Üdvözöljük a C-PRESS weboldalán! *** Magyarország és az Európai Unió a cigányokkal együtt egységes, értékes egész! *** O Ungriko Them thaj e Evroputni Unia e rromença kethane si ando jekhipo, thaj e rromença si barvali thaj intrego! *** A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás alkotmányos jog! *** A magyarországi cigányoknak is! *** C-PRESS *** Le manusa slobodes te den duma thaj slobodes te phenen so gindinen konstituto hakaj phenel avri! *** Vi le Rromenqe ando Ungriko Them! *** C-PRESS
C-Press
Eltüntették Farkas Flórián elnöki keretét *** Politikai nyomás alatt *** Vádat emeltek a Betyársereg roma családot fenyegető tagjai ellen *** NOVÁK KATALIN: HÁROM INTÉZKEDÉSSEL SEGÍTI A KORMÁNY JÖVŐRE A NAGYCSALÁDOSOKAT *** A gyerekek egy év jóságot, az anyukák két hét türelmet kaptak a csomag mellé a roma önkormányzat kar *** Rostás Winnetou, így cigányozott a jobbikos képviselő *** Drá­mai ti­tokra de­rült fény a 100 Tagú Ci­gány­ze­ne­kar múlt­já­ból *** Jogtalanul vegzálta a cigányokat az önkormányzat *** LMP: Kiállunk a Fálun Gong követői mellett *** Vádat emeltek az EU-pénzből házat építő polgármester ellen *** Rémhírterjesztés miatt a Jobbik feljelenti a nemzeti konzultáció hangadóit *** Már Bristolban is gecizik Orbánt *** A zsi­dó­tör­vé­nyek vissza­ál­lí­tá­sát kö­ve­teli a Job­bik ve­zető po­li­ti­kusa. Vona ma­gá­hoz *** Kihátrálás? - Fidesz: nincs bajunk Soros Györggyel *** Lemondathatják a Jobbik nyugdíjas tagozatának egyik vezetőjét rasszista megjegyzései miatt *** Farkas Flórián megszólalt, és nem szakadt rá a plafon *** Buszoztatott tömeggel mutatná meg erejét Farkas Flórián *** Csalók hitegettek kárpótlással idős embereket *** Tényleg 500 forint belépőjegyet kérnek a cigányoktól egy játszótéren? *** Összeálltak Váradiék ***
Advertisement
fbconnect_user6.jpg
donatehu2.png

Európai Roma Liga

euromaliga.jpg

GYEA

gyea.jpg

Economic Forum

forum_137.jpg

Partnereink

Webriport

Advertisement

Roma Tájház

tajhaz_137.jpg

Kethano Drom


kethanodromlogo.jpg

Hírszolgáltatás

feed image

Vajda Imre: Roma politika - roma politikusok- roma értelmiség
2007-04-23 08:09
Betűméret:   Kicsi: Betűméret csökkentése  Nagy: Betűméret növelése

ImageMielőtt a fenti témáról fejteném ki álláspontomat, fontosnak tartom a politika fogalmának körülírását. Tény, hogy az ember, másokkal együtt társadalomban él, amit természeti adottságnak lehet tekinteni, és ahol az együttélés formáit, kereteit az emberek határozzák meg.

 

 

 

Vajda Imre, Choli Daróczi József,

Heizer Antal, Kállai Katalin

és Kolompár Orbán

 

A politika kifejezés a „polis” görög szóból származik, amely várost jelent, illetve jelentette a városból kialakuló város-államot. (Athent, Rómát), szóátvitel nyomán nyomán pedig a társadalmi államot, vagyis a politika annyit jelent, mint az állam ügyeinek az intézése.
A politika csoporton belüli döntéshozási folyamat. A kifejezést általában a kormányzás kapcsán használják, de jelen van számos csoportos interakcióban, mint pl. üzleti, oktatási, vagy más intézmények működése során. A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben mindenki, aki részt vesz a közéletben, politizál.

 

A politika néhány alapfogalma:
Hatalom: mások befolyásolásának képessége
Elfogadottság - legitimáció
Tekintély - a hatalomgyakorlás elfogadtatása
Érdek

Akkor, amikor a roma politikát akarom definiálni, ugyanabba a dilemmába esem, mint, amikor azt kívánom meghatározni, hogy ki a cigány, ki a roma. Számtalan kérdés fogalmazódik meg: mitől roma politika a roma politika? Vajon attól, mert romákról szól, mert roma érdekeket képvisel, mert azok akik a jelen roma politikát csinálják kivétel nélkül roma származásúak?

