Üdvözöljük a C-PRESS weboldalán! *** Magyarország és az Európai Unió a cigányokkal együtt egységes, értékes egész! *** O Ungriko Them thaj e Evroputni Unia e rromença kethane si ando jekhipo, thaj e rromença si barvali thaj intrego! *** A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás alkotmányos jog! *** A magyarországi cigányoknak is! *** C-PRESS *** Le manusa slobodes te den duma thaj slobodes te phenen so gindinen konstituto hakaj phenel avri! *** Vi le Rromenqe ando Ungriko Them! *** C-PRESS
C-Press
Eltüntették Farkas Flórián elnöki keretét *** Politikai nyomás alatt *** Vádat emeltek a Betyársereg roma családot fenyegető tagjai ellen *** NOVÁK KATALIN: HÁROM INTÉZKEDÉSSEL SEGÍTI A KORMÁNY JÖVŐRE A NAGYCSALÁDOSOKAT *** A gyerekek egy év jóságot, az anyukák két hét türelmet kaptak a csomag mellé a roma önkormányzat kar *** Rostás Winnetou, így cigányozott a jobbikos képviselő *** Drá­mai ti­tokra de­rült fény a 100 Tagú Ci­gány­ze­ne­kar múlt­já­ból *** Jogtalanul vegzálta a cigányokat az önkormányzat *** LMP: Kiállunk a Fálun Gong követői mellett *** Vádat emeltek az EU-pénzből házat építő polgármester ellen *** Rémhírterjesztés miatt a Jobbik feljelenti a nemzeti konzultáció hangadóit *** Már Bristolban is gecizik Orbánt *** A zsi­dó­tör­vé­nyek vissza­ál­lí­tá­sát kö­ve­teli a Job­bik ve­zető po­li­ti­kusa. Vona ma­gá­hoz *** Kihátrálás? - Fidesz: nincs bajunk Soros Györggyel *** Lemondathatják a Jobbik nyugdíjas tagozatának egyik vezetőjét rasszista megjegyzései miatt *** Farkas Flórián megszólalt, és nem szakadt rá a plafon *** Buszoztatott tömeggel mutatná meg erejét Farkas Flórián *** Csalók hitegettek kárpótlással idős embereket *** Tényleg 500 forint belépőjegyet kérnek a cigányoktól egy játszótéren? *** Összeálltak Váradiék ***
Advertisement
fbconnect_user6.jpg
donatehu2.png

Európai Roma Liga

euromaliga.jpg

GYEA

gyea.jpg

Economic Forum

forum_137.jpg

Partnereink

Webriport

Advertisement

Roma Tájház

tajhaz_137.jpg

Kethano Drom


kethanodromlogo.jpg

Hírszolgáltatás

feed image

DARÓCZI ÁGNES - BÁRSONY JÁNOS - Paradigmaváltás
2007-04-04 11:04
Betűméret:   Kicsi: Betűméret csökkentése  Nagy: Betűméret növelése
ImageThomas Kuhn írja a paradigmaváltás szükségességéről, hogy egy tudományterületen akkor van válság, ha az eddigi fogalmak már nem tudják pontosan leírni azt a helyzetet, amit a tudomány észlel.

 

 

Szerintünk a cigányság ügyében ez a válsághelyzet már régóta létezik. 

Vagyis az a tény, hogy csupán szociális és diszkriminációs problémaként foglalkoztak ügyeinkkel, egyenesen vezetett a nemzetiségi-kisebbségi lét tagadásához. Így fordulhat elő az a jelenség, hogy a cigányság saját ügyeinek tervezésébe, végrehajtásába és ellenőrzésébe nincsen megfelelően bevonva. Ez egyben demokráciadeficithez vezet.

Meggyőződésünk szerint a romák múltjáról és jelenéről összefüggéseiben, a kulturális sajátosságok (egyezőségek, különbségek, variációk) és az együttélés évszázadainak figyelembevételével érdemes alakítani a közgondolkodást, amelynek formálásában kutatók, tudósok, közéleti emberek és a cigányság soraiból jött értelmiségiek meghatározó szerepet játszhatnának.

Kezdeményezésünk lényege a fősodorba való bekapcsolódás (mainstreaming) és a fókuszálás (targeting) egyidejű érvényesítése. Ennek a folyamatnak a kiteljesedésétől várhatjuk, hogy a hazai kisebbségekről való gondolkodás megváltozzon.

