Üdvözöljük a C-PRESS weboldalán! *** Magyarország és az Európai Unió a cigányokkal együtt egységes, értékes egész! *** O Ungriko Them thaj e Evroputni Unia e rromença kethane si ando jekhipo, thaj e rromença si barvali thaj intrego! *** A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás alkotmányos jog! *** A magyarországi cigányoknak is! *** C-PRESS *** Le manusa slobodes te den duma thaj slobodes te phenen so gindinen konstituto hakaj phenel avri! *** Vi le Rromenqe ando Ungriko Them! *** C-PRESS
C-Press
Eltüntették Farkas Flórián elnöki keretét *** Politikai nyomás alatt *** Vádat emeltek a Betyársereg roma családot fenyegető tagjai ellen *** NOVÁK KATALIN: HÁROM INTÉZKEDÉSSEL SEGÍTI A KORMÁNY JÖVŐRE A NAGYCSALÁDOSOKAT *** A gyerekek egy év jóságot, az anyukák két hét türelmet kaptak a csomag mellé a roma önkormányzat kar *** Rostás Winnetou, így cigányozott a jobbikos képviselő *** Drá­mai ti­tokra de­rült fény a 100 Tagú Ci­gány­ze­ne­kar múlt­já­ból *** Jogtalanul vegzálta a cigányokat az önkormányzat *** LMP: Kiállunk a Fálun Gong követői mellett *** Vádat emeltek az EU-pénzből házat építő polgármester ellen *** Rémhírterjesztés miatt a Jobbik feljelenti a nemzeti konzultáció hangadóit *** Már Bristolban is gecizik Orbánt *** A zsi­dó­tör­vé­nyek vissza­ál­lí­tá­sát kö­ve­teli a Job­bik ve­zető po­li­ti­kusa. Vona ma­gá­hoz *** Kihátrálás? - Fidesz: nincs bajunk Soros Györggyel *** Lemondathatják a Jobbik nyugdíjas tagozatának egyik vezetőjét rasszista megjegyzései miatt *** Farkas Flórián megszólalt, és nem szakadt rá a plafon *** Buszoztatott tömeggel mutatná meg erejét Farkas Flórián *** Csalók hitegettek kárpótlással idős embereket *** Tényleg 500 forint belépőjegyet kérnek a cigányoktól egy játszótéren? *** Összeálltak Váradiék ***
Advertisement
fbconnect_user6.jpg
donatehu2.png

Európai Roma Liga

euromaliga.jpg

GYEA

gyea.jpg

Economic Forum

forum_137.jpg

Partnereink

Webriport

Advertisement

Roma Tájház

tajhaz_137.jpg

Kethano Drom


kethanodromlogo.jpg

Hírszolgáltatás

feed image

Kritikus cigányképviselők
2007-07-03 21:18
Betűméret:   Kicsi: Betűméret csökkentése  Nagy: Betűméret növelése
Kritikus cigányképviselőkBalogh Máriával Nyírlugoson, a Fülöpi úton lévő házában találkozunk. Délután négy óra, s ő épp akkor érkezik haza. A készülő kerítéssel és a bejárattal szemben egy deszkákból elkezdett garázsforma, amely még bőven kíván munkát, s előtte egy kígyózöld, nem új, de nagyon jó állapotban lévő Ford.

 

A lakás maga színvonalasabb, mint az átlagos falusi ház. Nagy előszobával, a belőle nyíló helyiségekkel s a nyitott konyhával.

 

A filigrán, 39 éves asszony a helyi cigány kisebbségi önkormányzat képviselője. És úgy tűnik, szervezője, cselekvője is. A testvére - Balogh Lajos - a kisebbségi önkormányzat elnöke, és ő is hamarosan megérkezik, miként Félix, a harmadik testvér, akit ugyancsak beválasztottak ebbe a testületbe. Marika párja gépkezelő egy debreceni kft.-nél immár hetedik éve.

  • - Egy kilenc személyes kisbusszal, máskor kocsival ő viszi be Debrecenbe a többieket naponta. Kora reggel indul, és este jön haza - mondja Marika.