 

Ha a politika szó ama jelentését veszem figyelembe, mely közéletet jelent, akkor azt lehet mondani, hogy minden cigány ember, aki részt vesz a roma közéletben, az politizál. következésképpen lehet beszélni roma politizálásról, roma politikáról.
De kérdés, hogy a szó politológiai értelmében létezik e cigány politika, létezik e cigány politizálás? A választ az általam felsorolt politikai alapfogalmak „megvilágításából” kapjuk meg:

Hatalom:
a roma politika nem rendelkezett és nem rendelkezik olyan „hatalommal”, hogy másokat, a magyarországi romákat befolyásolni legyen képes. A roma politika - mely korántsem egységes - a mindenkori hatalom kiszolgálója kell, hogy legyen

Elfogadottság - legitimáció:
a roma politika elfogadottságát-legitimációját két nézőpontból kell mérlegelni: egyrészt meg kell nézni, hogy a mindenkori hatalom elfogadja-e, legitimálja-e, vagy csak azt a fajta roma politikát legitimálja, amely „összhangban” van a „nagy politikai hatalommal”. Ha ez utóbbi feltételezés igaz, akkor már nem beszélhetünk roma politikáról, csupán pártpolitikáról. Ezt a hipotézist igazolják az elmúlt tizenöt év roma kisebbségi önkormányzati választásai. Másrészt a roma politika legitimációját meg kell vizsgálni a magyarországi romák oldaláról is. 1993-as kisebbségi törvény lehetőséget biztosított a romáknak is arra, hogy önkormányzatokat hozzanak létre. Kérdés, hogy az OCÖ-t a magyarországi cigányok legitimnek tartják-e? Azt állítom, hogy igen is, meg nem is. Az OCÖ „kétarcúsága” a 93-as kisebbségi törvényben keresendő, melyet az elmúlt 15 esztendőben sokan kritizálták, a negatívumok közül egyet emelnék ki, nevezetesen az OCÖ-nek politikai döntéshozatalban nincs jogosítványa, csupán véleményezési joga van. Mindebből következik, hatalom -hiányában- nem tudunk roma politikáról beszélni.

„A cigány politika, a cigány közélet soha nem nyert polgárjogot Magyarországon. Hiába nőtt fel egy nemzedék, amely főiskolát, egyetemet végzett és óriási gyakorlatot szerzett a szociális munka, a népművelés, a pedagógia területén, soha nem került olyan helyzetbe, hogy bármilyen döntéshozatalt befolyásolhatott volna.” –nyilatkozta Zsigó Jenő. (Zsigó Jenő: A cigány politika soha nem nyert polgárjogot Magyarországon)

Tekintély-hatalomgyakorlás:
Ennél az alapfogalomnál a fő kérdés, hogy kinek van tekintélye?

A válasz evidens: aki hatalommal bír.

 

Érdek:
A roma politikai önszerveződést az érdekképviselet hívta életre. Kérdés, hogy a roma politikai tömörülés képes e a romák érdekeinek érvényesítésére? Ahhoz, hogy a fenti kérdésre megadjuk a választ, meg kell vizsgálni azt, hogy a hatalom cigány politikájában- 1961-1989 között: pártállam, többpártrendszer- történt e változás?

A két korszak közötti azonosság illetve különbözőség kérdésének a megválaszolására az a hipotetikus válasz adható, miszerint a „rendszerek” cigány politikájában egyfajta kontinuitás figyelhető meg, mely ideológia alapjait - az erőszakos asszimilációt - az 1961 - es PB határozatban rakták le. E határozat eredményeként szűnik meg a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége, ettől fogva a cigányság nem nemzetiség, hanem csak hátrányos helyzetű réteg, amely megszüntetendő.

Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága 1984. október 2-án kelt határozata felkérte a Művelődési Minisztériumot, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsával és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával együttműködve, 1985. augusztus 31-ig vizsgálja meg a további társadalmi beilleszkedését szolgáló cigány kulturális szövetség létrehozásának és egy a cigányságnak szóló lap indításának feltételeit. A határozatot követően – a Minisztertanács Tanácsi Hivatalával és a Hazafias Népfronttal együtt – megkezdődtek az előkészítő munkálatok.

