Üdvözöljük a C-PRESS weboldalán! *** Magyarország és az Európai Unió a cigányokkal együtt egységes, értékes egész! *** O Ungriko Them thaj e Evroputni Unia e rromença kethane si ando jekhipo, thaj e rromença si barvali thaj intrego! *** A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás alkotmányos jog! *** A magyarországi cigányoknak is! *** C-PRESS *** Le manusa slobodes te den duma thaj slobodes te phenen so gindinen konstituto hakaj phenel avri! *** Vi le Rromenqe ando Ungriko Them! *** C-PRESS
C-Press
Eltüntették Farkas Flórián elnöki keretét *** Politikai nyomás alatt *** Vádat emeltek a Betyársereg roma családot fenyegető tagjai ellen *** NOVÁK KATALIN: HÁROM INTÉZKEDÉSSEL SEGÍTI A KORMÁNY JÖVŐRE A NAGYCSALÁDOSOKAT *** A gyerekek egy év jóságot, az anyukák két hét türelmet kaptak a csomag mellé a roma önkormányzat kar *** Rostás Winnetou, így cigányozott a jobbikos képviselő *** Drá­mai ti­tokra de­rült fény a 100 Tagú Ci­gány­ze­ne­kar múlt­já­ból *** Jogtalanul vegzálta a cigányokat az önkormányzat *** LMP: Kiállunk a Fálun Gong követői mellett *** Vádat emeltek az EU-pénzből házat építő polgármester ellen *** Rémhírterjesztés miatt a Jobbik feljelenti a nemzeti konzultáció hangadóit *** Már Bristolban is gecizik Orbánt *** A zsi­dó­tör­vé­nyek vissza­ál­lí­tá­sát kö­ve­teli a Job­bik ve­zető po­li­ti­kusa. Vona ma­gá­hoz *** Kihátrálás? - Fidesz: nincs bajunk Soros Györggyel *** Lemondathatják a Jobbik nyugdíjas tagozatának egyik vezetőjét rasszista megjegyzései miatt *** Farkas Flórián megszólalt, és nem szakadt rá a plafon *** Buszoztatott tömeggel mutatná meg erejét Farkas Flórián *** Csalók hitegettek kárpótlással idős embereket *** Tényleg 500 forint belépőjegyet kérnek a cigányoktól egy játszótéren? *** Összeálltak Váradiék ***
Advertisement
fbconnect_user6.jpg
donatehu2.png

Európai Roma Liga

euromaliga.jpg

GYEA

gyea.jpg

Economic Forum

forum_137.jpg

Partnereink

Webriport

Advertisement

Roma Tájház

tajhaz_137.jpg

Kethano Drom


kethanodromlogo.jpg

Hírszolgáltatás

feed image

Lezárult a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon a Hajdúhadház elleni iskolai szegregációs per
2007-04-25 15:10
Betűméret:   Kicsi: Betűméret csökkentése  Nagy: Betűméret növelése
ImageA bizonyítás lezárult a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságon tegnap a Hajdúhadház elleni iskolai szegregációs perben. Mégsem hirdettek ítéletet abban a szegregációs perben, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indított Hajdúhadház önkormányzata, és két általános iskolája ellen, azzal az indokkal, hogy jogellenesen különítik el a roma gyermekeket.

Az önkormányzat egy olyan határozatot mutatott be a tárgyaláson, melyben a cigány önkormányzat a per visszavonását kéri. Az alapítvány igazgatója szerint valószínűleg nyomást gyakoroltak a helyi roma vezetőkre. 

 

Az alapítványnál azért indították a pert, mert azt tapasztalták, hogy a Bocskai István Általános Iskola két tagintézményébe szinte csak roma gyerekek járnak, míg a főépületben a romák aránya csak húsz százalékos. A másik kifogásolt iskola, a Dr. Földi János Általános és Művészeti Iskola főépületében az alapítvány szerint öt-tíz százalék a cigány gyerekek aránya,  két tagintézményében viszont itt is szinte csak romák vannak. Az alapítvány keresetében azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg a jogellenes elkülönítés tényét és kötelezze az önkormányzatot arra, hogy szüntesse meg ezt az állapotot, és valósítsa meg az iskolákban az integrációs felkészítést. Korábban az alapítvány hasonló ügyben jogerősen pert nyert a miskolci önkormányzat ellen. A közoktatási szakértői vélemény a hajdúhadházi ügyben is megállapította a melléképületekben a szegregációt és alacsonyabb szintű oktatási feltételeket.

