A Rádió C interaktív közösségi rádió, amely elsősorban a Budapesten és a főváros környékén élő több mint százezer romához akar szólni. 2001. február elején indította el adását a Rádió C az FM 88.8 frekvencián. A Rádió C-t működtető Kht hét évre kapott frekvenciaengedélyt, és a próbaadás után 2001. október 8-án kezdte meg a sugárzást.

 

Először is nézzük át kivonatosan, mi történt eddig a Rádió C háza táján.

1. A frekvenciaengedélyt az Országos Rádió és Televízió Testület tagjai a következő arányban szavazták meg: „Támogatták: Erdős Zsuzsa (az Fidesz Magyar Polgári Párt (FMPP) jelölte), Körmendy-Ékes Judit (Göncz Árpád köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök együttesen jelölte), Ladvánszky György (az MSZP jelölte), Timár János (az SZDSZ jelölte). A pályázatot nem szavazta meg Nahlik Gábor (a Kisgazdapárt jelölte), Wéber János (az MDF jelölte) és Bánlaki József (a MIÉP jelölte)” „Az FMPP-hez kötődő ORTT-elnök és az FMPP által jelölt ORTT-tag támogatásának feltétele volt: a Rádió C tulajdonosi testületének kibővítése az FMPP által megfelelőnek tartott személyekkel.” (Forrás: Molnár Péter, ÉS) „Az ORTT vitáit és döntéseit többnyire nem az ország hosszú távú, pártpolitikai szempontokat meghaladó médiaszükségletei vezérlik, hanem a pártok féltékenysége és pártharca. Nem csoda, hogy a Rádió (c) gondolata és magára vállalt nemes küldetése sem jelentett túlzott vonzerőt a testület tagjainak többsége számára.” (Petőcz György, ÉS)

2. 2003. április 7-től több hónapig kénytelen volt szünetelni az eddig 24 órán át sugárzó non-profit cigány rádió, mert 55 millió forintos adósságot halmoztak fel. Aztán sokan összefogtak, hogy mégis sugározhasson. A teljesség igénye nélkül:

- Külügyminisztérium (árverésre bocsátották a tollat, amellyel Kovács László az EU csatlakozásról szóló szerződést Athénban aláírta);

- a külügyi, az ifjúsági, és a munkaügyi tárca műsorok támogatására adott pénzt;

- a fővárosi önkormányzat Pro Kultúra Urbis Alapítványa, a roma kulturális alap és a józsefvárosi önkormányzat, valamint a médiahatóság pályázatain nyert a Rádió C;

- a Magyar Rádió hosszú távú szerződés alapján havi 6,7 millió forintért rendelt műsort a Rádió C-től;

3. A 2004. januárjában a Hullámvadász.hu-n megjelent visszaemlékezés szerint Fátyol Tivadar a következőket mondta a rádióról: „Kerényi lett a Rádió C főszerkesztője, neki kellett a rádió munkatársait toborozni. Azok közül, akik ezt a munkát elkezdték, senkit sem akart a dolgozók között látni. A tapasztalt, régóta szakmában lévő embereket egyszerűen kizárták.” „Most már több mint két éve hallható a rádió, ám színvonala egyre alacsonyabb; azokat is elküldték, akik megpróbáltak minőséget becsempészni a sok lapos, semmitmondó, nem cigányspecifikus, ám cigánykodó műsorok közé.”

4. 2004: „A Szonda Ipsos tavalyi felmérése szerint a budapesti romák 60 százaléka napi rendszerességgel hallgatja a 88,8 Mhz-es frekvencián hallható adást, ami hozzávetőleg 60 ezer állandó hallgatót jelent.”

5. 2004. májusában az alig egy hónapja működő vezérkar (Daróczi Dávid főszerkesztő és Mark West ügyvezető) lemondott, mert „új koncepciójuk” nem egyezett a tulajdonosi testület véleményével, szakmailag nem értettek egyet. A tulajdonosi testület: Farkas Tibor (MACIKA kuratóriumi tag), Lázók Tibor (MACIKA kuratóriumi tag), Csongor Anna (2 tulajdoni rész felett rendelkezik - Autonómia Alapítvány vezetője), Németh Vladimir, Tóth István György (Autónomia Alapítvány vezetője, a Tárki munkatársa)

6. 2004. július: Csongor Anna, a rádió egyik tulajdonosa a Népszabadságnak tett nyilatkozatában lebegteti, hogy a Medienhilfe nevű svájci non-profit szervezet fantáziát lát a Rádió C-ben, és várhatóan húszmillió forinttal kíván hozzájárulni annak működéséhez. Valószínűsítette, hogy a Teleki László vezette Romaügyi Államtitkárságtól is kapnak kilencmillió forintot.