Az Előkészítő Bizottság alakuló ülésén 17 cigány értelmiségi vett részt. A bizottság elnöke Kormos Sándor kihangsúlyozta, hogy a létrehozandó intézmény kulturális egyesületként fog működni és az egyesület támogatására évi 3 millió forintot szánnak.
A jelenlevők közül Daróczi Ágnes, Bari Károly, Zsigó Jenő elutasították a felsőbbség által kimunkált koncepciót és kijelentették, hogy az erősen korlátozott jogkörű testület helyett egyetlen politikai és kulturális érdekvédelmet ellátó szervezetre lenne szükség. Ennek alapfeltétele, hogy a cigányságot ismerjék el nemzetiségnek. A javaslattevők arra kérték Kormos Sándort, hogy álláspontjukat közvetítse a felsőbb szervek felé. A résztvevők 12-5 arányban egyetértettek a javaslattal.

1985. szeptember 4-i Bizottsági ülésen Kormos Sándor közölte, hogy a Párt a javaslatcsomagot elutasítja és csakis az Országos Cigány Tanács mellett működő egyesületi jogállású, kulturális célokat szolgáló intézmény létrehozására van lehetőség. Szavazásra került a sor, hogy ilyen feltételekkel ki akarja a Szövetség létrehozását.

A korábbi arány megfordult, 13-4 arányban úgy döntöttek, hogy elfogadják a diktált feltételeket. Nagy valószínűséggel ez az arány, illetve ez a döntés idézte elő a roma érdekvédők közötti törésvonalat, és épített fel „ledönthetetlennek” tűnő falat, ez a döntés hozta életre a „mérsékelt”, illetve”radikális” roma tömörülést.

 

A kérdés, hogy azok, akik elfogadták és együttműködtek a Központi Bizottság határozatával, helyesen, jól döntöttek-e? Ismerve a pártállam kisebbségi, illetve cigány politikáját, azt állítom, hogy nem volt más, nem volt jobb alternatíva. A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének (1986) felállítása lehetőséget biztosított a roma önszerveződés alapjainak lerakására, a politizálás, a retorika elsajátítására.

A pártállam mintegy átmentette cigány politikáját a jogállam cigány politikájába; először akkor amikor az első demokratikus kormány /MDF/ cigány programjának vezetőjévé a pártállam cigány „főideológusát” nevezte ki. Az 1990-es választásokat követően Báthory János lett az MDF vezette kormány cigány ügyi szakértője. A nemzeti egységtörekvések és a cigány mozgalom című dokumentumban kifejezett nézeteit beépítette a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal munkájába, ezzel biztosítva a folytonosságot a kommunista és a posztkommunista korszak között.

A két korszak cigány politikájának különbözősége az 1993. évi a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben nyilvánul meg. A törvény értelmében a kormány cigány politikája, mintegy betagozódott a kisebbségpolitika kereteibe.

De a kontinuitás fennmaradása tapasztalható a kisebbségi törvénytervezet „ellentmondásos” változatának az elfogadásában, amelyet a magyarországi kisebbségek többsége ellenzett. A törvény nem tartalmaz garanciákat a kisebbségi jogok gyakorolhatóságára, a kisebbségi érdekvédelem önálló megjelenésére, a kisebbségek kulturális életéhez szükséges intézmények létrehozására és működésére vonatkozóan. A kisebbségi önkormányzatok alá vannak rendelve a települési önkormányzatoknak. Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat megalakulása óta folyamatosan követelte, követeli a kisebbségi törvény módosítását, de a törvényből fakadó anomáliák a mai napig megoldatlanok maradtak.

A cigány kérdés „megoldását” illetően a politikai hatalom hozzáállásáról megállapítható, hogy a plurális rendszer kormányai, pártjai tartózkodva, félénken kezelik a kérdést. Bíró András szerint „ a többségi társadalom - különösen ebben a mostani válságos periódusban - a roma ügyről egészen egyszerűen nem akar tudni. A téma egyszerűen nem érdekes. A politikai pártoknak azért nem érdekes, mert kompromittálhatja a többségi választók előtt.”

Ha a roma önszerveződést kívánjuk elemzés tárgyává tenni, akkor abból azt a következtetést lehetne kiolvasni, hogy a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének /1957/ - mint az első /ön/szerveződésnek- a bukását elsősorban az idézte elő, hogy a szervezet vezetője nemzetiségi kérdésként szerette volna a cigány kérdést kezelni.

 

Sághy Erna történész kutatásai szerint; „A szövetség tevékenysége nyomán megindult a cigányság etnikai tudatosodása, László Máriának mennie kellett.....” A rendszerváltás idején, a roma önszerveződést kezdeményező roma politikusok és a hatalom közötti törésvonalat ugyancsak a nemzetiségi státus el ill. nem elismerése jelentette, ami a roma értelmiség két részre való szakadásához vezetett; mérsékeltekre és radikálisokra. A radikálisok – akkor még - a cigányság nemzetiségi státusa mellett szálltak síkra, míg a mérsékeltek álláspontjára a taktikázás volt a jellemző. „Minekünk hogy nemzetiség legyünk még magas és nem akarunk nemzetiség lenni.”

