A Magyarországi Roma Parlament tagja a kormány által létrehozott Roma Integrációs Tanácsnak. A 2005-ben elindult Roma Integráció Évtizede programban a kormányzat három év után elkészítette a 2008-2009 évekre vonatkozó kormányzati intézkedések tervezetét a romákat is érintő fejlesztési programok tartalmáról és elindításáról.

 

A tervezethez folyamatosan érkeznek módosító, kiegészítő javaslatok az SzMM államtitkárságára Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkárhoz és Ürmös Andor esélyegyenlőségi főosztályvezetőhöz.

A Magyarországi Roma Parlament  (képviselője Zsigó Jenő elnök) a RIT ülésein közzétett javaslatai mellett az UMFT, RIÉP fejlesztési programok egészét, azok alapvetéseit is átfogó kritikai elemzéseket és javaslatokat is megfogalmazott. 

Budapest, 2007-08-29.

 

A Magyarországi Roma Parlament álláspontja szerint a magyarországi romák gazdasági és társadalmi integrációjának megvalósulásához szükséges minimum elemei:

 

• 1.  Teljes körű telepfelszámolás.
• 2. A törvényben biztosított kulturális autonómia intézményrendszerének létrehozása és működtetése.
• 3. A romák iskolai végzettségének, képzettségének és foglalkoztatottságának a  lakossági arányokkal azonos aránya.
• 4. A cigány társadalom önszerveződéséhez, önigazgatási rendszereinek kialakulásához és működéséhez a civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok (szabályozott és ellenőrzött) működésének biztosítása központi költségvetési normatívával.
• 5. A parlamenti képviselet.
• 5. A célcsoport definiálása.

Az integráció nem valósítható meg a fenti elemek nélkül, a program nem valósítható meg, a megfogalmazott célok megvalósulása nem mérhető a célcsoport definiálása nélkül. A célcsoport definiálása -ki a roma- többféle módon lehetséges, személyes nyilatkozatra kell épülnie, roma (kisebbségi önkormányzati, ahol nincs, civil szervezeti, roma referensi, szószólói … stb.) kontrollal.

A Roma Parlament álláspontja szerint nem az a cél, hogy a hátrányos helyzet (akár földrajzi kategóriaként, akár szociális állapotként) ne alapozza meg a hozzájutást, hanem az, hogy

 

• 1. a roma etnikai jelleg alapján elszenvedett hátrányok ugyanezen jelleg mentén kompenzálódjanak,
• 2. mérhető legyen és nyilvántartott a roma társadalom állapota az állami statisztikai rendszerben mind a programok kezdetén, mind a kimenetelkor.
• Másként a hatékonyság nem mérhető, ill. a két éves intézkedési tervek nem követhetik a végrehajtás során megmutatkozó szükségleteket, ha azok nem mérhetőek.

A 2008.-2009. évekre tervezett kormányzati intézkedések összessége valójában az ÚMFT operatív programjait tartalmazza, átemelve azokból a hátrányos helyzetű térségek, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű célcsoportok számára biztosított forrásokat.

Ennek megfelelően azok a területek, amelyeknek az ÚMFT-ben van operatív program háttere, kidolgozottabbak és financiális háttérrel és rendelkeznek (oktatás, foglalkoztatás, eü. lakhatás).

Az antidiszkriminációs intézkedéscsomag ugyanakkor kizárólag az államosított antidiszkriminációs intézményrendszert fejleszti. Az intézkedéscsomaghoz rendelt 1,295 milliárd ft-ból 1,065 milliárd ft az állami intézményrendszer magára költ, 430 millió pedig a nemzetközi kapcsolatépítést finanszírozza. Az intézkedéscsomag nem említi és nem fejleszti a roma jogvédő irodákat,    nem épít arra a több tíz éves tapasztalatra és tudásra, ami a roma jogvédelemben felhalmozódott, sem arra a civil jogvédő irodáknál koncentrálódott  előnyre, amely az irodák célcsoport-közeliségéből fakadó komplex tudásából adódik.

Az egyenlő bánásmód érvényesítése intézményi szempontból és a társadalom tudását tekintve is gyerekcipőben jár, amelyben még sokáig nem mellőzhetőek a jelenleg eseti és kiszámíthatatlan pályázati rendszerben működő jogvédő irodák.