 

A negyedik tárgyaláson azonban fordulat következett: az önkormányzat nyilatkozatokat mutatott be, melyben a roma szülők tiltakoznak a per folytatása ellen, és azt kérik továbbra is külön tanulhassanak a gyermekeik, mert az iskolaépületek közelebb vannak otthonaikhoz. Roma jogvédők és politikusok azonnal kétségbe vonták aláírásgyűjtő ívek bizonyító erejét azt állítva: a sokszor analfabéta szülők, akik az aláírásuk helyett csak ikszelték az ívet, nem voltak tisztában annak tartalmával, azt hitték, hogy azt íratja alá velük a pedagógus, hogy ne zárják be az iskolájukat, és hogy „vegyesen” fognak a gyerekeik  iskolába járni.  A keddi tárgyaláson, amely a hatodik fordulója volt a pernek, két pedagógust hallgatott meg a bíróság, akik részt vettek aláírásgyűjtési akcióban. A tanárok arra hivatkoztak: a szülői munkaközösség vezetőjével fogalmazták meg a nyilatkozat szövegét, amely véleményük szerint a szülők akaratát tükrözi. 

 

A tanárok álláspontja az volt, hogy azért perli az alapítvány az önkormányzatot és a két iskolát, hogy bezárják a szóban forgó intézményeket, és elbocsássanak tizenhat tanárt. Az alapítvány igazgatója Mohácsi Erzsébet ezt határozottan cáfolta. Közölte: a szegregáció megszüntetése érdekében indították a pert, nem az iskola bezárása miatt. 

 

Az önkormányzat érvei alátámasztására újabb dokumentumot is bemutatott, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat nemrég született határozatát, melyben azt kérik, hogy vonja vissza az alapítvány a keresetet. Az alapítvány elnöke szerint valószínűleg a települési önkormányzat nyomást gyakorolt a cigány önkormányzatra azzal, hogy nem kapnak költségvetési támogatást. Mohácsi Erzsébet a tárgyaláson mondott perbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy olyan jogi kérdések eldöntésére indult a per, amely közvetve több tízezer gyereket érint, hiszen az országban az iskolák közel egyharmadában különítik el a roma diákokat.

 

Május 3.-án 11 órakor hírdet elsőfokon ítéletet a bíró. 

 

2007. április 24.
Lakatos Elza

Roma Sajtóközpont

 

 

Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
6.P.20.341/2006


Tisztelt Hajdú-Bihar Megyei Bíróság! Hölgyeim és Uraim!

A per, amelynek végén az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány képviseletében megszólalok, jogi kérdések eldöntésére indult.  Ezek a jogi kérdések azonban eddig is, és fellépésünktől függően ez után is több száz cigány és nem-cigány gyerek életére gyakorolnak közvetlenül döntő befolyást. Közvetve azonban több tízezer gyerek életét érinti, hiszen az országban. az iskolák közel egyharmada működik törvényellenesen, elkülönítve a roma diákokat. Jelen ügyben kiemelten igaz tehát, ami áll minden jogvitára: hogy az egy meghatározott társadalmi kontextusban született, és attól nem függetleníthető. Engedjék meg, hogy én erről a társadalmi kontextusról szóljak egy pár szót.

Az Alapítvány a cigány gyerekek általános iskolai szegregációja miatt indított pert Hajdúhadház önkormányzata és két általános iskolája ellen. Azt kértük a t. Megyei Bíróságtól, hogy állapítsa meg a faji szegregáció fennállását és rendelje el annak megszüntetését. Nem követeltük a tagépületek bezárását, a tanárok elbocsátását. Úgy tűnik azonban, hogy Hajdúhadházon vannak, akik ezt gondolják. Bármi miatt gondolják is így, a mi célunk nem változott: a szegregáció tényét ki kell mondani, és ami ennél is fontosabb, a szegregációt meg kell szüntetni. E feltételek mellett az alapítvány végig nyitott volt a peren kívüli megegyezésre, ám ehhez azonban az alperesek akaratára is szükség lett volna.