(A háttér) Az utóbbi harminc évben - még a rendszerváltás után is - a különböző pártállású kormányok és koalíciók nemzetbiztonsági kérdésként kezelték a romaügyet. A pártállam idején a "nemzetközivé váló" világ jegyében tagadták a roma nép és a szegénység jelenlétét. Azt, hogy a cigányságra nem terjedt ki a földtulajdonhoz jutás, hogy munkához is csak fáziskéséssel jutottak, elleplezni igyekeztek. Mondván, "aki akar, az a szocializmusban boldogul" - ezzel a bűnbakképzés mechanizmusa beindult. A meglévő társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása helyett az elkendőzés technikáját alkalmazták, az áldozatokra mint felelősökre mutogattak. A hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején megindult ellenzéki mozgalom éppen a cigányság helyzetének feltárásával próbált rámutatni a meglévő társadalmi feszültségekre. De minthogy a cigánykérdést elsősorban szegénységi kérdésként fogalmazták meg, a nemzetiségi elnyomás és a jogos nemzetiségi törekvések háttérbe szorítása mit sem változott. Ez a szemléletmód máig hatóan befolyásolja a politikát. Az utóbbi évtizedekben a cigányság túlnépesedése okoz gondot a "nemzet biztonságáért" aggódóknak. Gondolkodásmódjukból pontosan letapogatható, hogy bennünket nem tekintenek teljes jogú magyarnak, a mi gyerekeinkről nem úgy gondolkodnak, mint akik a következő nemzedékek öregedő populációját el fogják tartani. Ennek a szemléletmódnak a folyamatos jelenléte okozta, hogy a megosztás kiérlelt taktikáit alkalmazták a cigányság érdekeit megfogalmazni és képviselni igyekvők ellen. Folyamatosan szembeállították az értelmiséget a legfeljebb középszintű végzettséggel rendelkező helyi vezetőkkel, mondván, a cigányság problémáit nem érti-érzékeli egy "gádzsósan iskolázott" "túlképzett" cigány. De szembeállították a városiakat, mint akik nem érthetik a falvakban élőket, vagy éppenséggel a szegényeket, akiknek szenvedéseit nem értheti egy jobb sorban élő, tehetősebb cigány. De láttuk a tudatos szembeállítás példáit a generációs ellentétek szításában, az oláhcigány-beás-romungró szembeállítás hatékonyságában is. A "divide et impera!" rég bevált módszere érvényesül velünk szemben.

Látnunk kell, hogy az eljárás mögött a gazdasági mozgató érdek mindig is az volt, hogy olcsóbbnak tűnt "felvásárolni" néhány cigány vezetőt, mint a szegénység megszüntetésébe invesztálni, vagy kisebbségi intézményeket létrehozni, fenntartani. A jelenlegi krízis éppen ennek a rövid távú gondolkodásnak köszönhető. A politikai pártok maximum négyéves kormányzási politikában és nem nemzetstratégiában gondolkodnak, a roma vezetők pedig a szélre sodródás és kiátkozás kínjával szembesülnek, ha markánsan kiállnak kisebbségük érdekeiért. Nagyon gyakran az érdekek artikulációja (helyi és országos szinten) is hiányzik, nemhogy a megoldáshoz vezető út vagy a biztos jövőkép közös kimunkálása folyna. Ezzel a kínos hagyománnyal szakítani meggyőződésünk szerint csak akkor lehet, ha képesek vagyunk az okokra rámutatni, javaslatokat megfogalmazni, amelyek alapján közös cselekvés szervezhető. Közös cselekvés, amely a szolidaritásra, a közös felelősségre, a toleranciára, az alapvető emberi jogok és a demokrácia szabályainak betartására és betartatására építenek.

(A problémák szembeállítása, kijátszása egymás ellen) "A roma közösségeket terhelő problémákat három csoportra bonthatjuk: 1) a romák sokszoros fölülreprezentáltságára a szegények, a hátrányos helyzetűek között; 2) a romákat körülvevő előítéletek, elszigeteltség és diszkrimináció jelenlétére; 3) a kisebbségi/nemzetiségi lét és jogérvényesülés elmaradottságával és korlátozottságával is szembe kell néznünk.

A hatalom ezeket a különböző tényezőket az ideológiai, kommunikációs és politikai játszmák során, érdekeinek megfelelően használja.