Az intézkedéscsomag mostohagyermekének tekinthető az UMFT háttérrel nem (ill. alig) rendelkező kultúra, média, sport terület. A terület azért fontos, mert ide tartozik a roma kulturális autonómia intézményrendszerének létrehozása és működtetése. Az intézményrendszer nélkül

-    a kulturális autonómiához való jog a kisebbségi törvényben biztosított üres
      szólam marad,
-    az intézményrendszer az intézményi biztosítéka a romák társadalmi
      integrációjának, nélküle kizárólag asszimilációs vagy szegregációs utak 
      vannak.

A kultúra, média, sport intézkedéscsomag mindössze 7 pontot tartalmaz, ebből 3 sport program és minisztériumi finanszírozású, egy a teljes lakosságot, egy a nevelőotthonokban élőket, egy pedig a roma labdarugó válogatottat tekinti célcsoportjának. A média elem rendelkezik operatív program háttérrel, ezért abban a legnagyobb arányú, 706 millió ft-os a finanszírozás.

A kulturális autonómia intézményrendszerét koncepcionális kérdésként csekély finanszírozással tartalmazza három programelem. Komplexitásról nem beszélhetünk, nevesített intézmény a Roma Galéria és Szakkönyvtár, valamint az NKA-n belül állandó Roma Kuratórium, mindkettőnek azonban csupán koncepcióját tervezi egy éves határidővel. Ugyancsak szakmai koncepciót tervez fél éves határidővel a Roma és Nemzetiségi Befogadó Színházhoz az intézkedéscsomag, félre nem érhetően a Maladype Bárka Színházi befogadását nemzetiségi körré kibővítve az intézkedéscsomag.

A Magyarországi Roma Parlament a tervezett koncepciókkal szemben Budapesti Roma Művészeti központ létrehozását és működtetését javasolja komplex művészeti, alkotói, közgyűjteményi és képzési funkciókkal. A Fővárosi Cigány Ház- Romano Kher komplex tervet készíttettet az intézmény megvalósításhoz, amelyet rendelkezésre bocsát, illetve egyet ért azzal, hogy tervpályázatot írjon ki az intézkedéscsomag féléves határidővel a jelenlegei szakmai koncepciók helyett. 

A Roma Parlament javasolja, hogy a Budapesti Roma Művészeti Központ létrehozásáig az intézkedéscsomag azokban a rendszeresen működő civil szervezeti művészeti központokban biztosítsa a RIÉP finanszírozásával a roma kulturális autonómiához fűződő jogosítványok gyakorlását szervezetfejlesztéssel,  amelyek bizonytalan és esetleges pályázati támogatásból jelenleg is rendszeresen és magas színvonalon biztosítják a roma kultúra valamennyi önkifejezési formájában a programszolgáltatást, a kulturális identitás megélését és ápolását.

Ilyen hely a Magyarországi Roma Parlament Harlem Színpada (befogadó színház rendszeres színházi produkciókkal), a Roma Parlament Képtár, a roma képzőművészek állandó gyűjteményes kiállítása (a 2. legnagyobb roma képzőművészeti közgyűjteménnyel), a Balázs János Galéria időszaki kiállításokkal, a zenei programsorozatok (Generációk, jazz alkotói és koncert sorozat, Fiatal Művészek Háza komoly zenei koncertsorozat, Ando Drom Zeneház kortárs cigány folklór sorozat …). Javasolja, hogy a Fővárosi Cigány Ház - Romano Kherben 20 év alatt felhalmozott cigány művészeti közgyűjtemények (képzőművészeti, nyelvi, zenei, fotóművészeti, néprajzi, irodalmi, digitális) számára biztosítson rendszeres hozzáférést programszolgáltatással és digitális eszközökkel. Finanszírozza meg a kulturális autonómia nyelvi elemeként az intézkedéscsomag a nyomdakész, nemzetközi összefogásban a Romano Kher gondozásában készült Európai Cigány Szótárt, amely az összes hazai cigány nyelvjárás mellett az összes európai nagy nyelvet, a környező országok nyelvét, valamint a jelentős roma alakossággal rendelkező albán és görög nyelvet is tartalmazza.