A Ford a párjáé, de Marika hajtja - habár az autóvezetés bizony nem éppen a cigány asszonyok szokása. Ritkaság. Sőt kissé a hagyományok felrúgása is. Picinyke lázadás. (Még nem láttam lovas kocsit hajtani cigány nőket, ha férfi is ült a bakon. Egyedül viszont nemigen fogja meg a hajtószárat nő. Előfordul, bár ritkaság.) De Marikának már tizenkét éve van jogosítványa.

Marikával előbb Jónás Krisztián balesetéről beszélgetünk. ő ismétli azt a verziót, hogy Krisztián vagdalta a fákat, és egy gally az arcába csapódott. Ezt terjesztették Nyírlugoson. Ha így történt volna, akkor másnak szinte semmi felelőssége nem lenne a baleset bekövetkezéséért. Mondom Marikának, hogy ez a híresztelés valótlan, hiszen így nem magyarázható meg Krisztián súlyos koponyasérülése, a többszörös koponyacsonttörés. Ahhoz bizony jókora ütés kellett, csakhogy nem elölről. ő a szülők felelősségét is megemlíti - ez is vastagon járta a szóbeszédben -, mondván, hogy ő nem engedte volna dolgozni a tizenhét éves fiút.

  • - Ismertem Krisztiánt, én indítottam el a felzárkóztató programban. Ám az édesanyja kivette az iskolából. Ha nem teszi, talán még ma is élne. A cigányok szegényesen élnek velem együtt, de én akkor sem küldöm el dolgozni a gyerekemet. Hibás a társadalom, hogy korán dolgoznia kell a cigány fiatalnak, de még inkább hibás a szülő.

 

  • - Alighanem bonyolultabb ez - mondom Marikának. - Krisztián a zenében látta a kitörési lehetőségeit, és vetetett a szülőkkel részletre egy nagyon drága szintetizátort. Be akart segíteni.

 

  • - Lehet, hogy ők így mondták el - replikázik Marika. - Nagyon tisztelettudó és jó gyerek volt. Járt is egy hétig az iskolába, de az anyja kevesellette a huszonkétezer forintot havonta. Hogy Krisztián a dupláját is megkeresi. Ám igaz: nagyon jó zenész volt. Fantasztikusan jó.

 

  • - Miket játszott a fiú?

 

  • - Mindent. Cigány dalokat, magyar nótákat, lakodalmas rockot...

 

  • - És mindenféle képzettség nélkül - morfondírozom. - Mi lett volna, ha képezi magát?

 

  • - El sem tudom képzelni.


Közben megérkezik a negyedik osztályos Evelin, majd fülében a mobiltelefon hangszórójával Zsanett. ő Nagykállóba jár, a Budai Nagy Antal Szakközépiskolába, humán pedagógia szakra. Jó tanuló, és jelentkezett Nyíregyházára, az egészségügyi főiskolára. Bizakodva várja a család, hogy fölvegyék.

 

  • - Úgy tűnik, hogy ez a térség Nyírlugoson a cigánynegyed - mondom Marikának.

 

  • - Ebben az utcában vegyesen lakunk, de a szomszéd utcában szinte teljesen cigányok.

 

  • - Hogyan élnek?

 

  • - Nehéz a megélhetés. Most én is megint álláskereső vagyok. [Ez a munkanélküli segély újmódi titulusa - K. I.] Hat hónapig kapom, ez havonta harminchétezer forint. Közben gimnáziumba járok, az idén fogok érettségizni.

 

  • - Van a településen főiskolát vagy egyetemet végzett cigány?

 

  • - Nincs. Ha Zsanett el tudná végezni a főiskolát, ő lenne az első.

 

  • - A cigányok miből élnek?

 

  • - Családi segély, gyes, álláskereső támogatás, szociális járadék...

 

  • - Ez mind postástáskából való. Vagyis közpénzből. Rokkantsági nyugdíjasuk sok van? Olyanok, akik legalább 67 százalékosan munkaképtelenek.