Okiratok bizonyítják, hogy a hadházi iskolákban az iskolák vezetőinek és az önkormányzat képviselőinek 1994-es döntését követően – tehát messze nem spontán módon -  indult meg a cigány gyerekek tagépületekben való elkülönítése. Azóta vannak ugyan, akik másképp gondolkodnak, a bíróság által kirendelt közoktatási szakértő, Tuza Tibor véleménye szerint azonban a szegregáció jelenleg is fennáll. A most iskolaigazgató Vass úr elmondása szerint pl. 2003. után erőfeszítéseket tett az elkülönített gyerekek számának csökkentésére, ahogy a Bocskai új igazgatónője is törekedett az integrációra.

Mindezen törekvések ellenére azonban tény, hogy 1994 óta több száz cigány gyerek tanul a tagépületekben, a nem cigány gyerekektől fizikailag elkülönítve. A közoktatási szakértő emlékeztetett: a megyében példa nélkül Hajdúhadházon már a 70-es években is működött cigány osztály. Havas Gábor, Kemény István és Liskó Ilona szociológusok, a cigány gyerekek iskoláztatásának elismert kutatói szerint az 50-es években pedig cigányiskolában indult az oktatás..
„Hajdúhadházon is az ötvenes években létesült cigány iskola, néhány évvel azután, hogy 1947-ben összeírták, majd 1949-ben első osztályos tanulónak „beírták” azoknak a gyerekeknek egy részét, akiknek addig még a létezéséről sem vettek tudomást.” (Havas, Kemény és Liskó: Cigány gyerekek az általános iskolában, Oktatáskutató Intézet, Új Mandátum Kiadó, Budapest 2002, 11. o.)

Nem véletlen, hogy az ismert társadalomkutatók Hajdúhadház példáját említik meg könyvük legelején. Hajdúhadház ugyanis a 90-es évek második felétől a faji elkülönítés országos és európai hírű iskolapéldájává vált. Több európai szervezet foglalkozott a település faji szegregációs gyakorlatával, ami az egész ország megítélését rontotta. Számos nemzetközi és magyar civil szervezet, politikus, minisztériumi munkatárs próbált egyeztetni az önkormányzat és a helyi romák képviselői közötti az iskolai elkülönítés megszüntetéséről, eleddig sikertelenül.

A hajdúhadházi cigány vezetők néhány hónappal ezelőttig egységesen, és rendszeresen ostorozták az önkormányzatot és az iskolákat is a cigány gyerekek jogellenes elkülönítése miatt. A per megindítása előtt elmondták nekünk, hogy ők mit szeretnének elérni 1994 óta.  A keresetben akaratuk hűen tükröződik. Az alapítvány tiszteletben tartotta azon cigány vezetők akaratát is, akik a tényfeltárásban ugyan segédkeztek, ám a bíróság előtt nem kívántak tanúvallomást tenni.

A helyi cigány vezetők akaratát az önkormányzat felé egy 2000-es képviselőtestületi ülésen Lakatos Gábor cigány képviselő foglalta össze a legtömörebben : „… a Kossuth úti, Szabó Gábor úti, a Rákóczi utcai iskolába és a volt költségvetési üzembe egyaránt cigány gyerekek járnak. Ez önmagáért beszél, ennek a felszámolásáért vannak ők itt, mert vegyes osztályokra van szükség.”