A Magyarországi Roma Parlament javasolja, hogy az intézkedéscsomag programelemként tartalmazza és finanszírozza meg a kulturális autonómia intézményrendszereként a Fővárosi Cigány Ház- Romano Kher használatában álló fonyódi gyermeküdülő és képzési központ többcélú funkcióinak kialakítását és gyakorlását (táboroztatás komplex szakmai programokkal, alkotói táborok, nyelvi táborok, képzési funkciók, alkotóműhely funkciók, aktív állampolgárság programok, cigány önigazgatási és önszerveződési komplex képzések, programok, esélyegyenlőségi, érzékenyítő képzések, programok…)

A kultúra, média, sport intézkedéscsomag a hazai roma kulturális központról nem beszél, de a Pécs Kulturális Főváros 2010 program keretén belül tervezi az Európai Kulturális Központ szakmai koncepciójának kidolgozását két éves határidővel.

A Magyarországi Roma Parlament megítélése szerint semmilyen szakmai érv nem szól amellett, hogy a magyarországi cigányság számára törvényben biztosított kulturális autonómia intézményrendszere helyett az európai romák számára a magyarországi roma évtized program finanszírozzon kulturális központot. Szakmai érvvel nem támasztható alá a helyszínválasztás sem, a romák hazai területi elhelyezkedése és más körülmény sem indokolja a pécsi helyszínt.   A Magyarországi Roma Parlament álláspontja szerint a magyarországi RIÉP programnak a magyarországi romák művészeti központját kell létrehozni és működtetni és annak Budapesten a helye.

A stratégiai terv a programelemet módosítsa és rendeljen hozzá megfelelő szintű forrást. A határidőket figyelembe véve a kulturális autonómia gyakorlását a meglévő roma művészeti intézményekben finanszírozza a társadalom jelenlegi kulturális javakhoz való hozzáférésével megegyező eséllyel addig, amíg a Budapesti Művészeti Központ meg nem épül és működni nem kezd. 

 

1. Célcsoport
A program legsúlyosabb hiányossága, hogy ellentétben a kisebbséghez tartozókat megillető egyéni és kollektív jogokkal, új kategóriát alkotva a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű definícióval jelöli meg a célcsoportot.

A mo-i cigányság többsége tartozik e két kategóriába, mégsem érthetünk egyet a program megvalósításának ezzel a módszerével. A cigányokat, mint azt annyi kutatási eredmény alátámasztja, elsősorban a cigánysághoz tartozásuk okán éri hátrányos megkülönböztetés, és úgy gondoljuk, a cigánysághoz tartozásuk okán kell részesüljenek a fejlesztési programok adta lehetőségekből. A cigányok átkeresztelésének történelmi hagyományai vannak, új magyar, új paraszt, sajátos szociális népréteg …, de mindegyik súlyos kudarcot vallott és tovább rontott az alaphelyzeten. A cigányok döntő többségének új kormányzati elnevezése új stigmát rak a cigányság egészére. Alapvető emberi méltóságát sérti, hogy nem etnikai hovatartozása, presztízst is adható nevén nevezi a kormányprogram a cigányokat, hanem stigmatizáló és félelmet keltő, az etnikai hovatartozásától menekülő, magát másnak feltüntető hátrányos helyzetűnek.

Nem lehet segítség egyetlen egy rasszjegyekkel megkülönböztethető kisebbségnek sem, a legalapvetőbb emberi méltóságához fűződő jogának megsértésén, felszámolásán keresztül nyújtott segítség. A roma identitás vállalásának természetesnek, az emberi kapcsolatok rendszerében alapvetőnek és nélkülözhetetlennek kell lennie. A cigány célcsoport megtalálására több gyakorlati megoldás kialakult már, például az ösztöndíjazás során szükséges önkéntes nyilatkozattétel és annak ckö-k által történő hitelesítés, vagy a kisebbségi önkormányzati választások során megkövetelt (nem ellenőrzött) regisztráció. 

A RIT napirendjére tűzte a kérdés tárgyalását, de talán már későn. Úgy gondoljuk, e rendkívül fontos kérdés tisztázatlansága alapvetően veszélyezteti az UMFT és a RIÉP program roma vonatkozású sikerességét.  Az államnak egyértelművé kell tenni, hogy szembenéz a romákat súlytó faji megkülönböztetés gyakorlatával, látja és érti, hogy a hátrányos megkülönböztetés alapvetően a cigányságuk miatt éri a cigányokat, és egyértelműen ki kell nyilvánítania, hogy a romáknak romaként köteles az esélyegyenlőséget, az egyenlő bánásmódot biztosítani életük minden területén.