 

  • - Nincsenek sokan, és ők is elérték már a nyugdíjkorhatárt.


(Itt álljunk meg. Ez ugyanis nem véletlen. A cigányság egészségi állapota sokkal rosszabb a többi magyarénál, mégis mindenütt kisebb az arányuk a "lerokkantosítottak" között amazoknál. Miért? A választ a helyzetet jól ismerő, bár szakértőnek nem nevezhető nyugdíjbiztosítós adta meg: mert a cigányoknak sosem volt elég pénzük hozzá, hogy rokkanttá nyilvánítsák őket. A korrumpáláshoz. A megyében minden nyolcadik lakos - beleértve a gyerekeket és az öregeket is - valamilyen formában rokkantsági nyugdíjas vagy járadékos.)

 

  • - Inkább ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenésűek - folytatja Marika. - Olyanok vannak.

 

  • - Ez az új orvosi divat - teszem hozzá. - Munkahely?

 

  • - Közmunka - mondja Lajos. - Harmincöt fő foglalkoztatását nyerte el a város, azok között tizenhét cigány van. ők is tanulnak, OKJ-s bizonyítványt kapnak. [Ezt a Perfekt Rt. szervezi, munkahellyel rendelkezők számára - K. I.]

 

  • - Persze az önkormányzati erdőben - mondom kissé bosszúsan. - Itt már több mint ötszáz hektár erdőt telepített az önkormányzat. Az erdőtelepítés államilag támogatott, többnyire a költségek hetven százalékát kapja a telepítő. Az önkormányzat mindezt azzal fejelte meg, hogy a kézi munkát az ugyancsak támogatott közcélú munkásokkal végezteti. Vagyis kétszeres támogatásban részesül. Ez így nem sportszerű. Az ötszáz hektár erdő óriási vagyon, milliárdokat érő, és - megítélésem szerint - régóta gazdasági társaságba kellett volna vinni. Aminek lehet egyedüli tulajdonosa a város. De az elöljáróság ezt nem teszi, mert akkor nem végeztethetné közcélú munkásokkal a telepítést és az erdők ápolását.

 

  • - Nem tudom, meg lehet-e itt alakítani a gazdasági társaságot - mondja Lajos. - 1992 óta telepíti az önkormányzat az erdőket. Az önkormányzat dolgozói végeznek minden munkát. A kitermelést is. A kitermelt fát licitálás útján adják el.

 

  • - Ugyanezt lehetne folytatni a gazdasági társaságban is, csakhogy akkor a munkabért nem az adózók pénzéből fizetnék.


Marika elébb narancslével kínál bennünket, aztán kávét főz, és még kávétejpor is kerül.

 

  • - Dolgoznak-e olyan munkahelyeken, ahol nem közpénzből fizetik a bért?

 

  • - Innen nem mennek nagyobb munkahelyekre - mondja Marika. - Például útépítésre. Olyan munkahelyekre inkább csak a Szabadságtelepről... Itt helyben is meg tudják keresni azt a pénzt.

 

  • - Hol, kinél, minél, milyen munkán?

 

  • - Vannak dohánytermesztők, többen is. Vannak fakitermelők, ugyancsak többen. Azt nem tudom, hogy feketén vagy sem, azt viszont igen, hogy a szomszédomat - Beri Gyulát - az egyik állandóan viszi fűrészelni. őket azonban nem fenyegeti a balesetveszély, hiszen vizsgát tettek.

 

  • - A baleset mindenkit fenyegethet ebben a munkában - mondom -, legföljebb azok, akik képzettebbek, jobban el tudják kerülni. Ismerik a veszélyt, de ismerik az ellene való teendőket is. Például a favágás első számú szabályát: meg kell tervezni a menekülési útvonalat a fa kidöntésének elkezdése előtt. Ezt ők betéve tudják, a kezdők pedig nem.