A roma önszerveződést - bizonyos mértékben - a mérsékeltek és a radikálisok politikai „filozófiája” határozta meg.  A radikálisok-akkor még - mereven ragaszkodtak elveikhez, az autonóm roma politikához; mely nem fogadta el a mindenkori politika mindenhatóságának létét.

A mérsékeltek hajlottak az „önhibás” elmélet elfogadására, illetve elfogadtatására.
De a két „tábor” politikai mentalitása abban megegyezett - elvben - amint az programjaikban meg - fogalmazódott - hogy az érdekvédelem mellett, a roma kultúra fejlesztését, a roma identitás erősítését rendkívül fontosnak tartotta.

Napjainkban egyre nyilvánvalóvá válik, hogy a mind a radikális, mind pedig a mérsékelt táborhoz tartozó roma politikai elit feladja elveit és a „nagy „pártokban igyekszik megtalálni helyét, vagyis kialakulnak a roma „balosok”, „jobbosok”, illetve „liberálisok”.

Kísérlet önálló roma párt felállítására:
Szükség van-e etnikai alapon szerveződő roma pártra?
A vélemények cigány és nem cigány politikusok és értelmiségiek körében erősen megoszlanak:

 

A cigány párt megalapításának gondolatát elsőként Farkas Flórián vetette fel, 1998-ban.

A Roma Parlament elnöke – 1998-ban – nem tartotta elvetendő konstrukciónak az etnikai pártot, de csak abban az esetben, ha az egész ország egy választókörzetnek számítana. Ez azt jelentené, hogy nem csak 450 ezer, hanem akár 25-30 ezer szavazat elérésével mandátumot szerezhetne a cigány párt. De ehhez módosítani kellene a választójogi törvényt, amire nem sok esély van.

A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke szerint egy etnikai párt felerősítené a szélsőjobboldali indulatokat. Horváth szerint a rendszerváltás veszteseinek kellene pártot alapítani, a lecsúszott nagyipari- és szakmunkások számára. Egy olyan rétegpártot hozna létre, amely a szegénység ellen, az esélyegyenlőségért küzd.

Ladányi János szociológus nem hisz abban, hogy egy cigány párt képes lesz átlépni az ötszázalékos bejutási küszöböt, sőt már azon is csodálkozna, ha az egy százalékos határon túljutna. Megítélése szerint az etnikai alapú politizálás a roma és nem roma társadalomra nézve is veszélyes lenne.

Tény, hogy a kisebbségi önkormányzati rendszer felállásával a roma civil szervezetek mozgástere beszűkült.

Ennek oka részben a kisebbségi önkormányzati rendszerre vezethető vissza, ahol az országos önkormányzat megválasztásakor a "győztes mindent visz" elve érvényesül, és az így létrejött országos önkormányzatok az adott kisebbség egyedüli 'legitim' képviselőjének státusát élvezik.

Ennek a ténynek a felismerése vezérelte Kolompár Orbánt, mint az Országos Cigány Önkormányzat elnökét, és mint a Magyarországi Cigány Szervezetek Fóruma elnökét, hogy a 2006-os választásokon egy önálló roma pártot állítson fel, a romák érdekében: „a jövőért, a munkáért, a megbecsülésért, önmagunkért”.

 

A választásai eredményekről Osztojkán Béla, a Világunk főszerkesztője a következőket írja: „Ám azokban a megyékben, ahol indultak a párt jelöltjei, (Baranya megye, Bács- Kiskun megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Tolna megye, Zala megye, Nógrád megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ) mindössze 4459 szavazat jutott a területi listára. Hihető-e, hogy ezekben a megyékben csupán 4459 választásra jogosult roma ember élt szavazati jogával.....mi lehet az oka annak, hogy 8 megye 29 választókerületéből az MCF Roma Összefogás Párt hívó szavára még félszázaléknyi szavazat sem érkezett?”

 

Fenti kérdésre a választ nem tudjuk megadni, de néhány prominens roma politikus véleménye tükrözi azt a tényt, hogy napjainkban Magyarországon nem beszélhetünk roma politikáról, csakis pártpolitikáról:

 

● „a cigányok döntöttek....ez egyértelmű válasz volt a cigányok részéről......ez nem a romák kezdeményezése, hanem Kolompár Orbán és társai helyezkedése volt, ami kudarcba fulladt.”