II. Politikai integráció
A RIÉP programba kerüljenek be a politikai integrációt megalapozó feladatok, elsősorban a parlamenti képviselet, a kisebbségi törvény módosítása, a civil szervezetek alanyi jogú központi költségvetési támogatása tartozik ide.

A parlamenti képviselet a Roma Parlament koncepciója szerint demokratikus és esélyt adó módon úgy oldható meg, ha az intézményesült cigány képviseletek, ckö-k és civil szervezetek leadják szavazatukat egy cigány képviselő jelölteket állító listára, majd az ennek eredményeként kialakult, a legtöbb szavazatot kapó jelöltlistára, a választás során a roma választók esetében az országot egy választókörzetnek tekintve valamennyi roma választó, adott esetben nem roma választók is leadhatják a szavazatukat. Sem a lista, sem a jelöltek semmilyen kedvezményben nem részesülnek, a pártlistákhoz hasonlóan a parlamentbe kerüléshez szükséges szavazati arányoknak megfelelően válnának képviselőkké a jelöltek a listán szereplő sorrendben.

A társadalmi presztízs egyik nélkülözhetetlen eleme - különösen a rendszerváltás óta eltelt idő tapasztalatai alapján-, a roma képviselők parlamenti jelenléte, a törvényhozásban történő részvételük demokratikus biztosítása.

A kisebbségi törvény módosításának igénye közvetlenül a törvény hatálybalépése után már megfogalmazódott. Emlékezzünk Kaltenbach Jenő ombudsman véleményére és módosító javaslataira. A Roma Parlament hűen korábbi állásfoglalásaihoz, a regisztráció témakörében, a ckö-k jogosítványai területén és a finanszírozás területén javasol változtatásokat az elkövetkező egy éven belül. Különösen fontosnak látjuk az alattvalói finanszírozási szabály megváltoztatását, mely abból fakad, hogy a helyi önkormányzat joga dönteni arról, milyen működési feltételeket biztosít a ckö-k tartalmi munkavégzéséhez. Javaslatunk szerint a ckö-k működését differenciáltan megállapított, települési lakossági arányoktól függő központi költségvetési forrásból történő normatívával kell biztosítani.

Négy ciklus tapasztalata szerint a helyi ckö-k többsége funkcionálisan nem vagy csak alig működőképes, ezzel egy időben végbement a civil szervezetek elsorvadása is a tisztázatlan állami-kormányzati szándék és kapcsolatrendszer miatt. Javaslatunk szerint pozitív diszkriminációként társadalmi közérdeknek minősítve a roma társadalom önszerveződésének támogatását, jól körülírt feltételek teljesítése esetén a még működő civil szervezeteket alanyi jogú költségvetési normatívában kell részesíteni taglétszámuk, felvállalt és látható tevékenységük alapján.

E két intézkedés alapfeltételeket biztosít a roma társadalom integrációjához, hiszen az egyik legsúlyosabb probléma a szervezett és működőképes civil közélet – mint közvetítő réteg- hiánya. A működőképessé tett képviseletek nélkülözhetetlen elemei lennének a fejlesztési programoknak. A kiszorított, esélytelen roma társadalom előtt a cigány közélet visszaszerezhetné a hitelét és hitelességét alapvetően a működőképességén keresztül.
Míg a működőképesség óriási energiák mozgósítását eredményezné, addig a papírforma szerinti haszontalan létezés a demokrácia alapjait kezdi ki, nem csak a kisebbségen belül.

III.    Alapintézmények létrehozása
Társadalomkutatók, szociológusok véleménye szerint a mo-i cigányság száz évvel ezelőtt volt hasonlóan kilátástalan helyzetben. A rendszerváltás előtti években nehezen megszerzett társadalmi presztízsét pillanatok alatt elveszítette, illetve elvették tőle.  A cigányságnak nincs kapcsolati tőkéje, sem gazdasági és politikai tőkéje. Egy negatív tőkéje van, az őt körülvevő faji előítéletesség, a többség negatív politikai tőkéje a cigánysággal szemben.

