A cigányok nem akarják, hogy bűnözőként beszéljenek róluk. De azt igen, hogy például beszéljenek róluk mint cigány munkanélküliekről, akiket a rendszerváltás munkanélkülivé tett. Az új rendszer pedig ott is hagyott a végleges munkanélküliség három generációt maga alá gyűrő úthengere alatt. Ez szándékos és cserbenhagyásos gázolás? Több százezer áldozattal? A magyarok viszont cigány bűnözőnek szeretik látni a munka- és jövedelemnélkülivé tett cigányokat, így fel sem merülhet bennük a bűntudat pályatársaik tömeges megalázása, leigázása miatt.

 

A nép "igazságérzete" nem bírja el, hogyan lehet cigány értelmiségről beszélni, ha nem lehet beszélni a cigány bűnözésről. Vagy mindkettő van, vagy egyik sem- mondja a népbíróság. Mert "a cigány az bűnöző" évszázados stigmája,  sztereotípiája beleégett a magyarok agyába mint Jézus képmása a torinói lepelbe. Az eredetiségvizsgálathoz persze nehéz lenne a magyarok fejében cézium-izotópos vizsgálatot végezni, amely megállapíthatná a gondolat, a meggyőződés, az előítélet eredetiségét, hitelességét, vagy hamisságát, mint a torinói lepel esetén teszik.

Vajon a következetesség bűn-e? A magyarok következetesek? Ha cigányokról van szó, akkor igen. Magyar ügyben is azok. Nem csak a cigányok életének a megnyomorításában, hanem önsors rontásukban is. Itt van például az EU-taggá válásunk történése. Aligha kínált a történelem nagyszerűbb lehetőséget a köztársaság társadalmának a fejlett nyugati civilizációhoz csatlakozással, az óriási forrástámogatással, a szellemi, jóléti fejlődés lehetőségein keresztül a nemzeti összefogásra, a szolidaritás, a megbocsátás térnyerésére, a létező elnyomó rendszerek szisztematikus felszámolására. De benne voltunk már nyakig a magyar-magyar gyűlöletben, az újkori történelem talán legnagyobb társadalmi bukásában, tragédiájában.

Következetes a magyar, mert elveszi magától a társadalmi öröm eufórikus, hihetetlen energiákat felszabadító kollektív élményét. Következetes akkor is, amikor feltámad a miniszterelnök ellen, aki éppen a legnagyobb kormányzó párt parlamenti és pártpolitikusaitól követeli meg a gyökeres szembefordulást a hazugságokkal. Teszi ezt akkor, amikor a parlamenti frakciók és pártok között újabb és újabb hullámokban tombol a hazugság-politika, és valószínű, hogy az MSZP némileg kontraszelektált, haszonelvű gárdája is boldogan belesiklana a szokottba, a "rövidtávon nekem legyen a legjobb" közéleti pocsolyába.

Túl vagyunk a magyar-magyar utcai harcokon. Lehet, hogy tavaszig kihúzzuk traktorok, ágyuk, tankok, nyilas zászlók, kockakövek és molotov-koktélok nélkül. Az alkotmányos rend talpon maradt. Mégiscsak lehet valami a demokráciában. A demokrácia gyülekezési joga, a korlátlan szólási szabadság stb. nélkül sohasem tudtuk volna meg, milyen is a mi szeretett Magyarországunk fű alatt. Nem tudhattuk volna meg, hogy együtt élünk őskövületekkel, ősmagyarokkal, ősindulatokkal és gyűlölettel, véres harci kedvvel, utcai vezénylő tábornokokkal, a hét vezérrel és Koppánnyal. Most, hogy láttuk, kik is vagyunk mi, szerintem mindenkinek nyugodtan jobb lehet a közérzete. A kór manifesztálódott, a diagnózis ezek után könnyen, jó hatásfokkal felállítható.

Mint mondtam, szeretni, érteni és védeni kell a demokráciát, mert akkor nem fog elnyomni.

Kiderült, ezt immár nem csak a cigányoknak, a magyaroknak is hasznos felhívás, jó tanács, mozgósítás lehet. A cigányoknak van okuk jóval komolyabban venni a fenti intelmeket, mert a kettészakadt magyar társadalom feltűnő és nehezen érthető egységet mutat a cigányokkal szemben. Egységesek és következetesek a jobb és bal magyarok abban – például -, hogy a halmozottan hátrányos helyzetűek (cigányok) körül kialakult társadalmi megítélés: az indulat, a félelem, a gyűlölet alapjain államilag is újabb szankciókkal, büntetésekkel, halmozott megalázásokkal sújtsa a halmozottan hátrányos helyzetűeket. Képlete a következő: eltűröm és büntetlenül hagyom a cigány-gyűlöletet, a társadalmilag elkövetett spontán szegregációt a munkahelyekről, az iskolákból, a civilizált városokból, kitaszítalak a társadalomból, és a spontán népítélet végrehajtójaként következetesen, újból és újból büntetni foglak. Most úgy, hogy a rászorulók bármilyen közmunkát kötelesek legyenek elvégezni a minimális életfeltételeket sem biztosító rendszeres szociális segély fejében.

Összességében, ettől egy kicsit rosszkedvű lesz az ember.

A cigány ügy abban különbözik a magyar-magyar ügytől, hogy egyrészt megsemmisítő a túlerő, továbbá a köztársaság teljes intézményrendszere a népítélet mellé állt és fordítva. Az alapvető különbség mégsem ez, hanem az, hogy nem kell manifesztálódni az ellentétnek (nem is tud), mert minden jobb-bal magyar korlátlan eszközökkel rendelkezik a saját cigány ügye cselekvő véghezviteléhez: orvos, tanító, rendőr, polgármester, munkaadók, óvó- és védőnők, önkormányzati alkalmazottak, újságírók.

Ezért tűnik túlpörgésnek B.Zs. "állatozása" (Magyar Nemzet 2006. IX. 17. Cigányliszka). Nem attól tekinti a társadalom többsége bűnözőnek, élősködőnek, munkakerülőnek, idegennek... egyszóval állatnak (B.Zs.) a cigányokat, mert valaki ezt leírja egy újságban, hanem azért, mert a jobb-bal magyarság cigány emberek százezreit kényszerítette állati sorba már a rendszerváltás elejétől.

Remélem, mindenki érti, mennyire mást jelent az állati sorba kényszerített cigányokról szóló okfejtés, mint a B.ZS. féle "állat"-ozás. A világ bármely fajtája, csoportja azonnal produkál állati viselkedésjegyeket, ha állati sorba kényszerítik, vagy felsőbbrendű tudat mellett hatalmi többlet birtokában érzi magát.

A zsidókat, cigányokat olyan munkatáboroknak nevezett koncentrációs táborokban semmisítették meg, amelyekben a bejárat fölé "a munka szabaddá tesz" kifejezést írták fel. Az emberi természet gonoszsága végtelen, miként a jósága is. Aki ma nem vállal szolidaritást többek között a magyarországi cigánysággal, azt kénytelen vagyok gonosznak, hazugnak, végtelenül cinikusnak és kegyetlennek nevezni, bárki bármit is ír ki a "tábor", az ország kapuja fölé.

Jobb lesz az élet - halálunk után is - ha képesek vagyunk a jóság mellé állni, azaz magunk mellé, emberek mellé.


Budapest, 2006. november 13.


Zsigó Jenő
Amaro Drom novemberi lapszám előzetes - www.amarodrom.hu

 

Amaro Rom