 

● Kolompár Orbánnak le kellene vonnia a következtetést: tevékenykedhet-e tovább az Országos Cigány Önkormányzat elnökeként: a párt a vártnál is jobban alul teljesített, ez nevetséges és siralmas – mondotta Farkas Flórián.

 

● Átütő győzelmet arattak a cigányok nyolc megyében az OCÖ-MCF Roma Összefogás Párt felett. Ezt vártuk. Ezt reméltük. És ezt akartuk-nyilatkozta Zsigó Jenő.

 

● Fontos jelzés a politikai elitnek, hogy a magyarországi cigányság képes országos listát állítani....első nekifutásra szép eredményt ért el a párt- mondotta Makai István.

Mindezen vélemények arra engednek következtetni, hogy:
1. a magyarországi cigányság -egy része- képes lenne etnikai alapon is megszervezni önmagát, ahol az érdekvédelem és érdekképviselet célja nem az asszimiláció, hanem az integráció (a nyelv, a kultúra fejlesztése, az identitás megerősítése)

 

2. a nyelvileg asszimilálódott cigány származású politikusok többségének nem érdeke egy roma párt felállítása, ugyanis egy nagyon heterogén összetételű roma társadalom valódi érdekeit képviselni sokkal nehezebb, mint megfelelni egy-egy párt érdekeinek.

 

3. Úgy gondolom, hogy „valódi” roma érdekképviseletről akkor beszélhetnénk, ha egyrészt az Országos Cigány Önkormányzatnak nemcsak véleményezési, egyetértési joga lenne a roma kisebbséget érintő kérdésekben, hanem aktív résztvevője lenne a cigány kérdéssel kapcsolatos döntések meghozatalában - ehhez szükséges lenne a kisebbségi törvény módosítása - másrészt ha az önkormányzatok mellet biztosítva lenne a civil szféra hatékony működése.

Roma szakértelmiség:
Vitathatatlan tény, hogy a rendszerváltást követő többpártrendszerre épülő demokrácia is „kinevelte” a maga cigány „szakértelmiségét”, akiknek többsége szociálpolitikus, szociálpedagógus, szociális munkás, és elenyésző számban vannak közöttük jogászok, néprajzosok is. A megkérdezett főiskolát, egyetemet végzett roma fiatalok mindegyike vállalja cigányságát, de többségük a roma íróként, roma festőként, pszichológusként való kategorizációtól elzárkózik:


Interjúrészletek:

Értelmiségiként cigány értelmiséginek vagy „egyszerűen” értelmiséginek tekinted magad?

 

„Annak ellenére, hogy két diplomám van, azt gondolom, hogy nem sorolódtam be az értelmiségiek közé…..aztán azt is nagyon utáltam, sőt most már ki is kérem magamnak, hogy nem cigányból szereztem diplomát….a diplomáim nem arról szólnak, hogy én professzionális cigány vagyok.” (M. R. )

Az értelmiségi megfogalmazással is elég nagy gondom van. Azt gondolom, hogy kár itt értelmiségiről beszélni….vannak értelmiségiek és vannak cigányok. Van e zsidó értelmiség? Miért nem beszélünk zsidó értelmiségről? Miért nem beszélünk szláv értelmiségről? A szláv értelmiséget mindenki magyarnak tekinti….De, hogy cigány értelmiségi vagyok? Nem. Én azt gondolom, hogy egy cigány ember vagyok, aki olyan munkát végez, amit értelmiséginek neveznek. De nem tartom azt fontosnak, hogy engem valaki cigány értelmiségiként tartson számon, meg bárki azzal tituláljon, hogy cigány értelmiségi vagyok.” (PL.)

„Értelmiséginek azt tartom, aki papírforma szerint az. Tehát van diplomája. Azonban van egy kategória, ami arról szól, hogy vannak értelmes emberek. Nem feltétlenül szükséges felsőfokú végzettség ahhoz, hogy valaki olvasott, tájékozott legyen. Kiváló politikai meglátása legyen, alkalmas vezető legyen és sorolhatnám. Azonban Én úgy gondolom, hogy a partnerséghez már ez kevés. Elég ahhoz, hogy egy kisebb csoportot elvezessen de ahhoz már kevés, hogy egy bizonyos szint fölött tárgyalóképes legyen. Vagy elfogadják partnernek. Hiszen a máik fél szemében akkor válik partnerré, ha az annak tekinti. Most, ugye ha valakiről csak azt tudják, hogy egy társadalmi szervezet elnöke akkor még z nem jelent semmit. Mert egy társadalmi szervezet elnöke bárki lehet. Független a végzettségtől. Ha viszont tudják azt, hogy az a vezető egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik, elbírálása, fogadtatása egészen más. Tudom, hogy ez rossz, de ilyenek az emberi reflexek, és ezekkel számolni kell. Én igényelném azt, hogy a jövő arról szóljon, hogy az ilyen cigány társadalmi szervezeteket egyre képzettebb személyek kezébe kerüljenek. Hiszen nyilvánvaló, hogy a kezdeti szakaszban ez nem volt megvalósítható, mert nem volt elegendő cigány értelmiségi réteg. Abban bízom, hogy bár ezek megtanulták vezetni a szervezetet hellyel-közel, még némi képen fel is vérteződtek valamennyire, mint akár egy tárgyalásra és még sorolhatnám. De azonban a jövő az, hogy a fiatal cigány értelmiségieket minél nagyobb számba be kell vonni ezekbe az önszerveződő körökbe, és belőlük kerülnek majd ki a tárgyaló partnerek” (B.B.)