A cigányság társadalmi presztízsének megteremtéséért az UMFT és a RIÉP programjain belül azonnal és határozott lépéseket a művészet, a kultúra területén lehet és kell tenni. A mo-i cigányok zenéje, képzőművészete világhírű. Létre kell hozni azokat az alapintézményeket, amelyeken keresztül a hazai lakosság és a hazánkba látogató külföldiek találkozhatnak a cigányság művészetével és kultúrájával, és amelynek keretein belül megélhető a cigányság önmagához fűződő kollektív identitása. Létre kell hozni a Budapesti Cigány Művészeti és Kulturális Központot az alábbi –nem teljes körűen felsorolt- funkciókkal:

 

• 4-500 fős színházterem (koncert- és tanácstermi funkciókkal)
• Képzőművészeti, néprajzi kiállító termek
• Zenei, számítástechnikai, nyelvi és egyéb képzési stúdiók
• Ösztöndíjazási és tehetséggondozási központ,
• Információs központ, kiadói tevékenység, közösségi hely,
• Konferencia központ,
• Szociális és jogi Iroda,
• Közgyűjtemények létrehozója és gondozója és további funkciók.

A Roma Parlament javasolja, hogy a 2008-as év első felében kezdődjenek el a tervezési munkálatok, 2009-ben pedig történjen meg egy világszínvonalon megtervezett és felépített központ átadása. A központban kerülhet elhelyezésre a 20. éves fennállását ünneplő Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház, amely alapító okiratában meghatározottan a fenti feladatkört látja el 20 éve méltatlan körülmények között.

Az alapintézmények létrejöttéig az intézkedési terv a jelenleg is működő civil cigány művészeti intézményekben biztosítsa RIÉP finanszírozással a romák kulturális identitásának megélését, ápolását, a kulturális önigazgatást, az etno-marketinget és médiát (Mo-i Roma Parlament – Romano Kher Harlem Színpad, Roma Közgyűjtemények és Képtár, Balázs János Galéria, Ando Drom Zeneház, Sarasate Koncertterem, Fiatal Művészek Háza és programsorozatai stb).

A Magyarországi Roma Parlament javasolja, hogy a RIÉP emelje be programelemként az alapintézmények közé a Romano Kher kezelésében álló, felújított és üdülőnek berendezett fonyódi gyermeküdülő és képzési központot, finanszírozza az üdülésen túl abban oktatási, képzési, tehetséggondozói, alkotói nyelvi, informatikai és ifjúsági, valamint aktív állampolgársági funkciók kialakítását, intézményi és humán kapacitás fejlesztéssel. Az intézményi funkciók továbbfejlesztése fél év alatt kialakítható, az intézmény állandó üzemeléssel több, mint kétezer gyermek, fiatal és felnőtt számára biztosítani tudja 2008. június 1-től a roma társadalmi integrációs funkciókat.  

IV.    Cigány telepek felszámolása
A Roma Parlament erkölcsi kötelezettségének tekinti azon romák érdekeinek a védelmét, akiket senki sem képvisel. Ilyen erkölcsi kérdés számunkra a cigánytelepek léte, amelyeket modern kori koncentrációs táboroknak tartunk, és amelyek tartós fennmaradása ellenkezik minden becsületes emberi normával, a humánummal és az alkotmányos jogokkal. Ma a roma lakosság kb. 40 %-a él cigány telepeken, és összességében 70-75 %-a szegregált, elcigányosodott településeken.

A cigány telepek léte és megszüntetésük elmaradása fenyegeti a mo-i cigányság helyzetének megváltoztatására irányuló UMFT és RIÉP programok egészét, mert a telepen élők sorsa három generációra determinált sorsot jelent a konzervált szegénységgel, nyomorral, tudatlansággal és társadalmi megbélyegzettséggel.
Azzal értünk egyet, hogy nem az előítéletesség ellen kell küzdeni, hanem a kiváltó okait kell megszüntetni. Ilyen a cigány telepek léte. A cigány telepek kiválthatják a fasizálódó rohamcsapatok támadásait, gyűlöletét, és kiválthatják a társadalom többségének fajgyűlöletét. Másrészt a cigány telepek léte alapjaiban áll útjába a roma fejlesztési programok megvalósíthatóságának.

Úgy gondoljuk, Mo erkölcsi bukását jelentené, ha 2015. után 8 e milliárd ft felhasználását követően a cigány telepek fennmaradnának.
Javasoljuk, hogy a kutatásokban feltárt cigány telepek felszámolása legyen határozottan megfogalmazott cél az UMFT és a RIÉP programjaiban és teljes körűen, megfelelő nagyságrenddel biztosítsa a telepek megszüntetését, a lakosság integrálását.