A 2003. őszi kisebbségi bizottsági ülés foglalkozott a cigány gyerekek jogellenes elkülönítésével, és a nekik nyújtott alacsonyabb szintű oktatással. Az oktatási tárca munkatársai támogatást  ajánlottak az integrációért cserébe. Változás azonban a per megindításáig, nem történt. Azóta pedig az a különleges helyzet állt elő, hogy Hadházon sokan a per indítását sejtetik a tervezett megszorító intézkedések kiváltó okaként. Ilyen összefüggés azonban nincs, bizonyíték erre a képviselőtestület 6/2007 (II.15.) HÖ sz. határozata, amely az iskolai létszámcsökkentés okaként a helyi költségvetési hiány csökkentését jelöli meg, és a 9/2007. (II.15.) HÖ sz. határozat, amely a költségek további csökkentése érdekében rendelte el az intézmények összevonásának vizsgálatát.

A település életében nem ez az első alkalom, amikor a felelősök máshol keresik a bűnbakokat. A 2003. őszi cigány kisebbségi bizottsági ülésen Béres László polgármester így fogalmazott: „[n]em bírunk megbirkózni azzal, hogy milyen nagy mértékben növekszik a cigány lakosság lélekszáma, a magyar lakosság lélekszáma pedig csökken, szerintem ez okozza a legnagyobb problémát”. 2000. őszén ugyanő azt hangsúlyozta a képviselőtársai előtt, hogy „… annak megoldását, hogy minden cigánygyermek vegyes osztályba járjon, senki ne várja se az intézménytől, se az önkormányzattól, hiszen ennek kritériuma az iskolaérettség, a szociális körülmények.” Felmerül a kérdés: mégis miért probléma a cigány lakosság lélekszámának növekedése, kinek a feladata, hogy a helyi lakosok szociális körülményein javítson, hogy a szociális problémák megoldásáért tegyen? Kinek a feladata, hogy a gyerekek iskolaérettségét biztosítsa?

2003-ban erről Béres László így vélekedett: „Ha a nagy létszámban születő roma gyerekeket be lehetne óvodába tenni, és biztosítani számukra a megfelelő nevelést három éven keresztül, akkor az iskolákban sem lenne feszültség, ami egy-egy beiskolázás alkalmával előfordul”. Itt érdemes felidézni, hogy a közoktatási törvény 2003. szeptember 1-jétől hatályos szövege már tiltotta az óvodáknak, hogy három éves kortól a hátrányos helyzetű gyerekek felvételét megtagadják. Ekkortól tehát nem csupán lehetősége, hanem kötelezettségük is lett volna, hogy az ismerten hátrányos helyzetű cigány gyerekeket felvegyék.
 
Engedjék meg, hogy a tágabb értelemben vett alperesi felelősség mellett két másik kérdésről is szóljak. Az egyik az alapítvány perbeli és társadalmi legitimációja, amelyet az alperesek a per folyamán szünet nélkül megkérdőjeleztek. Az alapítványt Budapesten jegyezték be, én vagyok az elnöke, a döntéseit pedig a deszegregáció mellett elkötelezett cigány vezetők részvételével hozza meg, és ott perel, ahol szegregáció van. (Mielőtt a perben felmerülő adatvédelmi aggályokhoz hasonlóan az én etnikai származásommal kapcsolatban is aggályok merülnének fel: én nemcsak annak nézek ki, hanem cigány is vagyok. Erről egyébként szükség szerint írásos nyilatkozatot teszek.) De visszatérve a lényegi kérdésekhez: az alapítvány stratégiája, hogy közérdekű eljárásokban érvényesíti cigány közösségek jogait az elkülönítés-mentes és minőségi oktatásra. Teszi ezt nem csak Hajdúhadházon, hanem Miskolcon, Nyíregyházán, és más településeken is.

Ez az igényérvényesítési forma jelentősen eltér az egyéni perléstől. A közérdekű igényérvényesítés során nem egy-egy cigány gyerek egyéni körülményeire, folyik a bizonyítás. A közérdekű igényérvényesítés célja hogy egy egész közösséget érintő jogellenes oktatási gyakorlat ellen akár több száz, a jogsérelemben osztozó ember kollektív jogvédelmét lássa el, és hogy a jogsérelemre hatékony szankciókat keressen. Így a jelen perben sem az egyéni kártérítés, hanem a jogellenes elkülönítés megszüntetése, a deszegregációs terv végrehajtása a célunk.