7. "A jogvédők odáig jutottak, hogy mutassuk meg a többségnek, milyenek a cigányok. Ez a rádió azonban nem hidakat akar verni többség és kisebbség között, hanem azt mondja, hogy nem érdekel a többség: a kisebbségnek kell rádiót csinálni. Ez a koncepció, amikor megírtam és beadtuk, újdonságnak számított" - mondja Kerényi.

8. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a rádiót hosszú távon romáknak kellene irányítaniuk. De az eredményeket nem vitatják. Horváth Aladár 2001-ben ezt mondja: "egy dolgot tehetünk: amíg nem teremtődnek meg a feltételei egy olyan Roma Közösségi Rádiónak, amely kiegyensúlyozott, tisztességes és egészséges viszonyok között működik, tehát mentes a politikai, szakmai - és emberi! - devianciáktól, addig nem adjuk hozzá a nevünk. Semmilyen minőségben" Majd hozzávetőleg három évvel később ezt: "A rádió minden bájos, gyermekies hibája ellenére jó, és még azt sem tartom feltétlenül bajnak, hogy politikai kérdésekben nem elég offenzív. (...) Az identitás fejlesztésében nagyon sokat köszönhetünk neki. Ráébresztette a romákat, hogy ők is vannak olyanok, mint a gádzsók, a gádzsókat pedig arra, hogy van egy roma rádió."

9. A Rádió C működését végigkíséri a vita, amely a politikai elkötelezettség feltételezésén, illetve az innen-onnan érkezett támogatásokkal kapcsolatos „eladtátok” felkiáltásokon, valamint a vezetőség származását firtató és fájlaló hangokon túl a hozzáértést és az elkötelezettséget hiányolja, mert hisz nem az a roma értelmiség hozta létre, amely „rendszerváltóként” feltüntetve magát évtizedeken keresztül csak tervezgette.

10. Megint adósság. 30 millió forintos tartozás. 2007. február 15-én éjféltől egy hónapig csak zenét sugároz a roma rádió. Többre nem futja - jelentette be Fátyol Tivadar, a Kht. ügyvezető igazgatója. Elmondta azt is, hogy több helyen folytatnak tárgyalásokat, akár állami forrásokról is. Részleteket azonban nem árult el. Ugyanakkor az állami intézmények képviselői - részben jogosan - úgy nyilatkoznak: a Kht. magánkézben van, és amíg a tulajdonosok nem kívánnak tenni a rádió megmentéséért, a kormányzatnak sem érdeke egy magánrádió fenntartása.

A C-PRESS birtokába jutott egy információ, amelynek valóságtartalmát Fátyol Tivadarnak, a Rádió C Kht. ügyvezető igazgatójának, valamint a tulajdonosi testületnek kellene igazolnia, vagy cáfolnia: „Mindeközben - szintén a tulajdonosok által közölt információk szerint - Fátyol, és néhány tanácsadója, többek között Muszatics Péter, aki az Európai Roma Televízió projektjében is dolgozik, nagy összegű kölcsönöket vettek fel a rádió kasszájából. Többek között ez magán célú "hitelezés" vezetett odáig, hogy a roma rádiónak egy hónapra szüneteltetnie kell az adást.”

Eközben mindenki „Győzikéje” leplezetlenül érdeklődik a Rádió C megvásárlása iránt: „A híradóban láttam, hogy milyen sorsra jutott a Rádió C, és ma már pontosan tudom, hogy ez az, amivel a jövőben foglalkozni szeretnék.” Győzike Básthy István üzletemberrel szövetkezne, „agyalna” a Rádió C megvásárlásáról. A tulajdonosi testülethez azonban írásban kellene beterjesztenie javaslatát. A Blikk szerint Katonáné Kállai Katalin, az oktatási és kulturális tárca romaügyi stratégiai főtanácsadója szívesen fogadta Győzike ötleteit, aki nem mindennapi elszántsággal látott hozzá terve megvalósításához.