- A szegénységet és a nyomor kultúráját roma sajátosságként, "öröktől meglévő" és változhatatlan adottságként, irracionális, kezelhetetlen társadalmi fátumként jelenítik meg. (Ezzel nyomhatják el a döntéshozók a lelkiismeret-furdalásukat, midőn a mindig szűkösen rendelkezésre álló forrásokat a jobb érdekérvényesítő képességű csoportok számára csoportosítják át, és nem "pazarolják a reménytelen roma nyomor" kezelésére).

- A jogos roma kisebbségi/nemzetiségi igényeket úgy igyekeznek elbagatellizálni, elnyomni, hogy demagóg módon szembeállítják őket a szegénység más nagyságrendű problémájával. ("Kenyér kell a népnek, nem pedig múzeum, színház, anyanyelvi oktatás, intézmények." Vagy: "a roma kultúra csak néhány megélhetési-cigány értelmiségi ügye, a nép lakni, enni, dolgozni akar, nem cigány nyelven tanulni, kultúráját használni, fejleszteni".)

- A romaellenes előítéleteket társadalmi adottságként elfogadva egyaránt elodázzák a roma kisebbségi/nemzetiségi, kulturális, oktatási, önreprezentációs igények és a nyomorenyhítő igények kielégítését. (A magyarázat: az előítéletes többség úgysem helyeselné, nem fogadnák el az "emberek", csak a feszültségek növekednének tőlük. Vagy: képmutató módon nem véve tudomást a roma problémák súlyáról, a romák számáról, az őket sújtó előítéletek erejéről, ugyanannyi önálló médiamegjelenést, kulturális, oktatási és információs lehetőséget, forrást biztosítanak számukra, mint pár ezer fős közösségeknek.)"1

A szegénység csapdájából kitörni teljesen egyértelmű, hogy nagypolitikai akarat nélkül csupán rendkívül keveseknek sikerül. Társadalmunk eléggé zárt ahhoz, hogy az iskola ne kiegyenlítsen, hanem "újratermelje a hátrányokat"2. De egyszersmind nem is lehet elvárni a legalul lévőktől, hogy saját erejükből (és csupán saját erejükből) megváltoztassák helyzetüket. Ugyanakkor az előítéletek, bármennyire rajtunk is csattannak, alapvető társadalmi betegséget mutatnak, és felszámolásuk nem lehet pusztán a mi gondunk. Mondhatnánk azt is, hivatkozva az európai folyamatokra, hogy jogi védelem és az alapvető emberi jogok betartásának maradéktalan érvényesülése elkezdett, de gyengén erősödő folyamat. Avagy minden jogszabály annyit ér, amenynyit betartanak belőle.

(A megoldás a társadalmi diskurzus) Van azonban egy pont, amelynek segítségével a kisebbségvédelem megszilárdítható, a közgondolkodás megreformálható, az előítéletek csökkenthetőek - ez pedig a társadalmi diskurzus tudatos alakítása. Romáknak és nem romáknak egyaránt el kell fogadniuk a békében-háborúban való együttlétünk hatszázévesnél is hosszabb idejét, hozzájárulásunkat az országépítéshez, a nemzet gyarapodásához, fennmaradásához. Ennek a folyamatnak hozadéka lehet a megtalált és békességben megélt identitás, a visszanyert önbecsülés vagy méltóság, de a társadalmi békéért hozandó áldozatok tudatosítása is. Negatív oldaláról közelítve, ha ezt a folyamatot nevén akarjuk nevezni, leginkább nemzeti amnéziáról kell beszélnünk. A történelmi folyamatosság hiányáról. A romák esetében, ahol máig hiányzik az írott történelem, az egyház, az értelmiség, és a többségi társadalom esetében is, amelyik elfelejtette, "mi haszna a cigánynak", elfelejtette jelenlétünket a magyar történelemben.

Mindebből szervesen következik, hogy újra kell gondolnunk az identitás kérdéskörét. Leszögezve, hogy valamely néphez, kisebbséghez való tartozás nem lehet kizárólagos. Egy embernek egyszerre több identitása is lehet és ezek a különböző identitások nem állíthatóak szembe egymással. (A felvidéki és erdélyi magyar iskolák tanulóinak jelentős része magyar ajkú roma, akik nélkül akár be is zárhatna az iskola. Tegyük fel a kérdést: vajon joga van-e magyarnak tartani magát egy erdélyi vagy felvidéki cigánynak, ha magyar iskolába jár, de román vagy szlovák állampolgár? Avagy kinek van joga elvitatni tőle ezt az önmeghatározást?)