V.    Munkahely teremtés
Állami statisztika alapján 350-400 ezer regisztrálatlan cigány munkanélküli van az országban. A Roma Parlamentnek az az álláspontja, hogy 2015-ig ezt a munka és jövedelem nélküli roma tömeget, amely tulajdonképpen a lényegi probléma az úgynevezett cigány ügyben, vissza kell helyezni az állandó foglalkoztatásba.

A tömeges munkahelyteremtéssel megszakítható az ördögi kör, a munkanélküli státusz átörökítése a következő fiatal roma generációkra, a tartósan munkanélküliek óhatatlanul bekövetkező személyiségkárosodása. Elkezdődhetne a cigányokra ingyenélő parazitaként tekintő többség kikezdhetetlen faji előítéletességének lebontása.   Ez a társadalmi béke alapfeltétele.

Munkával és jövedelemmel rendelkező szülők tömegének ambíciójára kell építeni az óvodáztatási, iskoláztatási, fejlesztési programokat. Nélkülük minden kudarcra van ítélve, a végeredmény szánalmas lesz. A komplex fejlesztési programok szükségességét s Roma Parlament a 90-es évek elején már megfogalmazta. Jelentős lépés, hogy a kormányzati programban ez a szempont erőteljesen megjelent. Az eredmény vagy a történelmi kudarc most az arányokon múlik. Lehet adott esetben néhány ezer roma foglalkoztatását óriási eredményként mediatizálni, ugyanakkor a cigányság társadalmi helyzetében kimutatható hatást nem jelent.  Ebben a feladatban különösen fontos a cigány célcsoport hozzájutási arányainak ismerete a hátrányos helyzetű településeken, térségeken és népcsoportokon belül.

VI. Ösztöndíjazás, tehetséggondozás, az egész életen át történő tanulás
A Roma Parlament véleménye szerint az alapfokú tanulmányok elvégzése után középfokon és felsőfokon továbbtanuló cigány fiatalok továbbtanulását akadályozó sok esetben ellehetetlenítő anyagi háttér hiányának kompenzálása a fejlesztési programokon belül kiemelt program és eszköz a közoktatási esélyegyenlőség megteremtésében..

Azoknak a fiataloknak, akik elsősorban saját továbbtanulási ambíciójuknak köszönhetően szülői bíztatással tovább tanulnak az oktatási esélyegyenlőségét kötelező biztosítani. A szülők önhibájukon kívül váltak munka és jövedelemnélkülivé és rendkívül méltánytalan lenne, ha a rendszerváltás nem csak a szülőket büntetné jóvátétel és esélyteremtés nélkül, hanem a gyermekeiket és azok gyermekeit is. Ma az a fiatal aki nem végez legalább közép fokon eredményesen tanulmányokat jó eséllyel a segédmunkások munkaerőpiacán jelenik meg és nagy valószínűséggel azt a sorsot örökíti a gyermekének is.

 Most van lehetősége a kormánynak ezt a lefelé húzó spirált megtörni azzal, hogy egy felül nyitott ösztöndíjazási és tehetséggondozási rendszer alakít ki,  hozzá alakítva a hasonlóan fontos egész életen át történő tanulás támogatását is.  2015-ig közel két középiskolás generáció életére gyakorolhat óriási hatást az UMFT és a RIÉP támogatási rendszerén keresztül a kormány, döntő lépés lenne ez az oly annyira hiányzó roma értelmiségi réteg kialakításában, amely előnyeit nem kell részletezni.

Véleményünk szerint valószínűleg évi több milliárd ft-os igény lesz a fenti támogatási formákra, ezért a kötött összegű éves ösztöndíjazást szolgáló keretet az első évben javasoljuk három milliárd ft-ra emelni, azt követő években a tapasztalati számok alapján kell meghatározni a kereteket, felül nyitott rendszerben.

Budapest, 2007-08-29.


Zsigó Jenő
Elnök
Magyarországi Roma Parlament


C-PRESS

 

Kapcsolódó anyagok:

 

• NÉGY PRIORITÁS A ROMA PROGRAMBAN - A megvalósításra 2013-ig 120 milliárd forint áll rendelkezésre