Fátyol Tivadar a történethez annyit fűzött hozzá, hogy a showman álomvilágban él, ugyanis egy nonprofit rádiót nem lehet nyereségessé tenni.

Tudomásunkra jutott, hogy a tulajdonosoknak többen tettek már árajánlatot annak ellenére, hogy ők személy szerint ingyen, azaz állami, fejenként ötszázezer forint értékben kaptak tulajdoni részt. Itt az esélye annak, hogy az ötszázezer forintos állami részt megsokszorozzák, és ebből hasznot húzzanak?

Esetleg a recept a következő: legyél részese a Rádió C tulajdonosi körének 500.000 Ft értékben, majd soha ne invesztálj bele tulajdonosként a saját tulajdonodba, várd meg, míg az állam folyamatos segítséget nyújt a működéshez, majd egy kedvező pillanatban ajánld fel egy befektetőnek,vagy magának az államnak nagy haszon reményében a részedet, amihez ingyen jutottál. A népszerű játék szlogenjével élve: Legyen ön is milliomos a romák nevében a Rádió C tulajdonosaként!

Egyenlőre annyi látszik biztosnak, hogy a Rádió C várhatóan március 16-ig csak zenét sugároz, és egy alkalmazott mondja meg, hogy a Rádió C nem eladó!

Várjuk tisztelettel az érintettek megszólalását, véleményét. Kérjük, tájékoztassák a nyilvánosságot arról, hogyan is áll ma a Rádió C; miből oldják meg a jelenlegi 30 millió forintos hiányt; mikor lesznek az alkalmazottak kifizetve, és mikor kerül vissza az esetleges magánkölcsön Muszatics Péter és Fátyol Tivadar zsebéből a Rádió C kasszájába?

Sokan úgy vélik, a rádió szakmai működéséről, a színvonalról azért nem esik szó soha, mert az állandósult fenntartási-fennmaradási nehézségek mellett nem lenne reális még erről is, azaz a legfontosabb érdemi kérdésről kritikai vitát folytatni. Márpedig e nélkül garantált az igénytelen, nívótlan műsorok térnyerése a C-ben. Tegyék rendbe a tulajdonosok anyagilag a rádiót. Ha személyükben erre alkalmatlanok, és csak azért tartják fenn papírforma szerinti (stróman)tulajdonosi szerepüket, hogy pártjaik érdekeit érvényesítsék egy cigányokhoz szóló médiában, esetleg azért, mert a vezetők kijelölésén keresztül politikai manipulációkat hajtanak végre a cigányokon, akkor mondjanak le. Értékesítsék a tulajdoni részüket, adják át választott cigány képviseletek, civil szervezetek képviselőiből választott testületnek a szakmai irányítást, vagy adják el milliárdos befektetőknek, és majd elválik, hogy a cigányoknak több köze lesz e a C-hez, mint most, amit nem lenne nagy kihívás túlszárnyalni.

Bármelyik is történik, esélyt adna arra, hogy végre beszélhessünk arról is, valójában milyennek kellene lennie egy jól működő, jól vezetett cigány rádiónak? Ez lenne a fejlődés garanciája.

Pénzről sok szó esett, szakmáról egy sem. Ideje lenne ennek is.

A Rádió C-re szükség van. Szinte nemzeti érdek, hogy legyen. Működőképesen, magas szakmai színvonalon, képesen arra, hogy megfeleljen a kor elvárásainak. Így együtt. A C-PRESS fontosnak látja a nyilvánosság előtt zajló feltáró és problémamegoldó vitát. A C számíthat a C-PRESS nyilvánosságára és segítségére. Minden véleménynek helyet adunk, amely segíthet a kialakult pénzügyi és szakmai válság megoldásában.

Hagy szóljon… hagyd, hogy szóljon…

Mi lenne például, ha a budapesti romák havonta befizetnének egy szerény összeget a rádió c számlájára? Az lenne csak az igazi CIGÁNY RÁDIÓ!

 

C-PRESS - 2007. március 5.

 

Kapcsolódó anyagok:

 

Muszatics Péter helyreigazítási kérelme

C-PRESS válasz Muszatics Péternek 

C-PRESS - 2007. március 12.