A magyar nemzettudatot rendkívüli módon befolyásolja a Trianon-szindróma. A magyarságon esett sérelem, a határon túlra szakadt magyarság gyakran nyomorult helyzete a magyarok többsége számára kizárólagossá tette a magyarságtudatot. Az általunk kezdeményezett diskurzusnak az lehetne az egyik haszna, ha segítene megértetni, hogy a nemzeti, etnikai identitás lehet egyszerre többes, és nem szembeállítható. A problémák éppen abból adódnak, hogy a többségi társadalom az identitásokat (nemzeti, nemzetiségi) gyakran kizárólagosnak és egymással szembeállíthatónak kezeli, választásra kényszerítve a kisebbségi sorsba születetteket. Meggyőződésünk szerint egy demokratikus európai társadalom nem kreál ilyen kényszerhelyzeteket. Felelőssége éppen abban van minden demokratikus erőnek és kormánynak, hogy a szabad identitásválasztáshoz szükséges intézményi hátteret és közhangulatot megteremtse, felnőttnek tekintse polgárait, és az egyénre bízza a döntést.

Az előítéletekkel sújtott roma kisebbség esetében ez azt jelenti, hogy apró különbözőségeink ellenére is elsősorban hasonlóak és ugyanolyanok vagyunk, mint mindenki más: érző, emberi lények. Ahogyan a szociálpszichológus Kende Anna mondja: "Az előítéletes megnyilvánulások kirekesztők, és aláássák az emberek önbecsülését, korlátozzák az öndefiniálás szabadságát. Vagyis egyszerre jelentenek társadalmi értelemben elnyomást és pszichológiai értelemben fenyegetettséget." A cigányság legalább hatszáz éve él együtt a Kárpát-medence népeivel. A magyar szabadságért és függetlenségért vívott harcokban katonaként és fegyvergyártóként, zenészként és sebborbélyként vett részt. Napjainkban is elmondható, hogy nincs híd, vasút, közút és metróvonal, amely ne viselné magán cigány munkások keze nyomát is. Nincs talpalatnyi föld, amely ne hordozná cigány szántóvetők izzadságát is.

(A szabad identitásválasztás az egyén joga, feltételeinek megteremtése a demokratikus állam kötelezettsége) A hatszázezer fős cigányság joggal várhatja el, hogy legyen végre vége a kolonialista gőgnek, a lekezelésnek. Kapjon szabad utat végre az emancipáció! Javasoljuk a félreértelmezések lehetőségétől védettebb emancipáció fogalmának használatát, mert meggyőződésünk szerint egyszerre hordozza magában az emberi jogok és a kulturális jogok kiteljesítésének kívánatos folyamatát, de az érintettek aktív részvételét is, miközben a társadalmi felzárkózásról is szól. Csak, hogy pontosak legyünk, hadd tisztázzuk a gyakran felmerülő fogalmakat:

- Az asszimiláció - természetes és erőszakos formája egyaránt - teljes beolvadást jelent a kisebbségek számára. Miközben elítéljük az erőszakos asszimiláció minden formáját, természetesnek tartjuk, hogy van spontán asszimiláció. Ennek szabad választását lehetővé tenni minden kisebbségi számára - úgy gondoljuk - a mindenkori kormány és a politikai elit eminens feladata. Vagyis az előítéletmentes közvélekedés megteremtése, az elfogadó-befogadó többségi társadalom léte vagy hiánya a létező demokrácia fokmérője.

- A szegregáció értelmezésünkben elszigetelést jelent, a többségi társadalom aktív hozzájárulásával történő perifériára taszítást. Éppen ezért szerintünk nem tekinthető szegregációnak például a Gandhi Gimnázium, amely leginkább nemzetiségi oktatási intézményként definiálható vagy a Romaversitas program. Mindkét esetben önként vállalt formákban való részvételről van szó, ráadásul olyan oktatási intézményekben, amelyek az általuk kínált szolgáltatásokkal a hátrányok leküzdéséhez segítik tagjaikat, nem pedig újabb hátrányokat szülnek. Nem úgy, mint pl. az alacsonyabb oktatási színvonallal működő cigány osztályok. Egyébként általános törvényként fogadjuk el, hogy bármely kisebbségnek joga van (ha sokszor lehetősége nincs is) saját intézmények létrehozására a lakónegyedektől a kulturális intézményeken keresztül a pártokig. A tényt, hogy valahol romák vannak többségben, nem tekintjük szegregációnak.