Ez a „rejtőzködő” roma értelmiségi réteg ma még és valószínű még hosszú ideig kétlaki életet kell, hogy éljen. Ugyanis a cigány ügyben az „öregekkel” nem kívánnak együtt dolgozni, mondván nekik már két-három diplomájuk van: „mi nem cigány értelmiségiek vagyunk, mi pl. pedagógus végzettséggel nemcsak cigány gyerekeket akarunk tanítani, hanem magyarokat is.” Véleményem szerint mindez egy természetes „kívánalom” lenne abban az esetben, ha a többségi társadalom értelmisége befogadná, elfogadná őket. De nem fogadja el őket, mert ők cigánynak született értelmiségiek, cigányként kaptak ösztöndíjat, hogy cigányként lehessenek diplomások.

A fiatal roma diplomások cigány ügynek való megtartására, a cigány politikusok – kettő kivételével – kevés energiát fordítottak. Zsigó Jenő ösztöndíj támogatással, illetve klubfoglalkozásokkal próbálta, próbálja az SZDSZ ideológiáját elfogadtatni a fiatalokkal, míg Horváth Aladár a Soros Alapítvány által elindított, Romaversitasban hozott létre egy olyan iskolát, - szociál - liberális - melynek cigány oktatáspolitikája hasonlít, a pártállam cigány oktatáspolitikai célkitűzéseihez. (asszimiláció)

 

A romaversitas elsődleges célja a roma értelmiség „kinevelése”, ami meglehetősen ellentmond az intézmény alapítójának – Horváth Aladár- cigány kérdéssel kapcsolatos szegregáció ellenes eszmefuttatásával. Kérdés, szükség van-e külön cigány, roma elitképző intézményekre, iskolákra, ha Horváth Aladár és az ő ideológiájával egyetértő cigány politikusok szerint a cigány kérdés megoldásának kulcsa az asszimiláció, a beolvadás.

A roma elit szerepe

Bibó István szerint „Az elit legfőbb szerepe az, hogy az élet élésére, az emberi helyzetekben való erkölcsi viselkedésre s az emberi szükségletek mélyítésére, finomítására és gazdagítására mintákat, példákat adjon, azaz kultúrát csináljon.”

 

Bibó szerint azok a különlegesen okos, tisztességes emberek válnak az elit tagjává, akik predesztináltak arra, hogy pozitív magatartásmintákat mutassanak fel és a társadalmat vezessék, függetlenül attól, hogy ténylegesen vezetik – vagy sem.

Ettől a megfogalmazástól eltérő a nyugati terminológia, ahol azokat értik eliten, akik a társadalom életével kapcsolatos legalapvetőbb döntéseket meghozzák. Bourdieu francia szociológus szerint háromféle tőke alapján lehet ide bekerülni:
● szociális tőke, mely tartalmazza a politikai tőkét is
● a gazdasági tőke
● a kulturális tőke

Heller Ágnes az elit fő feladatának tekinti a kulturális beszélgetést, a diskurzust: „Egy társadalomban az, az elit, amelyik reprezentatív kulturális diskurzust folytat. A reprezentatív kulturális diskurzus egy olyan akció, amely a társadalom képzelőerejét alakítja, azt, hogy milyen irányba menjen a társadalom. A társadalom azonosságát és a társadalmon belüli különbségeket fogalmazza meg. ( Heller Ágnes az elitről: in.: Figyelő 1994. 04. 28.)