 

  • - Most öten vagy hatan dolgoznak Nyírgelsén, a baromfi-feldolgozóban - teszi hozzá Lajos. - Sokan jelentkeztek, de sokat nem vettek föl, mert higiéniai vagy egészségi szempontból nem feleltek meg.

 

  • - Vagy mert nem is akartak ott dolgozni - morgolódom. - Tapasztalatból tudjuk, hogy a legtöbb kiközvetített munkanélküli nem akarta ott fölvenni a munkát. Legalább nyolcszáz. Emiatt nem sikerült a két körzet - a nagykállói és nyírbátori - munkaügyi kirendeltségeinek a második műszak beindításához összeszedni százötven dolgozót. A hatezer nyilvántartott munkanélküliből. Még Karcagról meg Kisújszállásról is hordták 2004-ben és 2005-ben is a kölcsönzött munkaerőt. Naponta, busszal, 140-150 kilométerről. Az a világszínvonalú üzem pedig csődbe ment. Most felszámolás alatt áll, igaz, közben működik.

 

  • - Persze az is közrejátszik benne, hogy itthon a különféle szociális ellátásokból összejön nekik ötven- vagy ötvenkétezer forintjuk - mondja Lajos. - És ehhez jön a napszám. Cigánynak, magyarnak egyformán. Ennél többet egyik üzemben sem keresnek.

 

  • - Nyírgelsén azzal számolt le csaknem kétszáz dolgozó a munkaszerződés megkötése után egy vagy két nappal, hogy bűz van, kosz van, és még csúnyán is beszélnek velük - mondom. - Hogy miért? Mert nem tartották be a mosakodási meg a többi tisztasági előírást.

 

  • - A kábelgyárban is csúnyán beszélnek az emberekkel - mondja Marika. - De ennek oka lehet. Ha szépen nem értik meg...

 

  • - A fiatalok nem akarnak dolgozni - szól közbe Lajos. - És nem csak a cigány fiatalok.

 

  • - Nyírgelsén kérdeztem a gyár régi igazgatóját, az azóta a Délvidékre távozott Orosházi Csabát, hogy a fiatalok miért nem telepednek meg náluk. Az üzem képezte őket, ki akarta alakítani a saját szakembergárdáját. Szakmunkástanfolyamot szerveztek, s jártak is oda, habár elég kevesen. Orosházi erre úgy válaszolt: "A fiatalok nem jönnek ide. Nekik más álmaik vannak. Bódi Guszti, Győzike meg a többi. Mások kétszázezres fizetést várnának, nem a harmadát, autót a fenekük alá, és szabad, kötetlen életet. Az itt elképzelhetetlen."

 

  • - Ez nem változott - mondja Lajos. - És mindenki a hivatalnál akarna elhelyezkedni.

 

  • - Miben tud segíteni a kisebbségi önkormányzat? Tudja-e orientálni a fiatalokat?

 

  • - Arra kérjük a szülőket, hogy tanuljanak a gyerekeik - válaszol Lajos. - A kormányzat is erre irányulna, a politika. Csak a tanulással lehet kilábalni a helyzetünkből. Most az építőipari szakmákkal még külföldön is lehet munkát találni. De van más is. Kell a szakács, kell a hő- és hangszigetelő, kell a bádogos. Néhány cigány gyerek kezdett el tanulni (nem felnőttként!). A saját gyerekeink is. A lányom falusi vendéglátást tanul. Amióta képviselők vagyunk, sok gyereket indítottunk el.


Lajos 1994 óta tagja a cigány kisebbségi önkormányzatnak, Marika és Félix pedig második ciklusát kezdte. Félix még fiatalabb, két gyereke van, és a nagyobbik most nyolcadikos.

 

  • - De általában tanulni sem akarnak a fiatalok - mondja Marika. - A mieink igen, de a többi? Kevesen.

 

  • - Úgy tűnik, a cigány szülők nem fogják elég szigorúan a gyerekeket, nem követelnek tőlük - mondom. - Sokan az ilyet majomszeretetnek hívják, és az tapasztalható széles körben, hogy ez is egyik oka a tanulás lebecsülésének.