Az alapítvány pontosan azért döntött a közérdekű igényérvényesítés mellett, mert így egy eljárásban több száz gyermek érdekeit tudja megjeleníteni, és olyan jogkövetkezmények kiszabását kérheti, amelyek a rendszerszintű, a szisztematikus, az intézményes diszkrimináció orvoslására alkalmasak. Ez még akkor is igaz, ha a deszegregációs terv elrendelése tekintetében eleddig nem jártunk sikerrel. Ezt a kereseti kérelmünket mégis valamennyi ügyben fenntartjuk, hiszen törvényben foglalt deszegregációs kötelezettség híján csak így tartjuk az intézményes diszkriminációt leküzdhetőnek.

És hogy miért nem veszünk fel inkább meghatalmazást valamennyi hajdúhadházi (vagy miskolci, nyíregyházi, jászladányi, csörögi – s a településeket sorolhatnám) gyerek szüleitől? Hál’ Istennek erre egyetlen, a per alól kibújni vágyó alperes sem kötelezhet minket. A kérdésről pedig elsősorban az Országgyűlést kell kérdezni, hiszen az ott megalkotott törvény teszi a közérdekű perlést kifejezetten lehetővé számunkra.

Emellett van még egy nyomós okunk arra, hogy miért a közösségi jogérvényesítést választottuk eszközül. Ezen okkal már eddigi eljárásainkban, és sajnos jelen perben is találkozhattunk: ez a diszkrimináció sértettjei elleni megtorlás veszélye, ill. a megtorlás maga. Melyik szülő fog szembeszállni az iskolával, ha a gyerekét tanító pedagógus ezt nem jó szemmel nézi? Márpedig nincs oka a pedagógusnak jó szemmel nézni egy pert, amelyről ő úgy látja, hogy az az állásába is kerülhet. Melyik szülő fog szembeszállni az iskolafenntartó önkormányzattal, ha megélhetése az önkormányzattól kapott segélyen, ill. közmunkán alapul? Méghozzá olyan közmunkán, amelynek kiosztásában az alapítvány ellen szülői aláírásokat gyűjtő, Városgondnokságon dolgozó szülői munkaközösségi elnöknek komoly befolyása lehet? Melyik cigány vezető lép fel azzal az önkormányzattal szemben, amelyik az éves központi költségvetésből a cigány kisebbségi önkormányzatnak jutó támogatást esetleg annak többszörösével egészíti ki, vagy ha úgy dönt, teljes egészében megvonja az addigi helyi kiegészítést? És melyik cigány vezető helyezkedik szembe azzal a pedagógussal, aki más tanároktól eltérően felvállalta a cigány gyerekek oktatását, így nyerve el a cigány közösség bizalmát?

A hadházihoz hasonlóan alapítványunk valamennyi perében becsatoltak már az alperesi önkormányzatok olyan aláírási íveket, amelyekben a cigány szülők hol így, hol úgy tették le a voksukat. A cigány szülők reakciója teljesen természetes: egyszerre akarnak kiállni a gyerekük iskolájáért, és küzdeni az elkülönítésük ellen. A Nyíregyháza ellen folyamatban lévő perünkben rendelkezésünkre áll olyan irat is, amelyben előbb az iskola bezárás ellen nyilatkoznak az aláíró cigány szülők, egy másik íven pedig azt kérik, hogy gyerekeiket ne szegregáltan oktassák. A hadházi szülők meghallgatását követően a két ügy közötti hasonlóság szembetűnő. Nyíregyházán is a tanárok gyűjtötték az iskolát támogató aláírásokat. Az önkormányzat az aláírásokra alapozva a bíróságon tagadja a szegregáció tényét, mégis a cigányiskola bezárását tervezi. Mást mond tehát nekünk, mást a szülőknek, és megint mást a tanároknak. Ebben sem egyedi a nyíregyházi ügy. Nyíregyházán is aggódnak a szegregált iskolákban tanító pedagógusok: az állásukat féltik. Megszokták már, hogy nemcsak a cigány gyerekeket, hanem pedagógusaikat is könnyebben érheti hátrány. Nem lehet nem észrevenni a hadházi üggyel való hasonlóságot.

