter?
Velünk kipróbálhatja magát!

Tovább

 

Pannónia Biztosító

Horoszkóp

Harmonet horoszkópok
Mindenkinek akinek lelke van
  • Heti wellness horoszkóp 2017.november 19-től 25-ig
    Most megtudhatja mely táplálkozási formák, mozgásformák illenek az ön születési jegyéhez.
  • Vasárnapi HarmoNet horoszkóp 2017-11-19
    Ma mindent úgy szeretnénk tenni, ahogyan kedvünk tartja. Nem tűrjük a korlátozásokat, zokon vesszük, ha családtagjaink ránk telepednek és megmondják, hogy mit tegyünk. Ahol csak tudjuk, átlépjük a határokat. Ma a visszér problémája nyilvánulhat meg erőteljesebben. A panaszt nem szabad elhanyagolni. Szélsőséges esetben fekélyes bőrtünet is lehet az elhanyagolt visszérbetegség eredménye. Kezdeti stádiumban segíthetnek a gyógytermékek.
  • Pozitív megerősítés vs karma
    A pozitív megerősítés működésének megértéséhez képzelj el egy fogkrémes tubust. A tubus legvégén van az a pozitív életérzés, amit át szeretnél élni. Ahhoz, hogy ez a tied legyen, ki kell nyomnod azt, ami még tubusban - vagyis a tudatalattidban - benne van. Ha ismételsz egy megerősítést, az kibuktatja, a felszínre hozza azokat a blokkokat, tévedéseket, nem-tudásokat, karmikus terheket, amik beépültek a tudatalattidba és ezért akadályoznak.
    image
  • Heti Style-Art-Party horoszkóp 2017.november 18-tól 24-ig
    Művészet, szórakozás, látásmód. A 12 csillagjegyre (élet) - művészeknek .
  • Szombati HarmoNet horoszkóp 2017-11-18
    Szélsőségesen érzünk a mai napon. Arra is képesek vagyunk, hogy nagyon szeressünk és a gyűlölködés sem áll távol tőlünk. Ha kedveljük a munkánkat, akkor ma fanatikusan dolgozunk, s jóval többet teljesítünk, mint máskor. Ma szenvedélyes hangulatban leszünk, több szexre lesz szükségünk. Aki hajlamos arra, hogy a tiltott gyümölcsöt ízlelgesse, a mai napon nagyobb eséllyel teszi ezt meg.
 

Bulvár hírek

Összeálltak Váradiék

2017. October 12.

article thumbnailTöbb mint négy év kihagyás után, néhány hete újra összeállt a Váradi Roma Café. Egyik legnagyobb slágerük klipjében gyermekek szerepeltek. Azóta sok idő telt el, a szereplők felcseperedtek, egyikük már...
Teljes cikk

Pápai Joci megszólalt a cigányozós címlapról

2017. May 19.

article thumbnailEzt egy újság nem engedheti meg magának - mondta Pápai Joci arról, hogy a Ripost propagandalap az eurovíziós döntő előtt a címlapon azzal biztatta, Hajrá cigány!
Teljes cikk

További hírek

Sport hírek

Magyarország felkészült a nyári sportesemények biztosítására

2017. July 05.

article thumbnailMintegy másfél éves munkával mostanra felkészültek a hazai szervek az idei nyár három nagy hazai sporteseményének biztosítására - mondta Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára...
Teljes cikk

Szellő Imre nyerte a főmeccset a profi bokszgálán

2017. April 23.

article thumbnailSzellő Imre szerezte meg a Boksz Világszervezet (WBO) nemzetközi cirkálósúlyú bajnoki övét és a magyar bajnoki címet a székesfehérvári Magyar Ring Gálán, miután technikai KO-val győzött Tóth...
Teljes cikk

További hírek