- Az integráció fogalmát felzárkózásként, elvegyülésként is szokták értelmezni, s éppen ez adhat okot téves használatára. Értelmezésünkben az integráció életmódbeli felzárkózás - a kulturális sajátosságok egyidejű megtartása mellett. Ezért javasoljuk a sokkal egyértelműbb emancipáció kifejezést.

(Közmegegyezésekre van szükség) A roma emancipáció ügyében magyar nemzeti közmegegyezés kialakítására van szükség - politikai hovatartozástól független nemzeti minimum kimunkálására. Ez a folyamat elképzelhetetlen a romák és a roma értelmiség bevonása nélkül, a döntéshozatal és a végrehajtás, de az ellenőrzés-értékelés szintjén is. A közmegegyezésnek két szintje van: a többség és kisebbség megegyezése, valamint a kisebbség belső megegyezése.

- A többség és kisebbség megegyezésének egyértelművé kell tennie, hogy a nemzet elidegeníthetetlen részét képezik a romák. A több évszázados együttélés nyomán a jövőt is együtt tervezik, minden vonatkozásban teljes jogú állampolgárai a köztársaságnak. A demokratikus jogok és kötelezettségek érvényesüléséhez szükséges eszközrendszereket számukra is biztosítani kell.

- A roma identitás tartalmáról is szükséges megegyezni, egy vállalható, modern képről, amely nem kizáró, megosztó, nem ellenséges és nem bűnbakkereső. A cigány közösségek évszázados értékeiből a hagyományos kultúra átmenthető, megtartó erejéből és a modern kulturális értékek iránti nyitottságból formál erőt a megkapaszkodáshoz, együttműködéshez.

Magának a cigányságnak is szüksége van egy belső megállapodásra az identitásról. Azaz: Nem vagyunk az örökös üldözöttek és vesztesek népe. Cigányságunk megtartását annak köszönhetjük, hogy őseink tudták, a kornak megfelelő modern szakmai tudás tesz bennünket nélkülözhetetlenné. Ez a modern tudás valaha apáról fiúra szállt, de ma az iskolában lehet megszerezni, ezért nekünk is meg kell hódítanunk a Gutenberg-galaxist, sőt a számítógépek világát is. Valaha egy jó cigány sok nyelvet beszélt, világlátott, művelt embernek számított, nekünk is rájuk kellene hasonlítanunk. Sok jó kereskedő volt a felmenőink között. Kitűnő emberismerettel és pszichológiai érzékkel, jó kommunikációs készséggel rendelkeztek, és ami talán mindennél fontosabb: békeszerető és béketeremtő népek a cigányok (soha nem indítottak területszerző háborút, nem hódítottak; a belső békét pedig írott szabályok nélkül máig fennmaradt belső jogszokásokkal védték [romani krisz]).

(Az etnicizálás mint veszélyforrás) Talán az eddigiekből is kitűnt, hogy gondolkodásunk a magyar társadalomról - s benne a kisebbségekről - egyféle komplexitást tükröz. Nem szeretnénk minden, a romákat is érintő ügyet etnicizálva látni: lakásügy, szociális ügy, térségfejlesztés, munkanélküliség - minden akként legyen kezelve, ami. Vagyis ügyeink többsége kétségtelenül és kifejezetten csak etnikumtól függetlenül, együtt kezelve juthat sikerre. Miközben természetesen alapelv a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az esélyegyenlőség követelménye.

Marad azonban két halmaz, amelyet kisebbségi ügyként kell kezelnünk: az identitás és a versenyképesség kérdése.

Az identitás: Ahhoz, hogy a többségi társadalom elfogadóbb legyen, értékeink megmutatásához transzparencia szükséges. Nemcsak a különbségek de a hasonlatosságok megjelenítéséhez is fórumokra van szükségünk. A létező intézményrendszer szerves részeként meg kell hogy jelenjen a cigány kisebbség. Ne lehessen rólunk nélkülünk dönteni, képet alkotni. Kollektív és egyéni méltóságunk megjelenítésére, elfogadtatására és megtanítására van szükség. A cigányságnak pedig meg kell állapodnia saját identitása tartalmáról. Létre kell hozni a roma, valamint a közös cigány és magyar identitás értékeinek, ápolásának kulturális intézményeit.