Végül engedjék meg, hogy röviden beszéljek az anyagiakról. Mi kerül több pénzbe: a szegregáció vagy a deszegregáció? Az alperes részéről megszólalók többször megfogalmazták, hogy a deszegregáció sokba kerülne. Számadatokat nem hallottunk, talán mert nem készültek számítások, de az is lehet, hogy ennek más oka van: talán mégsem olyan drága az integrált oktatás. Azt az alperesek is tudják, hogy a cigány gyerekek alacsony színvonalú, elkülönített oktatása nagyobb arányban eredményez munkanélküli cigány felnőtteket, mintha integráltan, magas színvonalon oktatnák őket. Az önkormányzat fejlesztési terve legalábbis az alacsony iskolázottságot jelöli meg a cigány felnőttek munkanélküliségének fő okaként. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor közgazdász-szociológusok pár hónapja publikált tanulmányában pontos számadatot is közölnek az elkülönítés költségeiről. A legkonzervatívabb számítások szerint is 7-9 millió forintot nyer a Magyar Állam, ha integráltan oktatja a cigány diákokat. A nyereség 19 millióra nőhet, ha a cigány diák érettségit adó középiskoláját is befejezi. (A hátrányos helyzetű és roma fiatalok eljuttatása az érettségihez: Egy különösen nagy hosszútávú költségvetési nyereséget biztosító befektetés, www.econ.core.hu/doc/bwp/bwp0606.pdf)

Vannak települések, ahol pusztán átgondolt oktatásszervezéssel plusz kiadások nélkül megoldható lenne az integrált oktatás. Miskolc esetében az iskola bezárásával még gazdaságos is, mivel az egész cigány tagiskola beférne az elit főépületbe - csak a szándék hiányzik. Nyíregyházán is elférnek a cigányiskola cigány diákjai a szomszédos nem cigány iskolákban. De Hajdúhadház sem bújhat örökké a férőhelyhiány álindoka mögé. A Kormány az integrációra milliárdokat tervezett be a következő Nemzeti Fejlesztési Tervbe is. Miért nem kell a támogatás? A plusz normatíva, a férőhelybővítés és a pedagógusok képzése mind-mind kínálkozó lehetőség, de ezért cserébe meg kell szüntetni a szegregációt, és az integrációba be kell vonni a legrászorultabb cigány gyerekeket is.

Hadd mondjak néhány jó példát is. Az elmúlt hónapban részt vettem egy konferencián, ahol azok a polgármesterek mutatkoztak be, akik településükön megszüntették az iskolai szegregációt. Ilyen település például Kecskemét, Kalocsa, Szeged, és Hódmezővásárhely, ahol az egész várost átszabták azért, hogy a beiskolázási körzetek szintjén közel azonos arányban osszák meg a hátrányos helyzetű gyerekeket. A tanév végével minden iskola megszűnik, és szeptemberre újjáalakul a hátrányos helyzetű gyerekek azonos arányú eloszlását figyelembe véve. És tudják miért tették mindezt? Mert szándékuk volt a törvény betartására. Ehhez persze először egy átfogó tervet, felméréseket kellett készíteni, ami önmagában sok pénzbe, és még több munkába kerül. De a városvezetés vallja, hogy mindannyiuk érdeke ezt kívánja, hosszútávon ez a jó befektetés.

1998-ban az MTV 1 Roma Magazinjának Hajdúhadházon úgy nyilatkoztak, hogy az integrációt csak fokozatosan, lassan lehet megvalósítani. Ezt értem, de ezt közel egy évtizede mondták. Meddig kell még az integrációra várni Hajdúhadházon? Meddig kell még azt hallanunk, hogy a cigány diákok ’szeretnivalóak’, de nem alkalmasak az együttnevelésre? Hány ’ilyen szeretnivaló’ cigány kisdiák oktatására költünk még az adónkból milliókat csupán azért, hogy majd ’utálnivaló’ cigány munkanélküliként végezzék? A kérdésem már csak annyi, hogy akarják-e a települési képviselők, az iskolák, és a pedagógusok, hogy meginduljon az integráció? Ha igen, akkor mire várnak még?