 

  • - Ez igaz, pedig muszáj lenne szigorúnak lenni! - így Marika. - Még rosszabbul fogunk élni. Az árak mennek fölfelé, munkahely meg nincs, tehát igazi megélhetés sincs...

 

  • - A fiatalok inkább feketén dolgoznak, nem állandó munkahelyen - és Lajos szerint nem is keresik az ilyet.

 

  • - Vannak, akik szerint azért, mert nincs kitartásuk, hogy megvárják a havi fizetést - teszem hozzá. - Nekik naponta, de legkésőbb hetente kell a munkabér.

 

  • - Ez pontosan így van - bólogat Lajos. - A rendszeresség!... Nem bírják ki a hónapot. Ha pénzt kapnak, egy-két napig jól élnek. Legföljebb egy hétig. Aztán a kamatosokra szorulnak, uzsorásokra.

 

  • - Van itt egy roma gyerek is, aki kamatra ad pénzt - teszi hozzá Félix, majd látván elnyúlt képemet, folytatja: - Tízezret ad, aztán két nap múlva tizenötezret kér vissza. Pár nappal később már húszat kell törleszteni.

 

  • - Nálunk hetesembernek hívják azt az egyébként hivatalosan működő ügynököt, aki zsebből ad kölcsönt, viszont hetente jár beszedni a törlesztéseket. Itt ismerős-e az ilyen - kérdezem Félixet.

 

  • - Ismerős hát. De még mennyire! A sógorom például százezret vett föl így. Úgy tudom, már többször igénybe vette. Most hetente ötezerével kell törleszteni. Hogy meddig, azt nem mondta, de biztosan sokáig.

 

  • - A cigányok régen híres lókupecek voltak - mondom. - Mostanság néhol, például Nyírbélteken, sokan folytatják a mesterséget, de immár autóval. Az itteniek?

 

  • - Vannak itt is ilyenek - nevet Féix. - Most is ilyesmiért hívtak a mobilon. Ismerősöm Bélteken vett egy kocsit, mert főleg ott kupeckednek. Csak az üzembentartóiról írnak szerződést. A biztosítást fizetik annak a nevére, akinek a nevén a kocsi van. Nem nagy üzlet, ha a kupec ötezer forintot nyer egy autón, már jó.


Visszatérünk a felzárkóztatási programhoz, hiszen rengeteg múlhat rajta.

 

  • - Akik elindultak, elvégezték az általánost - mondja Marika. - Itt a Keleti Ébredés Közhasznú Társaság oktatott Lőkös Sándor irányításával, és mi ebben segítettük. [Lőkös Sándor nemrég elhunyt. - K. I.]

 

  • - Akadnak szakemberek, akik szerint ez a képzés nem ad igazi tudást, inkább csak papírt - mondom.

 

  • - Igen, ez így van, és ezt itt mindenki tudja - válaszol szigorú tekintettel Marika. - Pedig nem kellene hogy így legyen!

 

  • - Az egyik fölmérés szerint a cigányok között igen nagy arányban szeretnének jogosítványt szerezni - emlékeztetek a megyei területfejlesztési tanács reprezentatív vizsgálódtatására.

 

  • - Á, nem kell már a jogosítványhoz nyolc általános! - bosszankodik Marika. Azzal kiderült, hogy mindkét testvérének van jogosítványa, Lajosé a legrégebbi: az övé húszéves.


Különböző oktatások folynak a településen. Marika szedte össze például az uniós pályázathoz a harmincöt főt. Azok tanulás közben munkaviszonyban vannak, és minimálbért kapnak.

 

  • - 2006-ban indult, tudtommal 2007 szeptemberében lesz vége. A munkaügyi központtól kapta az önkormányzat a lehetőséget. Erdőgazdasági munka, erdőápolás... OKJ-s bizonyítványt kapnak.


Máskor gyógynövényes tanfolyam kezdődött, és a résztvevők munkanélküli-segélyre lettek jogosultak. - De a gyógynövény-gyűjtésnek itt nincs hagyománya - ismeri el Marika.