 

Akkor, amikor a cigány értelmiség feladatát próbálom – akár Bibói akár Heller(i) értelemben – megfogalmazni, először a roma kultúra „létéről”,(az elmúlt ötven évben kialakult egymásnak ellentmondó) eltérő nézeteket kell elemzés tárgyává tenni. A pártállam diktatórikus asszimilációs politikája mindent elkövetett annak érdekében, hogy a cigányok kultúráját a többség ne ismerje meg, sőt –sok estben –a cigányokkal is elhitette, hogy nekik nincs kultúrájuk. Lakatos Menyhért többszöri nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy nekünk cigányoknak már nincs kultúránk. Napjainkban ezt a szerepet Horváth Aladár, mint polgárjogi aktivista vette át.

 

A politikai vezetés célja elérése érdekében mindig megtalálta azokat a ciganológusokat, társadalom kutatókat, akik tudományos eszközökkel bizonyították, bizonyítják a hatalom cigány kérdéssel kapcsolatos elvárásait. A roma kultúrával kapcsolatos pártállami megfogalmazások –bizonyos értelemben – napjainkban is élnek. A jelen cigány szakértői között is fenn áll az a véleménykülönbség, mely azt vitatja, hogy van-e cigány kultúra vagy nincs? Szegény kultúrája vagy etnikus kultúrája van –e a cigányságnak.

Visszatérve a roma értelmiség létére, azt állítom, hogy Magyarországon –az elmúlt ötven esztendőben- „felnőtt”- „kinevelődött” egy első és másod „generációs” értelmiségi csoport, mely nem a roma kultúra ápolására, fejlesztésére, hanem „politikacsinálásra” van berendezkedve.

A roma értelmiség „kinevelésével” kapcsolatos fogalommal elsősorban a politikai hatalom szerepére kívánok utalni.

„A magukat cigány értelmiségieknek tartó személyek egy része a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek tanácsi apparátusaiban (Cigány Koordinációs Bizottságok) küszködött. Érdekérvényesítési lehetőségeik igencsak korlátozottak voltak.”(Noszkai Gábor: Nemzet? Értelmiség? Értelem! Nemzetiség !: Buksz, 1995. Tél.)

A rendszerváltás a roma elit számára újabb politikai erkölcsi kihívásokat hozott, tovább erősítve, a pártállam roma egységesítő ideológiájának elvárásait.

Fehér Ferenc - Heller Ágnes: Kultúra és demokrácia című tanulmányukban rámutatnak arra, hogy Európában az egyneműsítési törekvéseket a nemzetállam szorgalmazta, amelynek mindig szüksége volt a kultúra hatalmára a nemzeti egység érdekében tett erőfeszítései során.
A vékonynak nevezhető roma elitre részben generációs nézetkülönbségek, részben ideológiai véleménykülönbségek, részben nyelvi tagozódásból fakadó másképpen látás, valamint a többség előítéletes, rasszista cigány képéből eredeztethető önbecsülés hiánya jellemző.
Meggyőződésem, hogy azok a roma értelmiségiek, akik elveszítették nyelvüket, hagyományaikat, ( oláh, romungró, beás csoportból származók egyaránt) s egyben a magyarországi roma elit többségét képviselik, hajlanak az asszimilációra, a beolvadásra. Heller Ágnest idézve: „az elitek hajlamosak a kulturális értékek egynemüsítésére, beolvasztják és felfalják egymást és erőszakkal egységesített kulturális mezőt hoznak létre.”

Összegzés

Dolgozatomban számtalan kérdést fogalmaztam meg, részben önmagamnak, másrészt mindazoknak, akik írásomat olvasni fogják.

Kiindulva abból a tényállásból, melyszerint a roma származású értelmiségiek (főiskolát, egyetemet végzett diplomások) a cigány értelmiségi kategóriát stigmaként élik meg, ezért nem tudok választ adni arra az általam felvetett kérdésre, hogy ki tekinthető cigány értelmiséginek. Ebből következően nehéz megfogalmazni a csoporttal szembeni elvárásokat.

 

Meggyőződésem, hogy a mindenkori hatalomnak, valamint a társadalomtudomány azon képviselőinek akik a cigány üggyel foglalkoznak (szociológusok, néprajzosok, antropológusok) továbbá a kisebbségi létnek, a diszkriminációnak, a kulturális különbözőségnek, jelentős szerepük van a „rejtőzködő” roma értelmiség kialakulásában.

Akkor, amikor a politikai vezetés a cigányügyet, csak szociális problémaként kezeli, és hallani sem akar a meglévő etnikai problémáról, az egyet jelent az asszimilációval, a lassú, de biztos beolvadással.