Mohácsi Erzsébet
elnök

 

Budapest, 2007. április 20.

 

C-PRESS - 2007. április 25.

 


 

 

 

AUTOBUS.HU

AUTOBUS.HU

Magic Team Kft hirdetései

magicteam.jpg

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész

almoskonyv_250px.jpg
 

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Értéktér - Infovideó

Get Flash to see this player.

 

 

Témajavaslata van?
Küldje el nekünk!

Tovább

Riportot rendelne?
Kattintson a részletekért!

Tovább

Szívesen lenne riporter?
Velünk kipróbálhatja magát!

Tovább

 

Pannónia Biztosító

Horoszkóp

Harmonet horoszkópok
Mindenkinek akinek lelke van
  • Heti anya és gyermek horoszkóp 2020.május 28-tól június 3-ig
    Az anya-gyermek kapcsolatban nagyon fontos az érzelmi visszajelzés, mégpedig a gyermek részéről is.
  • Csütörtöki HarmoNet horoszkóp 2020-05-28
    Vidám hangulatban telik a nap, tele leszünk energiával és lendülettel. Talán még az sem bosszant, ha több munkával kell megküzdenünk, mint máskor. Főnökünk utasítgatásait viszont nehezen viseljük. Ma sikerrel foglalkozhatunk magas vérnyomásunk kezelésével. Vérnyomáscsökkentő gyógynövények segítségével komoly eredményeket érhetünk el. Ilyen a fokhagyma, vöröshagyma, medvehagyma. Tartózkodjunk a kávé, csokoládé fogyasztásáról, nem is beszélve a cigarettázásról.
  • Heti vagyonhoroszkóp 2020.május 27-től június 2-ig
    Vagyoni helyzetre, lehetőségekre vonatkozó horoszkóp.
  • Szerdai HarmoNet horoszkóp 2020-05-27
    Ma tetterőnk visszatér, határozottak, gyorsak vagyunk. Önbizalmunk maximálisan megnyilvánul, biztosak vagyunk a szaktudásunkban, tehetségünkben. Sajnos hajlunk rá, hogy túlságosan előtérbe toljuk magunkat. Ma a gerincünk napja van, - figyeljünk a helyes testtartásra. Ha görbén járunk, akkor a rossz közérzet állandósulhat. Megjelenhet a hátfájás, az egyensúlyunk is kibillen. Talán egy minőségi talpbetét enyhíti a problémát. Hordjunk minél gyakrabban egészséges cipőt!
  • Heti általános horoszkóp 2020.május 26-tól június 1-ig
    Heti általános horoszkóp a 12 csillagjegyre és általános jellemzők.
 

Bulvár hírek

Összeálltak Váradiék

2017. October 12.

article thumbnailTöbb mint négy év kihagyás után, néhány hete újra összeállt a Váradi Roma Café. Egyik legnagyobb slágerük klipjében gyermekek szerepeltek. Azóta sok idő telt el, a szereplők felcseperedtek, egyikük már...
Teljes cikk

Pápai Joci megszólalt a cigányozós címlapról

2017. May 19.

article thumbnailEzt egy újság nem engedheti meg magának - mondta Pápai Joci arról, hogy a Ripost propagandalap az eurovíziós döntő előtt a címlapon azzal biztatta, Hajrá cigány!
Teljes cikk

További hírek

Sport hírek

Magyarország felkészült a nyári sportesemények biztosítására

2017. July 05.

article thumbnailMintegy másfél éves munkával mostanra felkészültek a hazai szervek az idei nyár három nagy hazai sporteseményének biztosítására - mondta Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára...
Teljes cikk

Szellő Imre nyerte a főmeccset a profi bokszgálán

2017. April 23.

article thumbnailSzellő Imre szerezte meg a Boksz Világszervezet (WBO) nemzetközi cirkálósúlyú bajnoki övét és a magyar bajnoki címet a székesfehérvári Magyar Ring Gálán, miután technikai KO-val győzött Tóth...
Teljes cikk

További hírek