Ez részben indokolt is, hiszen a gyógynövény-felvásárlók olyan minimális árat állapítanak meg (és érdekes: mindegyik ugyanolyat!), hogy abból kemény munkával sem jön ki naponta egy fél napszám. Aki gyűjtésre kényszerül, az legföljebb csak morgolódhat a megcsörrenő krajcárok láttán. A felvásárlók pedig nem is ritkán palotákat építettek, és hatalmas terepjárókkal riogatják a gyalogosokat.

 

  • - Az átképzéseknek nem sok eredményük van - mondja Lajos. - Ha a cigányok elvégeznek egy szakmát, nehezen tudnak elhelyezkedni a bőrük színe miatt. Azt hiszik sok helyen, hogy majd lopni fognak. Itt a cigányok nem lopnak. Sőt, ha a hivatalba bemennek, akkor sem segélyt kérnek, hanem munkát. Ezt már a polgármester is elismerte.

 

  • - Az állam sok pénzt ad az átképzésekre, ámde utána semmi! - állapítja meg szigorú tekintettel Marika.


Más forrásokból úgy tudom, hogy a foglalkoztatásnak a bőr színénél van nagyobb akadálya is: a tudás, a gyakorlat s az üzemi munka rutinjának a hiánya. A cégek ettől is félnek, ha munkaerőt vesznek föl. Az pedig, hogy keményen megkövetelik a teljesítményt, egyáltalán nem véletlen. Másképpen nem lehet a felszínen maradni, márpedig a bukást senki sem szeretné előre beprogramozni. Irtózatosan monoton, de a figyelmet egy pillanatra sem kihagyni engedő munkák várnának több helyen is cigányra, többi magyarra egyaránt. (Moldova György írta pár éve a megyéről is szóló, Európa hátsó udvara című szociográfiájában egy varrodáról: "Ha még tíz percig nézem ezt a munkát, belépek a kommunista pártba.")

A napszám nem ilyen - az alkalmazó kénytelen megalkudni a munkaerő minőségével, mert már olyan sincs elegendő, ezért elnézőbb. De a leginkább munkautánzat az önkormányzatoknál végzett közcélú munka. Ezek közül kiemelkedik a nyírlugosi erdőtelepítések és erdőmunkák rendszere, mert másutt, a legtöbb helyen ezek a dolgozók reggel héttől nyolcig esetleg kapirgálnak valamit az árkok partján, aztán hazamennek reggelizni - és többnyire nem térnek vissza. ők nem értéket állítanak elő, ők a polgármesterek választási bázisai. Azért kapnak közcélú munkát.

Csakhogy a nyírlugosiak élni akarása megpróbálja kihasználni a lehetőségeket. A cigányok is tömegesen termelnek például ribizlit, méghozzá pirosat. A bogyós gyümölcsök - a ribizli és a málna - itt külön jövedelmet nyújtanak igen sok környékbelinek. Marikáéknak "egy kis magyar hold" területen van ribizlijük a házuk kertjében. [Ez kb. 4300 négyzetméter - K. I.]

 

  • - Hűha! - gondolok rá, hogy a kertünkben három bokor termésének leszedésével fél napig szöszmötöltem. - Ki szedi le azt a rengeteg fürtöcskét?

 

  • - Közösen szedjük - mondja Marika. - Előbb az egyiket, aztán megyünk tovább, a többiekére. Sokaknak van, cigányoknak is.

 

  • - Igaz lehet - bólogatok. - A ribizli nem érik le napok alatt, van idő így a szedésre, nem romlik meg. Milyen formában folyik a termelés? Van őstermelői igazolványuk?

 

  • - Édesapámnak van. Nekünk is volt, de ha kiváltjuk, akkor nem kapunk gyermekvédelmi ellátást. Az eddig havonta 5200 forint volt. Az önkormányzat minden évben begyűjti az adatokat. Ennek hatására sokan kiirtották a ribizlit.

 

  • - Pedig az értékesítésben a fő szervező maga a polgármester - mondom nem egészen iróniamentesen.