A versenyképesség: Míg az identitás kérdéskörében elsősorban a társadalom el- vagy befogadókészségének befolyásolása a cél, a versenyképesség megteremtésével elsőrendűen a cigány társadalom önmagával szembeni elvárásait kell fejlesztenünk. Ugyanakkor mindenkivel megértetni, hogy egy Magyarország van, ebben az egyben kell boldogulnunk. Ehhez viszont meg kell teremteni a feltételeket, az esélyeket is.


1 Bársony János: Hiánybetegségek. Beszélő, 2006/5.

2 P. Bourdieu: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése

 

C-PRESS - Élet és Irodalom - 2007. április 4.

 

Kapcsolódó anyagok:

 

 

 

 

 

 

AUTOBUS.HU

AUTOBUS.HU

Magic Team Kft hirdetései

magicteam.jpg

Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész

almoskonyv_250px.jpg
 

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat

Értéktér - Infovideó

Get Flash to see this player.

 

 

Témajavaslata van?
Küldje el nekünk!

Tovább

Riportot rendelne?
Kattintson a részletekért!

Tovább

Szívesen lenne riporter?
Velünk kipróbálhatja magát!

Tovább

 

Pannónia Biztosító

Horoszkóp

Harmonet horoszkópok
Mindenkinek akinek lelke van
  • Heti általános horoszkóp 2018.december 18-tól 24-ig
    Heti általános horoszkóp a 12 csillagjegyre és általános jellemzők.
  • Keddi HarmoNet horoszkóp 2018-12-18
    Ma tele leszünk energiával, örömünkre van a mozgás. Ha sportolunk, akkor ma sikereket érhetünk el, javul a teljesítményünk. Mivel kissé feszültebbek vagyunk, jól is tesszük, ha a sporttal vezetjük le az indulatokat. A karácsonyi ajándékvásárlás során ma a sportboltba vigyen az utunk. Vehetünk síeléshez felszerelést, vagy futócipőt, téli sportcikkeket. Magunkat is meglephetjük valamivel, amitől az újévben nagyobb kedvünk lesz a mozgáshoz.
  • Heti munkahoroszkóp 2018.december 17-től 23-ig
    Beosztottak, főnökök, munkaalkalmassági tippek a 12 csillagjegyben.
  • Hétfői HarmoNet horoszkóp 2018-12-17
    Ma szívesen hódítunk, szeretnénk érezni, hogy senki sem tud ellenállni a vonzerőnknek. A türelmünk azonban kevesebb, rögtön ágyba akarjuk vinni új kedvesünket. Inkább adjunk időt az induló kapcsolatoknak! Ma a fejünk lesz érzékenyebb. Legyünk résen, ha időben elkapjuk a fejfájást, akkor könnyebben orvosolhatjuk. Sokszor segít az elsötétített szoba, vagy az aromaterápia. Először próbáljuk ki a homeopátiát, s csak utána nyúljunk az erős fájdalomcsillapítók után!
  • Heti wellness horoszkóp 2018.december 16-tól 22-ig
    Most megtudhatja mely táplálkozási formák, mozgásformák illenek az ön születési jegyéhez.
 

Bulvár hírek

Összeálltak Váradiék

2017. October 12.

article thumbnailTöbb mint négy év kihagyás után, néhány hete újra összeállt a Váradi Roma Café. Egyik legnagyobb slágerük klipjében gyermekek szerepeltek. Azóta sok idő telt el, a szereplők felcseperedtek, egyikük már...
Teljes cikk

Pápai Joci megszólalt a cigányozós címlapról

2017. May 19.

article thumbnailEzt egy újság nem engedheti meg magának - mondta Pápai Joci arról, hogy a Ripost propagandalap az eurovíziós döntő előtt a címlapon azzal biztatta, Hajrá cigány!
Teljes cikk

További hírek

Sport hírek

Magyarország felkészült a nyári sportesemények biztosítására

2017. July 05.

article thumbnailMintegy másfél éves munkával mostanra felkészültek a hazai szervek az idei nyár három nagy hazai sporteseményének biztosítására - mondta Csampa Zsolt, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára...
Teljes cikk

Szellő Imre nyerte a főmeccset a profi bokszgálán

2017. April 23.

article thumbnailSzellő Imre szerezte meg a Boksz Világszervezet (WBO) nemzetközi cirkálósúlyú bajnoki övét és a magyar bajnoki címet a székesfehérvári Magyar Ring Gálán, miután technikai KO-val győzött Tóth...
Teljes cikk

További hírek