Nem lehet egyértelmű választ adni arra a kérdésre sem, hogy létezik e roma politika.
Tény, hogy a rendszerváltással elkezdődött roma önszerveződés beírta magát a politika nagy könyvébe. Hogy létezik e roma politika, s ha igen képes e mást mutatni, másként intézni a romák ügyeit, vagy csak leképezi a nagy politikát, napjaink cigány üggyel kapcsolatos aszimilációs-integrációs terminológiai zűrzavarában nehéz választ adni.

Úgy ítélem meg, hogy a roma politika még nem találta meg helyét a nagy politika palettáján, a roma politikusok – akik többségében vállalják „önmagukat, gyökereiket”- mint érdekképviselők még keresik helyüket abban az értelemben, hogy önálló cigány pártban, vagy más pártokban képviseljék a romákat.

Budapest, 2007. április 19.

 

C-PRESS - 2007. április 23.

 

 

 

 

AUTOBUS.HU

AUTOBUS.HU

Magic Team Kft hirdetései

magicteam.jpg

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész

almoskonyv_250px.jpg
 

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Értéktér - Infovideó

Get Flash to see this player.

 

 

Témajavaslata van?
Küldje el nekünk!

Tovább

Riportot rendelne?
Kattintson a részletekért!

Tovább

Szívesen lenne riporter?
Velünk kipróbálhatja magát!

Tovább

 

Pannónia Biztosító

Horoszkóp

Harmonet horoszkópok
Mindenkinek akinek lelke van
  • Heti anya és gyermek horoszkóp 2020.május 28-tól június 3-ig
    Az anya-gyermek kapcsolatban nagyon fontos az érzelmi visszajelzés, mégpedig a gyermek részéről is.
  • Csütörtöki HarmoNet horoszkóp 2020-05-28
    Vidám hangulatban telik a nap, tele leszünk energiával és lendülettel. Talán még az sem bosszant, ha több munkával kell megküzdenünk, mint máskor. Főnökünk utasítgatásait viszont nehezen viseljük. Ma sikerrel foglalkozhatunk magas vérnyomásunk kezelésével. Vérnyomáscsökkentő gyógynövények segítségével komoly eredményeket érhetünk el. Ilyen a fokhagyma, vöröshagyma, medvehagyma. Tartózkodjunk a kávé, csokoládé fogyasztásáról, nem is beszélve a cigarettázásról.
  • Heti vagyonhoroszkóp 2020.május 27-től június 2-ig
    Vagyoni helyzetre, lehetőségekre vonatkozó horoszkóp.
  • Szerdai HarmoNet horoszkóp 2020-05-27
    Ma tetterőnk visszatér, határozottak, gyorsak vagyunk. Önbizalmunk maximálisan megnyilvánul, biztosak vagyunk a szaktudásunkban, tehetségünkben. Sajnos hajlunk rá, hogy túlságosan előtérbe toljuk magunkat. Ma a gerincünk napja van, - figyeljünk a helyes testtartásra. Ha görbén járunk, akkor a rossz közérzet állandósulhat. Megjelenhet a hátfájás, az egyensúlyunk is kibillen. Talán egy minőségi talpbetét enyhíti a problémát. Hordjunk minél gyakrabban egészséges cipőt!
  • Heti általános horoszkóp 2020.május 26-tól június 1-ig
    Heti általános horoszkóp a 12 csillagjegyre és általános jellemzők.
 

Bulvár hírek

Összeálltak Váradiék

2017. October 12.

article thumbnailTöbb mint négy év kihagyás után, néhány hete újra összeállt a Váradi Roma Café. Egyik legnagyobb slágerük klipjében gyermekek szerepeltek. Azóta sok idő telt el, a szereplők felcseperedtek, egyikük már...
Teljes cikk

Pápai Joci megszólalt a cigányozós címlapról

2017. May 19.

article thumbnailEzt egy újság nem engedheti meg magának - mondta Pápai Joci arról, hogy a Ripost propagandalap az eurovíziós döntő előtt a címlapon azzal biztatta, Hajrá cigány!
Teljes cikk

További hírek

Sport hírek

Magyarország felkészült a nyári sportesemények biztosítására

2017. July 05.

article thumbnailMintegy másfél éves munkával mostanra felkészültek a hazai szervek az idei nyár három nagy hazai sporteseményének biztosítására - mondta Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára...
Teljes cikk

Szellő Imre nyerte a főmeccset a profi bokszgálán

2017. April 23.

article thumbnailSzellő Imre szerezte meg a Boksz Világszervezet (WBO) nemzetközi cirkálósúlyú bajnoki övét és a magyar bajnoki címet a székesfehérvári Magyar Ring Gálán, miután technikai KO-val győzött Tóth...
Teljes cikk

További hírek