 

  • - Most nem jól szervezte, mert tavaly is csak negyven forintot kaptunk kilójáért - mérgelődik Marika. - Pedig mind nehezebb lesz az élet. Itt van például a vizitdíj. Néha nincs háromszáz forintom.

 

  • - Mindenképpen tanulni kell, fejlődni, mert ha így marad, abból baj lesz - mondja Lajos. - Az én lányom is le szeretne érettségizni, s a fiam is. Viszont el kell ismernem, hogy a cigányok többsége nem akar fejlődni.


Marika ehhez hozzáteszi:

 

  • - De nem is tudnak. Képtelenek megszerezni a pénzt a feltételekre, hogy változtathassanak.

 

  • - A legtöbbször mégsem a pénz hiánya okozza a fejlődésképtelenséget - vitázom vele, és a két férfi egyetértően bólogat.


Marika próbaérettségire készült. Az iskolában folyik a gimnáziumi oktatás - bőven elférnek, hiszen az új, huszonkét tantermes intézményben csupán tizenhat osztályt oktatnak az általános iskolában (és van délután két napközis-tanulószobás csoport is), vagyis üres tantermekben bővelkednek. A tanárok Debrecenből járnak ki, nyilvánvalóan egy támogatott kurzust megtartani.

Épp az iskolában jártunk, s láttuk, hogy Marika ül az épület előtt egy padon, kezében papírköteggel. Jegyzetek. Másnap az új, négy fiatornyos óvoda előtt várt, még azt is megmutatta, hol parkolhatunk. Aztán a padlástérbe szorult könyvtárban mondja, hogy a magyar próbaérettségin Kölcsey húzta, és kapott egy hármast. Hogy mi lesz az érettségin? Bizakodik, noha ebben a tetőtérbe szorult, jó kinézetű, ám roppant hiányos, és évtizeden át elhanyagolt könyvtárban a kötelező olvasmányok egy részét meg sem találta.

 

C-PRESS - Kun István - Élet és Irodalom 

 

 

 

 

AUTOBUS.HU

AUTOBUS.HU

Magic Team Kft hirdetései

magicteam.jpg

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész

almoskonyv_250px.jpg
 

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Értéktér - Infovideó

Get Flash to see this player.

 

 

Témajavaslata van?
Küldje el nekünk!

Tovább

Riportot rendelne?
Kattintson a részletekért!

Tovább

Szívesen lenne riporter?
Velünk kipróbálhatja magát!

Tovább

 

Pannónia Biztosító

Horoszkóp

Harmonet horoszkópok
Mindenkinek akinek lelke van
 

Bulvár hírek

Összeálltak Váradiék

2017. October 12.

article thumbnailTöbb mint négy év kihagyás után, néhány hete újra összeállt a Váradi Roma Café. Egyik legnagyobb slágerük klipjében gyermekek szerepeltek. Azóta sok idő telt el, a szereplők felcseperedtek, egyikük már...
Teljes cikk

Pápai Joci megszólalt a cigányozós címlapról

2017. May 19.

article thumbnailEzt egy újság nem engedheti meg magának - mondta Pápai Joci arról, hogy a Ripost propagandalap az eurovíziós döntő előtt a címlapon azzal biztatta, Hajrá cigány!
Teljes cikk

További hírek

Sport hírek

Magyarország felkészült a nyári sportesemények biztosítására

2017. July 05.

article thumbnailMintegy másfél éves munkával mostanra felkészültek a hazai szervek az idei nyár három nagy hazai sporteseményének biztosítására - mondta Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára...
Teljes cikk

Szellő Imre nyerte a főmeccset a profi bokszgálán

2017. April 23.

article thumbnailSzellő Imre szerezte meg a Boksz Világszervezet (WBO) nemzetközi cirkálósúlyú bajnoki övét és a magyar bajnoki címet a székesfehérvári Magyar Ring Gálán, miután technikai KO-val győzött Tóth...
Teljes cikk

További hírek